166916. lajstromszámú szabadalom • Gép állandó bányafolyosó-támszerkezetek elhelyezésére

166916 7 8 a továbbmozgatás fázisait sorrendben a 4A— 4G. ábrák tartalmazzák. Az egymás után elhelyezésre kerülő további főtegerendákat az 1. ábrán 22B—2G hivatkozási számokkal jelöltük. Amint a 4A—4G. ábrákon látható, a gép 6 hátsó része a 26 láncokkal a 27 szánhoz van kapcsolva, amely 23A, 23B, 23C stb. dúcokkal van megrakva (lásd a 4B ábrát). Amint a 4A. ábra mutatja, a gépet addig mozgatjuk előre, ameddig a felső gerendának közvetlenül a vízszintes 13 sajtók függőleges tengelyei felett elhelyezkedő része az utoljára elhelyezett 23 dúcoktól a megkívánt távolságban van, mimellett a 7 elülső rész a 6 hátsó rész mellé kerül. A 19 támgerendát a főtét megtámasztó helyzetébe, azaz a 2 főtével érintkezésbe juttatjuk, közben a 11 felső gerendát is a 2 főte felé mozgatjuk, miáltal a 11 felső gerendán a vízszintesen egyással szemben elhelyezkedő 13 sajtók hossztengelye feletti 22A főtegerendát a főtét megtámasztó helyzetébe juttatjuk. A tárolószerkezetként szolgáló 17 felső gerendát is felemeljük; ebben a helyzetében a gépet a 4C. ábra szemlélteti. Ezután elveszünk egy pár 23A dúcot a 27 szánról, és a 2. ábrán feltüntetett és azzal kapcsolatban már részletesen leírt módon elhelyezzük, majd a vízszintesen egymással szemben elhelyezkedő 13 sajtók működtetésével a 23A dúcok felső végeit beépítési helyzetükbe juttatjuk. Ez természetesen az 1. ábra szerinti helyzetnek felel meg, azonban a vízszintesen egymással ellentétesen elhelyezett 13 sajtók működtetése után. A gép most előre meneszthető, és először a tárolószerkezetként szolgáló 17 felső gerendát juttatjuk a főtét megtámasztó helyzetbe, mimellett a 22D—22G főtegerendákat érintkezésbe hozzuk a 2 főtével, a 19 támgerendát pedig eltávolítjuk a 2 fötétől; ezt a helyzetet a 4D. ábra szemlélteti. Ezután az előrehajtást biztosító 8 hidraulikus sajtót működtetjük, ezzel a gép 7 elülső részét előretoljuk; a reakcióerőket a 6 hátsó rész veszi fel, amely a főtét megtámasztó állapotában rögzítve van. A 11 felső gerendát azután eltávolítjuk a 2 fötétől, egyidejűleg előrehaladása közben a főte felé mozgatjuk és azzal érintkezésbe hozzuk; ezt a helyzetet tünteti fel a 4E. ábra. A következő 22B főtegerendát azután all felső gerenda mentén előremozgatjuk, amíg el nem éri a vízszintesen ellentétesen elhelyezett 13 sajtók tengelyei feletti helyzetet, azaz, abba a helyzetbe nem jut, amelyet az 1. ábrán a 22A főtegerenda foglal el. Azzal, hogy a 19 támgerendát a főtét megtámasztó helyzetébe kényszerítjük, a 7 elülső rész helyzetében rögzítve marad, míg az előrehajtó 8 hidraulikus sajtót visszahúzzuk, ezzel a 6 hátsó részt az előzőleg már előrehajtott 7 elülső részhez húzzuk; ezt a helyzetet a 4F. ábra tünteti fel, és ebben a helyzetben a következő elhelyezendő 22B főtegerenda X távolsággal előre van már hozva. Ekkor a 11 felső gerendát a 2 főte felé toljuk, azzal érintkezésbe hozzuk, a következő pár 23B támot a 27 szánról lerakjuk és az előbbiekben már leírt módon elhelyezzük. A fent részletezett műveleteket az 5 front eléréséig folytatjuk. A találmány szerinti gép egy előnyös kiviteli példájánál a 11 felső gerenda nemcsak a főtegerendák terv szerinti megtámasztási helyzetben való elhelyezésére szolgál, hanem az egymás után elhelyezésre kerülő főtegerendák tárolószerkezeteként is, míg a második 17 felső gerenda a gép 7 elülső részén van felszerelve. Amint a 6. ábrán jól látható, a 6 és 7 részek oldalsó tagjait egy 28 gerenda hidalja át, amely az oldalsó tagokkal egy lényegében fordított U-alakú géprészt alkot, és amely gerenda nemcsak egyszerűen felfekszik a felső gerendákra és az oldalsó tagokat összekötő támgerendára, amint ez az első kiviteli példa esetében történt, hanem a 28 gerenda az oldalsó tagokhoz a 29 könyöktagok segítségével, a 30 karimák útján van csatlakoztatva. Bár a jobb áttekinthetőség kedvéért ilyeneket az ábrákon nem tüntettünk fel, távtartóelemek vezethetők be a csatlakozási pontokon, pl. a 30 karimák közé, vagy távolíthatók el onnan, a 28 gerenda szélességének és az oldalsó tagok magasságának változtathatósága céljából. Az 5. ábrából kivehetően, ellentétben az 1— 4G. ábrák szerinti kiviteli alakkal, itt egyrészt a 11 felső gerendát négy 12 hidraulikus emelő támasztja alá (a 6 hátsó rész mindkét oldalsó tagján kettő), másrészt pedig a 12, 18 és 20 hidraulikus emelők, illetve sajtók nem a velük összekötött oldalsó tagokon keresztül hatnak a 3 talpra, hanem azokon át vannak vezetve és közvetlenül a 3 talpon támaszkodnak fel, és előrehaladásuk során egy (nem ábrázolt) tekercsrugó emeli fel és távolítja el azokat a talptól, amely tekercsrugó koaxiálisán veszi körül az emelőket; felemelt helyzetet az 5. ábra jobboldali részén szaggatott vonalakkal tüntettük fel. A 7 elülső rész egy pár hátrafelé nyúló, a stabilizálást elősegítő 31 faroktaggal van ellátva, amelyek a 3 talpon nyugvó 32 lábban végződnek. A további állandó, a 22, 23 és 22A, 23A stb. elemekből felépített folyosó-főte-támaszok elhelyezése ugyanúgy történik, ahogyan azt az első kiviteli példával kapcsolatban már részletesen leírtuk. Az előrehaladás az 5. ábra szerinti helyzetből oly módon történik, hogy visszahúzzuk a második 17 felső gerendát és a 19 támgerendát, ezen elemek emelőinek alsó végeit a rugók felfelé kényszerítik, az előremenesztő 8 hidraulikus sajtót kihajtjuk, ezzel a 7 elülső részt előremozgatjuk a megkívánt helyzetbe, mimellett a reakcióerőket a rögzített 6 hátsó rész veszi fel. Az előírt helyzet elfoglalása után a második 17 felső gerendát és a 19 támgerendát ismét a főtének feszítjük, ezzel a 7 elülső részt helyzetében rögzítjük, majd a 17 felső gerenda visszahúzása után az előremozgató 8 sajtókat visszahúzhatjuk, ezzel a 6 hátsó részt az előzőleg már előre menesztett 7 elülső rész felé mozgatjuk addig, ameddig a 11 felső gerenda közvetlenül a vízszintesen ellentétesen elhelyezett 13 sajtók hossztengelyei felé nem kerül a 2 főte alatt, amelyben a 22A stb. főtegerendát kell elhelyezni, mimellett a következő főtegerendát manuáli-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4