166871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikai szigetelő elemmel ellátott fényvezetők előállítására és fényvezetőelrendezés

166871 5 6 tató adódjék. Az akril- és metakril sor polimer­jei ugyancsak alkalmazhatók optikai berendezé­sek előállításához a találmány szerinti eljárás szerint, az anyagokat relatív törésmutatójuk sze­rint öszeválogatva. A fényvezetőelem felületé­nek bevonására a lap anyaga, vagy tetszésszerin­ti más anyag alkalmas, amelynek törésmutatója kisebb, mint a fényvezetőelem törésmutatója. Nehezenfolyó anyagok olvadékának felhasz­nálásánál (üveg, kvarc) egyeztetni kell az anya­gok olvadáspontját (a lapot magasabb olvadás-Dontú és/vagy nagyobb viszkozitású anyagból készítjük) és a hőtágulási együtthatóit is a teljes üzemi hőmérséklettartományra vonatkozóan. Ha közel azonos lágyuláspontú üveganyagot haszná­lunk fel, akkor a lap anyagánál nagyobb viszko­zitású üvegből készítjük a fényvezetőelemet, ez­zel meggátoljuk annak szétfolyását a lapon. Emellett a fényvezetőelem ágai a viszkozitástól és vastagságtól függően részben vagy teljesen besüllyeszhetők a lap anyagába. A fényvezetőelem ágának keresztmetszet-vál­toztatása az öntőfej sebességének változtatásával történhet. Elágazás vagy a folyamatosan préselt anyag áramlásának kettéosztásával állítható elő — pl. két öntőfejjel, amelyek egy csíkot öntenek és amelyeket az elágazásnál egymástól eltávolí­tunk, miközben az anyag útjába azt adott sebes­séggel és adott arányban szétválasztó eszközt he­lyezünk — vagy úgy képezünk új ágat, hogy meghatározott helyen az elkészített csíkra az új ág anyagát kezdjük önteni. Ez utóbbi módszerrel megváltoztathatjuk a fényvezetőelem anyagárnak összetételét. Így pél­dául megváltoztatható a stirol- és metilmetakri­lát-kopolmmerek százalékos összetétele ritka földfémek indukált fénysugárzásra alkalmas ke-Iát jainak a keverék polimerbe vitelével, így az üvegbe neodymatomok építhetők be stb. 2. példa Fényvezetők optikai szigetelésének javítására és/vagy aperturájuk csökkentésére a fényvezető további dielektromos bevonattal látható el, amelynek n' törésmutatója az első optikai szige­telő ni törésmutatójánál nagyobb, a fényvezető­elem n2 törésmutatójánál kisebb. Például poli­butilmetakrilátból előállít ott 4 lapra (n' törés­mutató) (2. ábra) legalább 3—5 mikron vastag 5 csíkban polimetilmetakrilátot viszünk fel (ni tö­résmutató), ami szélesebb, mint a fényvezető elem. Ezen képezzük ki a 2 fényvezetőelemet stirol keverék-polimerből (n2 törésmutató) vagy stirol-metilmetakrilát-kopolimerek keverékéből, és ezt az elrendezést felső és oldalsó részén me­tilmetakrilát keverék-polimerrel öntéssel zárjuk le. Az egész elrendezés felülről még butilmetak­rilát keverék-polimerrel önthető le, ami felületi bevonatot képez. 3. példa ni törésmutatójú 1 lapra (3. a ábra) n2 törés­mutatójú, több hullámhossznyi vastagságú 6 fó­liát viszünk fel (az átviendő fény hullámhossz­tartományát véve alapul). Erre a fóliára sablont helyezünk, vagy 7 maszkot porlasztunk fel (3. ábra). A nem szükséges fóliarészeket maratással eltávolítjuk (3. c ábra). Az így kialakított fény­vezetőelrendezést felülről ni törésmutatójú anyaggal vonjuk bel. (3. d ábra) Hasonló módon készíthetők többrétegű fény­vezetők is (4. a, b, c, d ábrák), ni törésmutatójú 1 lapra n2 törésmutatójú 6 fóliát viszünk fel, ahol n2 > ni. Erre iá fóliára 7 maszkot porlaszr­tunlk fel, majd a fóliát maratjuk. Az így kapott felületet n3 törésmutatójú fóliával vonjuk be, ahol n3 > n 2 . Ezután újabb 7' maszkot porlasz­tunk fel, majd maratást végzünk. Az így kapott fényvezetőelrendezést optikai szigetelő 1' réteg­gel — pl. az 1 lemez anyagához hasonló anyag­gal — vonhatjuk be. A kiindulási fóliát vákuumban történő öntés­sel, felszórással állíthatjuk elő az első példában említett anyagokból. A maratáshoz szükséges maszk ezüst, alumínium vagy más anyag felszó­rásával készíthető. A polimerek maratása oldó­szerekkel (benzol, toluol, xylol vagy keverékeik), vagy üveget oldó savakkal (pl. fluorsav) stb. vé­gezhető. 4. példa Fényvezetőelemek az összes említett anyagból készíthetők alaplapként alkalmazott lapon vá­kuumban sablonon át történő felszórással, vagy a sablon nyílásain át történő öntéssel, ha az em­lített anyagok a sablon anyagával nem mutat­nak adhéziót. Más sablonon át más anyagok por­laszthatok vagy önthetők, ezekkel folytatható a fényvezető kialakítása. Hasonló módon a lapon villamos vezető elemek is felszórhatok, amelyek­kel nyomtatott elektronikus és opto-elektrondkus berendezések alakíthatók ki. Az ily módon kiala­kított nyomtatott áramkör felülről optikailag szigetelő anyaggal öntjük be. 5. példa Pontosan betartandó keresztmetszetű fényve­zetők pl. négyzetes, háromszögű, hatszögletes, vagy körkeresztmetszetű fényvezetőelemekkel 50 (5. a ábra) az alábbi módon készíthetők: az alap­ként alkalmazott 1 lapban 8 horonyrendszert ké­pezünk ki a kívánt formára és az előre megadott profillal (5. b ábra). A lap hornyait azután öntés útján kitöltjük a fény vezetőelemek anyagával 53 (5. c ábra). Keményedés után a felesleges anya­got eltávolítjuk, és így megkapjuk a kész optikai elrendezést (5. c ábra), amelynek felső felületét optikai szigetelő 3 bevonattal befedhetjük. (5. d ábra) 60 A horonyrendszer tetszőleges eljárással előál­lítható, (hornyos lapok öntése, nyomás, maratás, fotolitográfia, kivágás stb.). A lap anyagát az 1 foganatosítási példában leírt anyagok képezhe-65 tik. A hornyok megtöltése vákuumban vágy ne-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents