167015. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtorony és eljárás áramló közeg hűtésére a torony felhasználásával

3 167015 4 Nyomóventillátorokkal működő hűtőtornyoknál a találmány értelmében mindegyik járathoz egy ventillátor tartozik. Egy további találmányi ismérv értelmében a nedves járatok felett önmagukban ismert vízfelfogó szerkezetek vannak elhelyezve, amelyek olyan alakúak, hogy egyidejűleg a levegőnek perdületet adnak, míg a száraz járatok fölött olyan vezetőfelületek vannak, amelyek a levegőnek a nedves levegő perdületével ellentétes irányú perdületet adnak. Az alábbiakban a csatolt rajzok alapján a találmányt részletesen ismertetjük. A rajzokon az L-4. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló több kapcsolási lehetőséget tüntetnek fel, az 5. ábra szívóventillátoros kerek hűtőtornyot mutat, amelynek jobboldali fele a 6. ábra szerinti B-B vonalnak, baloldala pedig a C-C vonalnak megfelelő metszet. A 6. ábra az 5. ábra szerinti D—D vonal mentén vett metszet. A 7. ábra a 6. ábra szerinti E-E vonalnak megfelelő metszetet mutat nagyobb méretarányban. A 8. ábra egy nyomóventillátoros kiviteli változatot mutat, baloldalán nézetben, jobboldali felében pedig a 10. ábrán feltüntetett F-F vonalnak megfelelő metszetben és a 9. ábra a 10. ábrán bejelölt G-G vonalnak megfelelően felvett metszetet mutat. Végül a 10. ábra egy nyomóventillátorral működő hűtőtoronynak a 8. ábra szerinti H-H vonalnak megfelelően felvett vízszintes metszetét mutatja. Az 1—4. ábrákon a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló különböző kapcsolási lehetőségek vannak feltüntetve. Mind a négy ábra szerint alkalmaztunk az 1 nedves hűtőtornyot és a 2 száraz hőcserélőt annak a levegőnek a felmelegítésére, amely a gőzfelhőképződés meggátolása céljából a hűtőtorony távozó levegőjével keveredik. A hűtőlevegő, amelyet a külső légtérből nyerünk, a 3 nyíl irányában áramlik az 1 nedves hűtőtoronyba és a 4 nyilak irányából pedig a 2 száraz hőcserélőbe, majd az 5 nyilak irányának megfelelően kerül elvezetésre. Az 1. ábra szerinti kapcsolásnál meleg hűtővíz áramlik a 6 nyíl irányának megfelelően egymás után a 2 hőcserélőn és az 1 nedves hűtőtornyon át, a 7 nyíl irányának megfelelően a felhasználási helyhez. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés esetében, ahol gázhalmazállapotú vagy folyékony terméket lehet lehűteni, vagy gőzhalmazállapotú anyagot lehet kondenzálni, ezt a közeget, a 10 nyíl irányának megfelelően a 2 száraz hőcserélőn, majd onnan egy elválasztott 9 hőcserélőn át vezetjük, amely utóbbi egy zárt 8 hűtőközeg-körfolyamatban van elhelyezve. Ebben a hűtőközeg-körfolyamatban keringő hűtővíz a 9 hőcserélőben hőt von el a lehűtendő terméktől, amely utóbbit előzőleg a 2 száraz hűtőtorony-részben már lehűtöttünk. A hűtővíz lehűtése ezután az 1 nedves hűtőtoronyban történik. A 2. ábrán feltüntetett kapcsolási elrendezéstől a 3. ábra szerinti kiviteli változat abban tér el, hogy két különböző 11 és 12 terméket hűtünk, ahol all terméket a 2 száraz hőcserélőn vezetjük át, míg a másik termék a 9 hőcserélőn folyik keresztül. Célszerűnek bizonyult a melegebb terméknek a száraz hőcserélőhöz történő hozzávezetése, amely-5 ben azt levegővel, a hidegebb terméket pedig a 9 hőcserélőben hideg vízzel hűtjük le. A 4. ábra a talámány alkalmazását erőművi folyamat esetében mutatja. Itt a 14 kondenzátor hűtővizét, amely kondenzátort egy 13 turbina 10 fáradt gőzének a kondenzációjához alkalmazzuk, a 8 hűtőközeg-körfolyamatban hűtjük le, amely a 2. ábra szerinti ilyen körfolyamatnak felel meg. Az utolsó turbinaelvételből származó 15 gőz egy részét a 2 száraz hőcserélőben kondenzáljuk, és ez a gőz 15 annak a levegőnek a felmelegítésére szolgál, amelyet az 1 nedves hűtőtoronyba bevezetünk. Magától értetődően a 14 kondenzátorhoz áramló gőz egy részét is felhasználhatjuk a turbina elvételből származó 15 gőz helyett. 20 Az 5. 10. ábrák különböző hűtőtorony-konst-' rukciókat mutatnak, amelyek a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmasak. 25 Az 5-7. ábrákon bemutatott kiviteli példáknál a hűtőlevegő létrehozásához szükséges huzatot a 41 ventillátor állítja elő, amely a 42 oszlopon van elhelyezve, amely oszlopban az áttételes működtetőszerkezet is elhelyezésre kerül. A hűtővíz a 43 30 vezetéken át a 44 elosztóhoz áramlik, onnan pedig egyenletesen elosztva a 45 főcsatornákba kerül. Innen a hűtővíz a 46 mellékcsatornákba jut, amelyeknek fenékrészében permetezőtányérokkal ellátott, kalibrált 47 permetezőcsövek helyezkednek 35 el. A vizet itt is, mint az előzőekben ismertetett kiviteli változatnál, a levegővel való érintkezése hűti le a 48 hűtőelemekben, a víz azután a 49 medencében gyűlik össze. A levegőt váltakozva egymás mellett elhelyezett nedves és száraz 40 járatokon át szívatjuk be, amelyek falakkal vannak egymástól elválasztva. A hűtőlevegő főárama kívülről az 50 nedves járatokon át kerül a hűtőtoronyba, a mellékáram pedig, mielőtt az 51 száraz járatokba belép, keresztüláramlik az 52 45 száraz hőcserélőkén és az 50 járatokból kikerülő nedves levegővel keveredik. A levegőkeverék végül a 41 ventillátoron át kerül a szabadba. A száraz hűtés vagy kondenzáció az 52 száraz hőcserélőben következik be. 50 Az 50 nedves járatok felett önmagukban ismert 54 cseppleválasztók vannak, amelyek egyidejűleg a levegőnek perdületet adnak. Az 51 száraz járatok felett ellentétes hajlással kialakított megfelelő 55 55 tereló'felületek vannak, amelyek átmenő 56 falakkal vannak egymástól elválasztva. Ezek a falak egyidejűleg a permetezőszerkezet rögzítésére szolgálnak. A 8—10. ábrákon egy 61 nyomóventillátorral 60 működő hűtőtorony van feltüntetve, ezek a ventillátorok a levegőt a 62 nedves járatokba és a 63 száraz járatokba szállítják. A hűtővíz bevezetése a 64 főcsatornákba történik, onnan pedig a 65 mellékcsatornákban kerül elosztásra, amelyeknek a 65 fenékrészéből a permetezőtányérokkal ellátott 2