166964. lajstromszámú szabadalom • Szer szelektív gyomírtásra gabonakultúrákban

166964 A találmány szerinti hatóanyagkombinációval igen jó hatással irthatjuk a gabonában előforduló gyomnövényeket anélkül, hogy a hatóanyagkombináció a gabonát károsítaná. Ezért a találmány szerinti hatóanyagkombináció szelektív herbicidként 5 alkalmazható. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben itt azokat a növényeket értjük, amelyek a gabonakultúrákban gyomként előfordulnak. A találmány szerinti hatóanyagkombináció például a következő, 10 gabonakultúrákban gyakran fellépő gyomnövények ellen alkalmazható: kétszikűek, így csillaghúr (Stellaria media), füstiké (Fumaria officinalis), pipacs (Papaver rhoeas), árvacsalán (Lamium spec), borostyánlevelű veronika (Veronica spec-.), tarsóka *5 (Thlaspi arvense), orvosi székfö (Matricaria chamomilla), egyszikűek, így ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides), széltippan (Apera spica-venti) és egyéves perje (Poa annua). 20 A találmány szerinti hatóanyagkombinációt a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanya- 25 gokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy hab- 30 képző szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, 35 klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint 40 ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozó- 45 anyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapötúak, így aeroszól-hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így 50 kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, Montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként és/vagy habképző szerként nem ionos és 55 anionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, például alkilarilpoliglikol-étert, továbbá alkilszulfonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfonátokat, valamint fehérje-hidrolizátumokat, diszpergálószerként lignint, 60 szulfitszennylúgokat és metilcellulózt használhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagkombináció a készítményekben előfordulhat egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények álta- 65 Iában 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagkombinációt önmagában, készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, habok, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezéssel, porlasztással, füstöléssel és öntözéssel. A hatóanyagkombináció felhasználási mennyiségét bizonyos határok között változtathatjuk. A felhasználási mennyiség függ a hatóanyagkombináció összetételétől és a gabonában levő gyomnövényektől. A felhasználási mennyiség általában 1,5-4 kg/ha, előnyösen 2-3 kg/ha. A találmány szerinti hatóanyagkombinációt kikelés előtt is alkalmazhatjuk, különösen jó eredményt kapunk azonban, ha kikelés után alkalmazzuk. A hatóanyagkombináció jó herbicid hatásának bizonyítására az alábbi példákat adjuk meg. Míg az egyes hatóanyagok a herbicid hatásukat illetően bizonyos hiányosságokat mutatnak, a kombináció igen széles, az egyszerű hatás-összegezést lényegesen meghaladó hatással van a gyomnövényekre. Herbicid szereknél akkor beszélünk szinergetikus effektusról, ha a hatóanyagkombináció herbicid hatása az egyes, külön-külön alkalmazott hatóanyagokénál nagyobb. Két herbicid hatóanyagból álló megadott kombináció várható hatását az alábbi módon számíthatjuk ki (lásd: „Calculating synergistic and antagonistic responses of herbicide combinations", Weeds 15, 20-22. oldal, 1967): Ha X = az A herbicid szertől okozott károsítás %-ban, egy hektárra eső p kg mennyiség mellett, a B herbicid szertől okozott károsítás %-ban, egy hektárra eső q kg mennyiség mellett, és az A + B herbicid szerektől várható hatás, egy hektárra eső p + q kg mennyiség esetén, akkor E = X + YX-Y 100 Amennyiben a bekövetkezett károsító hatás a számítottaknál nagyobb, a kombináció hatása több, mint a komponensek hatásának összege, tehát valódi színenergetikus effektus mutatkozik. 1. példa A táblázatban megadott hatóanyagokat alkalmas készítmény alakjában visszük fel a talajra. Röviden a teszt-növények vetése után az egyes parcellákat öntözzük annyi hatóanyagkészítménynyel, hogy ez a talajt egyenletesen nedvesítse. A készítmény hatóanyagkoncentrációjának nincs je-2