167026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ömlesztett anyagok, főként szemestermények tárolásához és különösen szecskázott szálastakarmányok tartósító tárolásához való fekvő silók építésére és bontására

Egy másik ismert megoldásnál fonnyasztott fűvagy herefajtákból nagynyomású préseken bálákat formáznak és a bálákból mintegy 25 m3

melyeket fóliával takarnak. Egy további ismert megoldásnál a szecskázott szálastakarmányt legalább 80-100 m3

-nyi mennyiségben falak közé tömörítik és betakarják. A fenti módszerek hátrányos tulajdonságait abban lehet megjelölni, hogy egyrészt a halmazokba való határolás és főleg a kitárolás gépesítése nem megoldott, másrészt a halmaz megbontását követően a teljes elfogyasztásig terjedő időszak alatt a gyorsan romló takarmány tekintélyes károsodást szenved. További hátrányként említendő a bálázás energia és időigényessége, valamint a falközi silózás beruházásigénye is. A betárolás és a tömörítés egyidejű gépesített elvégzésére, valamint a környező atmoszférából gáz-és folyadéktömören szigetelt tárolás megoldására dolgozták ki az 1816 405 sz. NSZK közzétételi iratban ismertetett megoldást, melynek lényege az, hogy egy berendezéssel a tárolandó, erjesztendő takarmányt egy műanyagtömlőbe préselik. A berendezésnek egy adagoló asztala, egy sajtolószerkezete egy tömlőtartó szerkezete van, melyek egy gördíthető alvázra vannak felszerelve. A berendezés el van látva továbbá egy rácsos hátfallal, mely oldalanként egy-egy drótkötéllel van az alvázon rögzített kilincsműves csörlőkkel összekötve. A berendezés működésének lényege az, hogy a teherszállító járművekről az adagoló asztalra feladott szecskázott szálastakarmányt a sajtolószerkezettel a rácsos hátfalnál lezárt műanyag tömlőbe préselik és a beállított présnyomás függvényében a berendezés a sajtoló szerkezet nyomóereje hatására távolodik a hátfaltól, miközben a tömlőtartó szerkezetről az előtolás függvényében megfelelő hosszúságnál tömlőt fejt le. A berendezéssel 20-80 m3

űrtartalmú fekvő „hurkák", ún. fekvő silók állíthatók elő. A módszer hátrányos tulajdonsága abban van, hogy egyrészt csak kiskeresztmetszetű és így kiskapacitású fekvő silók, állíthatók elő, másrészt a bontási és a kitárolási műveletek nehezen vagy egyáltalán nem gépesíthetők, továbbá a kitárolás közbeni minőségromlás elkerülhetetlen. A silótakármányozás anyagmozgatási és más technológiai követelményei közel tökéletesen csak állóhengeres, betonból, fémből vagy műanyagból kiképzett silókban elégíthetők ki. Ezeknél a tárolóknál azonban eléggé nem hangsúlyozható hátrányos tulajdonság az, hogy a térfogategységre számított beruházási költség igen magas és így az adott, egyre növekvő igények kielégítése ilymódon aligha lehetséges." Kiegészítésül megjegyzendő még az is, hogy egy adott állóhengeres cellákból kiképzett tárolólétesítmény kapacitása felülről behatárolt, így esetleges túlterhelési periódusok rugalmas kiegyenlítésére nem alkalmas. A szálasanyagok tárolására-felhasználására jelenleg rendelkezésre álló összes ismert eljárások és berendezések ill. létesítmények tökéletessége következtében ezen hasznos anyagok mintegy 25-40%-a megy évente veszendőbe. A másik részterületen mezőgazdasági termények ül. a mezőgazdaságban felhasznált anyagok tárolására igen sokféle módszer ismert. Egy főként a betakarítás időszakában igénybevett kényszermegoldás a szemes termények szabadban való ömlesztett tarolása, melynél a terményből műanyagfóliával vagy ponyvával fedett talajon vagy betonfelületen garmadát képeznek és azt alkalmanként vagy a tárolás végéig letakarják. A szabadban való tárolás rendkívül hátrányos, mivel az anyag úgy minőségileg, mint mennyiségileg károsodik és ezen a módon hosszabb ideig egyáltalán nem tartható el, továbbá a garmada felrakása, esetenként szükséges átforgatása és elhordása alig gépesíthető, így csak egészségtelen körülmények között végzett emberi munkával oldható meg. A szemestermények tárolásának legrégebben ismert rendes módszere a padozatos magtárban való ömlesztett vagy zsákos tárolás. A padozatos magtárak alkalmazásának hátránya egyrészt az adott térfogat rossz kihasználhatóságában, másrészt az anyagmozgatás gépesítésének' bonyolultságában van. A rendelkezésre álló térfogat teljes kihasználását és az anyagmozgatás komplex gépesítését a szemestermények silóban való ömlesztett tárolásánál lehet elérni. A két tárolási módszer legjelentékenyebb hátrányos tulajdonsága a létesítmények beruházásigényében jelölhető meg, melyhez hozzá kell számítani a felülről határolt kapacitásból következő rugalmatlanságot is. A találmány feladata különféle anyagok közel veszteségmentes ömlesztett tárolására és komplex anyagmozgatására alkalmas eljárás és berendezés kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a tárolandó anyagot a kazal hossztengelyének iránya értelmében egymást követő félkúppalástszerű rétegekben hordjuk fel és tetszőleges, célszerűen félkörkeresztmetszetűre formázzuk, az egyes rétegeket a kazal félkúppalástszerű homlokfeiületére a félkúppalást alkotói mentén egymást követő pászmákban hordjuk fel a félkúppalást lépésenkénti bejárásával, a gáz- és folyadéktömör szigetelést a kazlazással szimultán végezzük, a tárolt anyagot pászmánként és rétegenként bontjuk meg ill. hordjuk el, miközben a szigetelést szimultán távolítjuk el. Az eljárás további jellemzője az, hogy az anyagot a kazal mindkét homlokfelületére egyidejűleg hordjuk fel és/vagy bontjuk el, az anyagot pászmánként és/vagy a kazal felülete mentén tömörítjük, kazlazásnál és/vagy elhordásnál az anyagba adalékként tartószert, tápértéknövelőszert, vitaminokat vagy nyomelemeket keverünk és a kazalban vákuumot létesítünk és tartunk fenn. A találmány szerinti berendezés lényege az, hogy a házban egy csukló mint egy kúp csúcspontja körül a kúppalást mentén meneszthető szállítógép vafelfüggesztve, mely célszerűen két egymással párhuzamos, fedetlen, egymással ellentett