166965. lajstromszámú szabadalom • Keverő és elosztó fej folyadékoknak és zagyoknak keverésére, homogenizálására és egyenlő vagy eltérő nagyságú részáramokra való szétválasztására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. X. 25. (Ba-2988) Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. V. 31. 166965 Nemzetközi osztályozás: E 21 f 15/08, B 01 f 9/12 Feltalálók: Di. Káplár Zsigmond oki. gépészmérnök, Egri Alajos gépészmérnök, Soói László oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Keverő és elosztófej folyadékoknak és zagyoknak keverésére, homogenizálására és egyenlő vagy eltérő nagyságú részáramokra való szétválasztására 1 A találmány tárgya keverő és elosztó fej, amely révén folyadékok és zagyok egyenlő vagy eltérő nagyságú részáramokra választhatók, oszthatók, zagyok szilárdanyag tartalma homogén eloszlásba hozható, zagyok egyenletesen hígíthatok és kever- 5 hetők, valamint különböző folyadékok és/vagy zagyok homogén elegyítés után tetszés szerinti, előre meghatározott paraméterekkel rendelkező részáramokra oszthatók. 10 A gyakorlatban sokszor előfordul az a feladat, hogy valamely adott folyadékáramot több egyenlő vagy meghatározott nagyságú részáramra kell osztani. A folyadékáramokban sok esetben szilárd anyagú szemcsék is vannak, amelyeknek az egyes 15 részáramokban általában egyenlő arányban, mennyiségben kell lenni. Az e célra eddig alkalmazott szerkezetek sem az előírt arányokat, sem a szilárd szemcsék eloszlásának homogenitását nem tudják biztosítani. 20 Az említett feladat megoldására szolgáló, legegyszerűbb ismert szerkezetek a T és Y alakú csőszerelvények, illetve a háromállású csapok. Ha a folyadékáramot vagy zagyáramot kettőnél több részáramra kell osztani, ehhez az eddig ismert 25 szerkezeteket egyforma, illetve változó keresztmetszetű leágazó csonkokkal, csövekkel kiképzett szerkezetként állították össze. E szerkezettípus egyik ismert változatánál a folyadékáramot vagy zagyáramot hengeres, csonkakúp vagy gömb alakú 30 tartályba vezetik és ezekhez radiálisán vagy érintőlegesen csatlakoztatják a részáramok elvezetésére szolgáló csőcsonkokat. Az ismert típusú szerkezetek hátrányos tulajdonsága, hogy ezeket nem lehet úgy kiképezni, hogy biztosítsák a kívánt részáramok nagyságát és az egyes részáramokban, illetve valamennyi részáramban a szilárdanyag tartalom egyenletes eloszlását. E követelmények még akkor sem biztosíthatók, ha a folyadékáramot, illetve zagyáramot csupán kétfelé kell osztani, azaz még a T és Y alakú csőszerelvényeknél, illetve háromállású csapoknál sem. E követelmények semmiképpen nem biztosíthatók, mert a csővezetékekben fellépő áramlások — főként zagyok esetén - mindig egyenlőtlenek, és mert a csővezetékekben fellépő energiaátalakulások -a fellépő ütközések miatt— igen nagy veszteséggel mennek végbe. Az ismert szerkezeteket a kitűzött feladatok elvégzésére alkalmatlanná teszi az is, hogy zagyok áramoltatása esetén a szilárd szemcsék gyorsan ülepednek és ezek eloszlása a hordozó folyadékban nem homogén, minek eredményeként a különböző helyeken, különböző hosszúságú áramlási utak után levő csonkokon át távozó részáramok szilárdanyag koncentrációja különböző, eltérő. Az ismert szerkezettípusoknál a szilárdanyag koncentráció eltérése tovább nő annak következtében, hogy a szemcsék fajsúlya a hordozó folyadék fajsúlyánál nagyobb, rendszerint több-166965