167072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém-műanyag társított termék előállítására

7 167072 8 kibocsátó elektronbesugárzó berendezés segítsé­gével. A besugárzási áramerősség 0,68 mA/cm sugárszélesség, ez kb. 8 Mrad dózisnak felel meg. A fóliát végül a kezelt oldalon 50 mikron vastagságú alumíniumfóliával egyesítjük, és egy fűtött hengerpáron történő átvezetés közben 280 C°-n és 6 kp/cm2 présnyomással társított fó­liává hengereljük. Hajtogatási próba alapján a tapadási szilárdság kb. 7 kp/cm, előkezelés nélkül ugyanezen kísérletben 0,1 kp/cm alatti értéket kaptunk. Ha a társítandó műanyagfajtával azonos vagy hasonló kb. 10—300 mikron vastagságú fóliát használunk, amelynek egyik oldalát a találmány szerint kezeljük, ezt követően a kezelt fóliát a társítandó fém- és műanyag-fóliák -lemezek vagy egyéb termékek közé behelyezzük oly módon, hogy a kezelt fólia felülete a fémfólia felé forduljön, majd a fóliát a fémmel és a műanyag­gal forrón préseljük, akkor olyan társított termék­hez jutunk, amelyben mind a fém, mind a műanyag optimálisan tapad a kezelt ragasztó fóliához. A műanyag és a ragasztó olvadék hegesztés után folyamatosan egymásba alakul át anélkül, hogy anyagi tulajdonságaikban valamilyen változó jelenség lépne fel, amely a mechanikai igénybevétellel szemben tanúsított fokozott ér­zékenységhez vezetne. A társítandó műanyaghoz hasonló anyagnak tekintjük azokat, amelyeknek tulajdonságai, főként lágyulási tulajdonságai az összekötendő műanyag­hoz képest oly mértékben hasonlóak, hogy mind­két műanyag hő által történő hegesztése, illetve összeolvasztása lefolytatható. Az eljárás egyik különösen előnyös kiviteli módja abban áll, hogy a társítandó hőrelágyuló műanyaggal azonos vagy hasonló műanyagból készült kb. 10-300 mikron vastag fóliát folya­matosan egy tárolótekercsről letekercselünk kb. 10-200 méter/perc sebességgel, szobahőmérséklet és .140 C° közötti hőmérsékleten 0,2-120 másod­percig egyoldalasán a) akrilsavból, vagy b) metakrilsavból, vagy c) a két sav keverékéből, vagy d) egy folyékony keverékből, amely legalább egy fenti savból és egy vagy több vinilkötést tartalmazó telítetlen szerves vegyületből, mint pl. vinilacetátból, vinüidénkloridból, sztirolból, akril­nitrilből, akril- vagy metakrilsavészterből álló, adott esetben mindenkor legfeljebb 1% mennyi­ségű reakcióirányító anyagot is tartalmazzó folya­dékkal hozzuk érintkezésbe, majd egylépésben az előbbi sebességgel az anyagot legfeljebb kb. 500 keV átlagos energiájú gyors elektronsugár kb. 0,1-20 Mrad dózisával besugározzuk, adott eset­ben forró vízzel mossuk és szárítjuk, majd ezeket a társítandó fém- és műanyag-fólia lemezek vagy egyéb termékek közé akként helyezzük be, hogy ezek kezelt felülete a fém felé forduljon, végül a fóliát a fémmel és műanyaggal együtt forró préselésnek vetjük alá. Magasabb hőmérsékletek alkalmazásával, valamint akrilsav/metakrilsav bázisú monomer keverékek kiválasztásával sikerült a sav­komonomer-keverék szükséges behatási idejét má­sodperc nagyságrendű értékekre csökkenteni, amely körülmény az eljárás gazdaságossága szem­pontjából döntő jelentőségű. A kezelendő felüle-5 tek gondos tisztítása (a rájuk tapadó por, zsír, csúsztatószer eltávolítása) természetesen szükséges. A pontos duzzadási hőmérséklet és a sav/komono­mer-keverék pontos összetétele mindenekelőtt az alkalmazott műanyagtól függ. Az érintkeztetést 10 önmagában elvégezhetjük egy felhordó henger, felszórás vagy más ismert technológiai művelet segítségével. A folyadék fölöslegét a besugárzás előtt letöröljük, kipréseljük stb. A bediffundált monomer rögzítését a megadott összetétel mellett 15 igen alacsony sugárdózisoknál végezzük. A csekély átsugárzandó behatolási mélység miatt viszonylag alacsony elektronenergiájú és ennek megfelelően csekély beruházási és üzemeltetési költséget igénylő elektrongyorsító megfelel a fenti célra. 20 Mivel a találmány szerint a műanyagnak csak felületi duzzasztása szükséges, így a kezelendő termékek előtolási sebességét a duzzasztásra hasz­nált berendezés szabja meg, amelynek igényelt idő nagyságrendje kb. azonos mint egy tipikus elekt-25 rongyorsítóval elérhető előtolási sebesség. Emiatt válik lehetségessé a duzzasztási és besugárzási műveletnek folyamatos műveletbe való egyesítése és a műanyag fóliáknak egymás mögött és egy ugyanazon sebességgel történő átvezetése mind a 30 duzzasztásra, mind a besugárzásra használt beren­dezésben. Ez fokozza az eljárás gazdaságosságát. A besugárzás és az adott esetben végzett mosás és ezt követő szárítás után a fólia további 35 feldolgozása két változatban lehetséges. Egyrészt lehetővé válik az elkészített kezelt fóliát külön eljárási részben, a duzzasztástól és a besugárzástól térben és időben elkülönítve további feldolgozási műveletbe vinni. A fólia további feldolgozása 40 azonban, főként társított fóliák vagy társított lemezek előállítása céljából az előállítási eljárással közösen elvégezve folyamatos műveletté egyesít­hető, amelynek során a kezelt fóliát azonnal és folyamatosan egy fém és egy kezeletlen műanyag-45 fóliával illetve fém- és kezeletlen műanyag-le­mezzel egy hengerpár között forrón préseljük. Mivel a metakrilsav-tartalmú folyadék behatolása csak egy bizonyos csekély mélységig kell tör­ténjen, így nem szükséges, sőt adott esetben nem 50 is célszerű a műanyagfóliát teljes vastagságában a szükséges duzzasztási hőmérsékletre felmelegítem. Ennél sokkal célszerűbbnek mutatkozik egy túl­nyomórészt egyoldalon végbemenő, a másik oldal felé csökkenő vagy teljesen eltűnő felmelegítés 55 alkalmazása. Ez főként az által érhető el, hogy a műanyag fóliát csak a kezelendő oldalon vetjük hőbehatásnak alá hősugárzás, hőkonvekció, vagy valamely fűtőtesttel esetleg egyéb hőforrással tör­ténő közvetlen érintkeztetés útján. Ekkor a kívánt 60 hőmérsékletgradiens önműködően kialakul. Ez a módszer mind szakaszos, mind folyamatos eljárás során alkalmazható. Az elmondottakat a következő példákban kö-65 zelebbről részletezzük: 4

Next

/
Thumbnails
Contents