166960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék azonos nyomással történő elosztására, főként az altalaj víztartalmának szabályozására

5 166960 6 móközeg szállítására szolgáló vezeték torkollik, és a szelepekben a perforált vezetékekben bekövet­kező nyomásingadozás miatt fellépő vízszint­mozgás következtében fel-le mozgó úszótestek helyezkednek el, amelyek a betápláló-vezérlő­szelep/ek/be irányuló vízbeáramlás lezárására, il­letve a túlfolyó-vezérlőszelep/ek/ből a vízkiáramlás lehetővé tételére alkalmasan vannak kiképezve, és/vagy ilyen feladatok végrehajtására alkalmas szervekkel vannak ellátva, és előnyösen a be­tápláló-vezérlőszelepek a lecsapolandó talajvíznek a perforált csővezetékekből az előnyösen a lecsa­polandó terület magasabban fekvő részétől annak alacsonyabban fekvő része felé eséssel vezetett öntöző-lecsapoló ágvezetékekbe jutását lehetővé tevő, a szelepekben bekövetkező vízszintinga­dozások útján működtetett szervekkel, előnyösen átfolyónyüásokkal és azokat záró-nyitó úszógyű­rűkkel rendelkeznek. A találmányhoz számos olyan újszerű előnyös többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások nem rendel­keznek. A találmány egyszerű eszközökkel és igen finom szabályozási lehetőséggel biztosítja a fogyasztóhelyeken az azonos nyomású folyadék kilépését. A folyadéknyomás fogyasztó­körzetekként vagy -szintenként eltérő lehet. Egy-egy fogyasztó elzárása, vagy az elosztóveze­tékben nyomás bármilyen okból történő meg­emelkedése nem befolyásolja a szomszédos fo­gyasztókon kilépő folyadék nyomását. Különösen szembetűnőek a találmány előnyei a talaj nedvességtartalmának szabályozására történő alkalmazása esetén. Egyazon rendszer alkalmazható ugyanis öntözésre, lecsapolásra és talaj szellőzte­tésre is. Az öntözéssel pontosan lehet követni bármely haszonnövény mindenkori vízigényét, a lecsapolással pedig rövid idő alatt eltávolítható a talajból a fölösleges nedvesség. A talaj friss, a környezőnél melegebb levegővel való szellőztetése elősegíti a talajbaktériumok működését, tehát többlet termelést eredményez. (Megjegyezzük, hogy ezideig ilyen célra semmiféle megoldást nem ismerünk.) A berendezés kezelése minimális mun­kaerő-ráfordítással megoldható. Az egész beren­dezés olyan mélységben helyezkedik el, hogy az agrotechnikai műveleteket nem zavarja. A terep domborzati viszonyai az öntözést és lecsapolást nem befolyásolják. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány alkalmazási lehetőségét, valamint a sze­lepek előnyös kiviteli példáit szemléltetik. A rajzokon az 1. ábra egy olyan fogyasztórendszer vázlata, amelynek különböző szintjein azonos, vagy kü­lönböző, de meghatározott nyomású folyadékot kell a fogyasztóknak leadniok, a 2. ábra az 1. ábra szerinti rendszerben alkalmazott betápláló vezérlőszelep elvi felépítését vázlatos függőleges metszetben mutatja, a 3. ábra az 1. ábra szerinti rendszerben alkalmazott túlfolyó-vezérlőszelep elvi felépítését ugyancsak vázlatos függőleges metszetben tünteti fel, a 4. ábra egy nagyüzemi mezőgazdasági tábla találmány szerinti altalajöntözőrendszerét váz-5 latosan felülnézetben mutatja, az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszetet mutatja nagyobb méret­arányban, a 6. ábra a 4. ábrán bejelölt B—B vonal 10 mentén vett metszetet ugyancsak nagyobb méret­arányban szemlélteti, a 7. ábra a 2. ábra szerinti szelep egy előnyös kiviteli alakját függőleges fél-metszetben szem­lélteti, 15 a 8. ábra a 3. ábra szerinti szelep egy előnyös kiviteli alakját ugyancsak függőleges fél-metszetben tünteti fel. Az 1. ábrán valamilyen ipari — például vegyipari — üzemi egy folyadékelosztó rendszerét 20 szemlélteti. Az egymás felett elhelyezkedő I, II, és III szinteken valamennyi fogyasztóhelyen a magasságkülönbségtől és a nyomásközponttól való távolságtól függetlenül azonos pk nyomással kell folyadékot szolgáltatni. Az 1 nyomásközpontból a 25 2 táp-fővezetékbe pj, nyomással kerül az elosz­tandó folyadék. Ebbe a 2 vezetékbe közvetlenül az 1 nyomásközpont után (amelyben például nyomásfokozó szivattyú vagy szivattyúk lehetnek elhelyezve) 3 tolózár van beiktatva. Az I, II és 30 III szinteken a 2a, 2b és 2c tápvezetékleágazá­sokon át kerül a folyadék a 7a, 7b és 7c elosztóvezetékekbe, amelyekhez a mindenütt 8 hivatkozási számmal feltüntetett nyíllal érzékel­tetett fogyasztóhelyek vannak csatlakoztatva. 35 A találmány szerinti berendezéshez egy 4 sűrített-levegőforrás (például légszivattyú) tartozik, amelyhez a 6 sűrítettlevegó'-fővezeték csatlakozik, ez utóbbiból pedig a 6a, 6b és 6c sűrített­levegő-ágvezetékek vannak az I, II és III szin-40 tekén leágaztatva. A 4 sűrítettlevegőforrás után 5 levegőnyomásszabályozó szelep van a 6 főveze­tékbe iktatva, és/vagy a 6a, 6b és 6c ágvezeté­kekbe 5a, 5b és 5c levegőnyomásszabályozó szelepek vannak előnyösen a fővezetékből való 45 kilépési hely után beépítve. A 7a—7c elosztó­vezetékeken 9 piezoméretek vannak elhelyezve, amelyek a kifolyó folyadék pk nyomását mu­tatják. A 2a—2c tápvezeték-leágazások és a megfelelő 50 7a—7c tápvezetékek közé a 10 betápláló-vezérlő­szelepek vannak iktatva, amelyekbe a 6a—6c sűrítettlevegő-ágvezetékek is be vannak kötve. Az elosztóvezetékekbe - itt azok végén - 11-túlfolyó-vezérlőszelepek vannak beépítve, ame-55 lyekből 12 túlfolyóvezetékek ágaznak ki, és amelyekbe 6a', 6b' és 6c' sűrítettlevegő-ágveze­tékek vannak bekötve. A 10 betápláló-vezérlőszelep vázlatos elvi fel­építését a 2. ábra mutatja. A hengeralakú zárt 13 60 szelepházba a centrális 14 cső van bevezetve, amelynek alsó, a szelepházon kívül elhelyezkedő 14a csőcsonkjához a 2a—2c tápvezeték-leágazások valamelyike csatlakozik (1. ábra). A 14 csőben 14b szűkített átfolyónyüás van kiképezve a 14c 65 lemez segítségével. A 14 csőben egy 15 súly-3

Next

/
Thumbnails
Contents