167065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habosított anyagból készített tárgyak fröccsöntésére

167065 3 4 Számos megoldást javasoltak már annak érdekében, hogy fröccsöntéssel olyan tárgyak legyenek előállíthatók, melyek a korábban már említett jó tulajdonságokkal rendelkeznek. Leginkább ismeretes ezek között az az eljárás, melynek 5 során habosítható gyantát és habosodást előidéző hatóanyagot melegítenek legalább akkor hőfokra, mint amekkora a habosodást előidéző hatóanyag habosodásának hőmérséklete és ezután juttatják el a keveréket az öntőformába. Az öntőformához 10 olyan hűtőeszközök vannak hozzárendelve, amelyek a keveréket lehűtik, mialatt az öntőformát azonos térfogaton tartjuk. Azáltal, hogy a keveréket a nem tágítható öntőformába kényszerítjük, továbbá, hogy az ön- 15 tőforma falát lehűtjük, a keverék e részének hőmérséklete - amely tehát érintkezik a lehűtött fal-résszel - lecsökken a gyanta lágyulási pontjának hőmérséklete alá, míg a keveréknek azon része, amely nem érintkezik az öntőforma falával, 20 azon a hőmérsékleten marad, mely a gyanta lágyulású hőmérséklete felett van. így lényegében habosodástól mentes, szilárd kéreg jön létre, ezután az öntőforma térfogatát tágítjuk, és így a keverék belső része habosodásnak indul. 25 Ismeretes egy másik eljárás is, melynek során habosodó gyanta és habosodást előidéző hatóanyag keverékét melegítjük egy gyűjtőkamrában legalább olyan hőmérsékleten, amely a habosodást előidéző hatóanyag habosodási hőfoka, miközben 30 a keveréket nagy nyomás alatt tartjuk (a habosodást előidéző hatóanyag habosodási nyomása felett) a gyűjtőkamrában. Ezután a gyűjtőkamrát egy konstans térfogatú öntőformával kötjük össze. Az öntőkamrában uralkodó nyomásviszonyok 35 egyenlők az atmoszférikus nyomással, vagy annál valamivel kisebbek és az öntőforma falai hidegek. Amint a gyűjtőkamra kivezetése és az öntőforma között összeköttetést létesítettünk, a meleg keveréket fröccsöntjük öntőformába, ahol az rob- 40 banásszerűen tölti ki az öntőforma belső terét, s eközben lényegében a habosodást előidéző hatóanyag hatását lerontja a keverék azon részeiben, amelyek kezdetben az öntőforma falával érintkeztek. A keveréknek ez a „robbanása" — vagyis a 45 hideg öntőfalhoz történő ütközése — annak a jelentős nyomásesésnek a következménye, amely a gyűjtőkamra és az öntőforma között volt. A keveréknek az a része, amely az öntőformába történő belépésekor azonnal habosodásnak indul. 50 így jön létre egy olyan tárgy, amelynek külső kérge nincs habosítva, belül pedig habosított, cellás szerkezettel rendelkezik. Az eddig ismert valamennyi eljárásnak az a hátránya, hogy nem tette a fröccsöntéssel járó 55 gyártást gazdaságossá, nem lehetett velük kiváló minőségű, egyenletes, de nagy sűrűségű, nem cellás szerkezetű külső kérget és ugyancsak egyenletesen habosodott, kis sűrűségű belső szerkezetet elérni. Olyan esetekben, amikor a felhasználandó 60 keveréket — még az eljárás előtt — a habosodáshoz szükséges hőmérsékleten, vagy e hőmérséklet felett tartjuk, akkor közvetlenül a fröccsöntés után, vagy azzal egyidejűleg az előállítandó tárgy belsejében nem kívánatos mii.őségű cellás szer- 65 kezet alakul ki, amely hólyagokból és üregekből áll és ez a lunkerosodás az előállított tárgyat körülfogó burkolatban is jelentkezik. Más esetekben pedig, amikor a meleg keveréket hideg térbe visszük és így a habosodástól megvédjük, a keveréknek az a része, amely az öntőforma hideg falával érintkezik, megszilárdul a gyanta lágyulási pontja alatti hőmérsékleten, úgyhogy az anyag belső része, amelynek ez után kell habosodnia, egyenetlenül tágul és nem kívánatos, nagy-sűrűségű, nem egyenletes cella-szerkezet alakul ki. Sőt, annak következtében, hogy az ömledéket a csökkentett, térfogatnak megfelelő mennyiségben kell bevinni az öntőformába a külső kéreg megszilárdulásának tartama alatt, mindenegyes tárgy fröccsöntésének ideje meg nem engedett mértékben megnő, aminek következtében a gyártás lassúvá és költségessé válik. Ennek az eljárásnak további hátránya az, hogy a gyanta megszilárdulása után - mely megszilárdulás a munkadarab felületén, az öntőformában történő tágulás előtt megy végbe, — a forma teljes kitöltése nem fejezhető be. Ennek következtében az öntésen belül kialakítandó kisebb részletek nem lesznek pontosak. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az eddig ismert eljárások olyan műveleti sorrendben mennek végbe, melynek során habosítható gyantaanyagot habosodást előidéző hatóanyaggal kevernek össze, s a fröccsöntés előtt a keveréket legalább á habosodást előidéző hatóanyag habosodásának hőmérsékletére melegítik fel, mimellett megakadályozzák a keverék habosodását. Ezután a keveréket olyan öntőformába fröccsöntjük, amely hűtve van és térfogata tágítható. A keverék egy része megszilárdul, anélkül, hogy habosodna, ez után az öntőformát tágítják és így lehetővé válik a keverék többi részének habosodása. A keverék ekkor a habosodáshoz szükséges hőmérsékleten van, — mielőtt még a tényleges fröccsöntés megkezdődne, — amihez viszont az idő előtti habosodást megakadályozni képes bonyolult szerkezetre van szükség. Annak érdekében pedig, hogy a keverék habosodását még az öntőforma elérése előtt megakadályozhassuk, - és így a sima és szilárd külső kérget biztosítani tudjuk -további olyan berendezésre van szükségünk, amelynek segítségével a keveréket nyomás alatt lehet tartani az öntőformában mindaddig, amíg a külső kéreg megszilárdulása bekövetkezik. Ez a bonyolult berendezés, — amihez természetesen még hozzá kell számítani a gyártás lassúságát — végeredményben a késztermék, illetve a gyártás költségeit növeli. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárással azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fent említett és az ismert eljárásokkal óhatatlanul együttjáró hátrányokat kiküszöböljük és olyan, nagy sűrűségű, habosított anyagú, fröccsöntéssel gyártható munkadarabok, illetve tárgyak előállítására alkalmas eljárást dolgozzunk ki, amelynek eredményeképpen létrehozott végtermék külső felülete nagy sűrűségű, nem habosított sima réteg, belseje pedig egyenletesen habosított szerkezetű. 2