166941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés diversity vételre

3 166941 4 alkalmaz. Diversity vétel esetén ugyanazt a hasznos jelet egyidejűleg több úton visszük át és a vett jelek valamilyen módon való értékelése után továbbítjuk. Természetesen javulást akkor lehet elérni, ha az egyes utak fadingjai többé-kevésbé függetlenek egymástól. A legelterjedtebb diversity eljárások: a) Térbeli diversity, melynél az adóantenna által kisugárzott jelet két vagy több egymástól elég nagy távolságra lehelyezett antennával vesszük. Tapasztalatok szerint átviteli utak függetlennek tekinthetők ha az antennák távolsága a hullámhossz (X) 100-150-szerese. Centiméteres mikrohullámokon ez a távolság tehát néhány méter. b) Frekvencia diversity, melynél a jelet ugyanazoknak az antennáknak a felhasználásával, de több vivőfrekvencián visszük át. Tapasztalat szerint az utak függetlenségének megközelítéséhez a vivőfrekvenciák eltérése néhány százalék vagy ennél több kell hogy legyen. Szokásos a kombinált tér-frekvencia diversity eljárás alkalmazása is. Ennél az eljárásnál a különböző frekvenciájú jeleket különböző antennákkal vesszük. A vett jelek értékelésére, kombinálására az ún. választó, ill. összeadó diversity eljárásokat szokták használni. Az előzőnél a vett jelek egyikét választják ki (pl. a legnagyobb teljesítményűt) és adják a kimenetre, az utóbbinál pedig a vett jelek lineáris kombinációja kerül továbbításra. Az ismertetett eljárásokat vázlatosan az 1. ábrán szemléltetjük. Az la. ábrán a térbeli választó ismert diversity elrendezés látható. Az a, hasznos jellel modulált középfrekvenciás jel az 1 adóba jut. Az adó által kisugárzott jelet két antennára csatlakozó 2 speciális vevőkkel veszik. A két vevőben előállítják a vett jelekre jellemző b és c referencia jeleket (pl. AGC feszültségek) és azokat a 3 logikai és vezérlő áramkörre adják. A vevők középfrekvenciás jeleit a 4 átkapcsoló áramkör bemeneteire továbbítják. A vezérlő áramkör a 4 átkapcsolót a d átkapcsolótvezérlő jellel úgy vezérli, hogy a referenciák alapján jobbnak ítélt csatorna jele legyen az e diversity nyereséges középfrekvenciás jel. Az lb. ábrán a térbeli összegező ismert diversity elrendezést vázoltuk. Az 1 adó által kisugárzott jelet ebben az esetben is két antennára csatlakozó 2 speciális vevőkkel veszik. A két csatorna középfrekvenciás jele az 5 automatikus fáziskiegyenlítő és a 6 kapcsoló áramkörökön keresztül a 7 összegező áramkörre kerül. A vevőkben előállított b és c referencia jelek a 3 logikai egységbe jutnak. A logikai egység által előállított vezérlőjelek közül f és g a két vevőhöz tartozó, automatikus fáziskiegyenlítőtvezérlő jelek, a h pedig a zajos csatornák lekapcsolásátvezérlő jel. Az le. ábrán a frekvencia választó, az ld. ábrán a frekvencia összegező elrendezést vázoltuk. Ezeknél az elrendezéseknél a hasznos jel két különböző, 1 és 8 adóberendezéssel kerül kisugárzásra. Az 1 adó S2j frekvencián, a 8 adó £22 frekvencián dolgozik. A vétel pedig egy antennával. de az adási frekvenciáknak megfelelő 2 és 9 speciális vevőkkel történik, amelyekben a referencia jeleket is előállítják. A kapcsolás és az összegezés az la., illetve az lb. ábrák szerint történik ebben 5 az esetben is. A választó diversity típusú jelenlegi rendszereknél a legnagyobb jelet kiválasztó eljárás gyakori átkapcsolásokhoz vezet, s emiatt általában csak a kisebb igényű — átkapcsolásokra nem érzékeny — 10 összeköttetéseknél alkalmazzák. A választó kapcsoló automatika vezérlését nem közvetlenül a vételi csatornák minőségére jellemző paraméterek értékelése, hanem az előbbiekkel valamilyen kapcsolatban levő paraméterek (pl. mikrohullámú 15 bemenó'szint, középfrekvenciás jel szintje, automatikus erősítésszabályozás szintje stb.) alapján végzik. A közvetett paraméterek értékelésére történő vezérlés csak közelítőleg kielégítő, hiszen a figyelt és a csatorna minőségére jellemző para-20 méterek kapcsolatában a berendezéseknél más más értékek adódnak, mely értékek időben is változhatnak. Az összeadó diversity eljárással működő rendszereknél nagy problémát jelent az a követelmény, 25 hogy a jeleket a teljes átviteli sávban fázishelyesen kell összeadni. A terjedési idők véletlenszerű változása folytán a fáziskiegyenlítésnek automatikusnak kell lennie. Tovább bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy mély fading esetén a rosszabbik ág 30 lényegesen rontja az eredő jel-zaj viszonyt, ezért azt le kell kapcsolni. A lekapcsolás itt is zavaró hatást hoz létre. A választó és összeadó diversity eljárásokat összehasonlítva az elméleti számítások és a mérési, 35 üzemviteli tapasztalatok is azt mutatják, hogy a diversity nyereség szempontjából a két eljárás között nincs lényeges különbség. Kiépítési feladat szempontjából az első műszaki megvalósítása egyszerűbb, de az átkapcsolások zavaró hatása prob-40 lémát okoz. A másodiknál sűrű átkapcsolás nem lép fel, de a műszaki megvalósítás rendkívül problematikus. A találmány szerinti megoldás célja az, hogy az eddigi rendszereknél — szolgáltatásában és műszaki 45 megvalósításában - tökéletesebb diversity vételi rendszer kialakítását tegye lehetővé. További célja, hogy univerzális tulajdonságainál fogva bármely mikrohullámú rádiórelé rendszerhez alkalmazható legyen. Találmány szerinti megoldás feladata, hogy 50 az átviteli csatornák mikrohullámú frekvenciáitól függetlenül mind frekvencia, mind térbeli vagy a két eljárást kombináló diversity kiépítésben biztosítja a diversity nyereséget. Csökkentse, ill. szüntesse meg az eddigi rendszerek negatív velejáróit. 55 A találmány szerinti eljárás során az átviteli csatornák értékelése közvetlenül az átvitt jel minőségére jellemző alapsávi paraméterek alapján történik. A rendszer speciális választó eljárást alkalmaz, mely a csatornák értékelését folya-60 matosan - időben változó fading jelenségnek megfelelően - végzi, az átkapcsolást a vételi csatornák közötti előre beállítható minőség-különbség szintnél kezdeményezi, s az átkapcsolásból fakadó zavarokat megszünteti. A figyelt paraméte-65 rek a folytonossági pilotjel szintje és a video jel 2