166983. lajstromszámú szabadalom • Központi melegvízellátó rendszer előnyösen lakóépületekben lévő melegvízfogyasztók ellátására

5 166983 6 azonos hőfokú melegvizet. Ugyanakkor azonban nagyobb arányú vízelvétel esetén ez az áramlás nem számottevő és a 10 második fővezetéken a kinyíló 8 visszacsapószelepen keresztül egy az előbbivel ellentétes irányú áramlás indul meg a 6 felszálló ágban, amely biztosítja a 22 vízelvételi helyek kétirányú megtáplálását. A visszakeringető rendszer beszabályozása (a két keringető rendszer áramlási ellenállás viszonyainak beállítása) a 9 fojtószelep beállításával lehetséges, így beállíthatjuk az előremenő és a visszatérő melegvíz hőfokát (a fojtószelep beállítását a szeleporsón célszerű megjelölni). A találmány szerinti melegvízellátó rendszer egyik lehetséges kiviteli alakjánál a keringető rendszer vezérlése automatikusan történhet oly módon, hogy a 10 második fővezetékbe 9 fojtószeleppel sorosan (a 8 visszacsapolószelep megkerülő vezetékében) vagy a 9 fojtószelep helyett egy 13 szabályozószelepet iktatunk. A13 szabályozószelep a 15 hőmérsékletszabályozó beavatkozó szerve, amely 15 hőmérsékletszabályozó 9 hőérzékelője a 10 második fővezetékbe van elhelyezve a 7 második alapvezeték betorkollása előtt, ahol a lehűlt víz hőfokát érzékeli. A találmány szerinti melegvízellátó rendszer egy további lehetséges kiviteli alakjánál az elosztóhálózat úgynevezett Tichelmann-elrendezésű. Ennek az elrendezésnek a lényege az, hogy az alapvezetékekre kapcsolt „hurkok" áramköri ellenállásai közel azonosak. Ez az elrendezés előnyösen úgy valósítható meg, hogy a keringető előremenő 3 első alapvezetéken levő legtávolabbi 4 felszállóvezetékhez az 5 átkötő vezetékkel azt a visszatérő 6 felszállóvezetéket kötjük hozzá, amely a visszatérő keringető 7 második alapvezetéken a legközelebbi lesz a 11 melegvíztárolótól számítva. A többi 4 felszállóhoz tartozó, az előremenő keringető 3 első alapvezeték pedig mindig annyival lesz hosszabb, mint amennyivel a visszatérő keringető 7 második alapvezeték rövidebbre adódik. Ezáltal minden keringető áramkör hossza és így ellenállása is (mivel a keresztmetszetek azonosak) közel azonos lesz, ezért az egyes felszálló ágak külön-külön beszabályozásáról nem kell gondoskodni. A 2. ábrán az elosztóhálózat épp ilyen elrendezésű. A Tichelmann-elrendezés előnyei nemcsak a keringetésnél jelentkeznek, hanem a melegvíz fogyasztásnál is, mivel így az összes felszálló ágak közel azonos üzemi viszonyok között működnek, nincsenek kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetű ágak. A találmány szerinti melegvízellátó rendszer előbb említett előnyein kívül még továbbiakkal is rendelkezik. Ezek az előnyök a hurkolt elrendezésből következnek, nevezetesen az elosztóhálózat többi részén a melegvíz szolgáltatás ha ideiglenesen kedvezőtlenebb viszonyok között is („zárt" rendszer alakul ki), de fenntartható (a 11 melegvíztároló meghibásodása esetén a 19 megkerülő vezetékeken keresztül). Hasonlóképpen a hurkolt hálózat előnye az is, hogy mivel minden csőszakasz aktívan részt vesz a melegvíz továbbításában az egyenlőtlen terhelés esetén is kedvezőbb áramlási viszonyok és kisebb vízsebességek alakulnak ki, mint a „sugaras" elrendezésű hálózatnál s így a zajhatás is igen mérsékelt. Ez a melegvízellátó rendszer a keringető szivattyú meghibásodása esetén a fojtószelep teljes 5 nyitásával gravitációs üzemre is átállítható. Ezen esetben a hőlépcső az előremenő és a visszatérő melegvíz között a szivattyús üzemnél előírt 5 C° helyett nagyobb lesz, de a rendszer a melegentai tás funkcióját így is ellátja. 10 A találmány szerinti melegvízellátó rendszer csőhálózatának méretezése a körvezeték méretezési eljárásával történhet, mivel egy csapoló megnyitásakor a vezetéken mindkét irányból áramlik a víz a fogyasztókhoz. így a szokásos állandó átmérőjű 15 (l"-os) felszállóvezeték keresztmetszete is a vezeték teljes hosszában jól kihaszálható. A méretezésnél a sugaras csőhálózathoz viszonyítva kisebb csőátmérők adódnak. Az előzetes számításoknál csak a keringetendő vízmennyiséget kell meghatározni a 20 csőlehűlések alapján —hiszen a csővezeték méretek a fogyasztásból kifolyólag adottak — (nem kell a keringető hálózatot külön méretezni) s így csak az ismert ellenállás értékeknek megfelelő szivattyút kell kiválasztani, illetve megvizsgálni a gravitációs 25 üzem lehetőségét. A találmány szerinti rendszer alkalmazása jelentős hő és mechanikai energia megtakarítást eredményez a jelenlegi rendszerekhez képest. A csőhálózat hővesztesége csökken. A kisebb hő-30 veszteség miatt kisebb lehet a keringetendő vízmennyiség. Kisebb keringetett vízmennyiség és (nagyobb csőátmérő) kisebb áramlási ellenállás a szivattyúzási munka csökkenését eredményezi. A keringető rendszerbe beépített szabályozó 35 berendezés a nagyobb vízfogyasztás idejére zárja a keringető rendszer egyik ágát s így növeli a másik ágban áramló vízmennyiséget s így javulnak a melegvízellátás feltételei csúcsfogyasztási periódusokban. Szabadalmi igénypontok: 1. Központi melegvízellátó rendszer, előnyösen 45 lakóépületekben levő melegvíz fogyasztók ellátására, amely rendszernek melegvíztárolója, hőcserélője, keringető szivattyúja és ezeket összekötő csőhálózata, valamint fővezetékekből, alapvezetékekből és felszálló vezetékekből álló elosztó 50 csőhálózata van, azzal jellemezve, hogy a melegvíztároló (11) egy első fővezetéken (1) és a keringető szivattyún (2) keresztül egy első alapvezetékre (3) van csatlakoztatva amelyből felszállóvezetékek (4) ágaznak el, mimellett a melegvíztároló (11) egy 55 második fővezetéken (10) át egy második alapvezetékre (7) kapcsolódik, amelyből ugyancsak felszállóvezetékek (6) ágaznak el és egy-egy az első alapvezetékhez (3) csatlakozó felszállóvezeték (4) egy-egy felső összekötő vezetéken (5) keresztül 60 kapcsolódik a második alapvezetékhez (7) csatlakozó egy-egy felszálló vezetékhez (6), a második fővezetékbe (10) visszacsapószelep (8) és vele párhuzamosan áramlásszabályozó fojtószelep (9) van beiktatva, továbbá a keringető szivattyú (2) 65 nyomó oldalán az első fővezetéket (1) egy belőle 3