166866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazino-benzimidazol-származékok előállítására

166866 13 14 idő után a barnafoltossági fertőzés szempontjából megvizsgáljuk. Az ellepettségi fok értékelését a szokásos módon szemrevételezéssel végezzük. Az ellepettségi fokot az ellepett levélfelület %-os értékében fejezzük ki a kezeletlen, fertőzött kontrolinövényekre vonatkoztatva. A IV. táblázat kísérleti eredményeiből kitűnik, hogy a találmány szerinti vegyületek kiváló gyógyító hatást fejtenek ki a paradicsom barnafoltosságára és ez a hatás az ismert szerekhez képest jobb. V. példa Búzát cserepekben nevelünk, majd kétleveles stádiumban a IV. példa szerinti vegyületekkel lecsepegésig kezeljük. Az alkalmazási koncentráció 2000, 1000, 500, 250 és 125 mg/liter permetlé. Öszszehasonlítószerként a vizsgált készítményekkel azonos hatóanyagkoncentrációval Benomyl-t alkalmazunk. A permetbevonat megszáradása után a növényeket üvegházba visszük át és ott a 4. és 5-leveles állapot kifejlődéséig tartjuk. Ebben az állapotban a növényeket a búzalisztharmat (Erysyphe graminis) koniciumaival erősen fertőzzük, majd az üvegház hőmérsékletét 22—23°C-ra, a relatív levegőnedvességtartalmat 80—90%-ra állítjuk be, hogy a búzalisztharmat optimális fertőzöttségi körülményeinek megfelelő atmoszférát biztosítsunk. 10 napos üvegházban való inkubáció után a növényeket lisztharmat ellepettség szempontjából vizsgáljuk. Az ellepettségi fok kiértékelését szemrevételezéssel végezzük. A fertőzöttség fokát az ellepett levélfelület %-os értékében fejezzük ki a kezeletlen, fertőzött kontrollnövényekre vonatkoztatva. Az eredményeket az V. táblázatban foglaljuk össze. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a találmány szerinti vegyületek igen jó szisztematikus hatást fejtenek ki és a lisztharmat-fertőzést jobban csökkentik, mint az összehasonlítószer. VI. példa Heine—-VII. fajtájú őszibúzát a IV. példában felsorolt vegyületekkel és Benomyl-lal 200, 100, 50 és 25 g hatóanyag/100 kg vetőmag adagban 10 percig rázógépben egyenletesen csávázunk. A csávázott vetőmagból végül ötszörösen ismételt próbában mindékor 10—10 magot cserépbe helyezett talajba ültetünk és csírázásig üvegházban tartunk. A növényeket 4 és 5-leveles állapotában a búzalisztharmat (Erysiphe graminis) konidiumaival erősen fertőzzük, majd az üvegházat 80—90% relatív levegőnedvességtartalom és 22—23 °C hőmérsékletre állítjuk be. 10 napos inkubációs idő után a növényeket lisztharmattal való ellepettség szempontjából megvizsgáljuk és a fertőzöttségi fokot az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki a kezeletlen, fertőzött kontrollnövényekre vonatkoztatva. A VI. táblázat adataiból kitűnik, hogy a találmány szerinti vegyületek igen jó szisztematikus hatást fejtenek ki és a lisztharmattal való ellepettséget jobban gátolják, mint az összehasonlítószer. VII. példa Heine—VII fajtájú búzát 3-leveles stádiumban a búzalisztharmat (Erysiphe graminis) konidiumai-5 val fertőzzük, majd 3 nappal a fertőzés után a 25, 26, 3, 27, 28, 29, 30, 31, 32. példa szerinti vegyületek vizes szuszpenzióival lecsepegésig bepermetezzük. Az alkalmazási koncentráció 120, 60, 30 és 15 mg/hatóanyag permetlé. Összehasonlítószer-10 ként az előbbivel azonos hatóanyagkoncentrációban Benomyl-t alkalmazunk. A permetbevonat megszáradása után a növényeket üvegházban 80—90% relatív levegőnedvességtartalom és 22—23 °C hőmérséklet mellett tart-15 juk. 10 nappal a kezelés után a növényeknél szemrevételezéssel megállapítjuk a buzalisztharmattal való ellepettség mértékét. A fertőzöttségi fokot az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki a kezelet-20 len, fertőzött kontrollnövényekre vonatkoztatva. A kísérlet eredményeit a VII. táblázatban foglaljuk össze. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a találmány szerinti vegyületek sokkal jobb hatást fejtenek ki a valódi lisztharmattal szemben, mint 25 az összehasonlítórendszer. VIII. példa Uborkanövényeket kétleveles stádiumban a VII. példában felsorolt vegyületek vizes szuszpenzióival 30 kezeljük, 2000, 1000, 500 és 250 mg hatóanyag/liter permetlé alkalmazási koncentrációival lecsepegésig. A növények új növekményeit és a talajt műanyagvédővel gondosan letakarjuk, hogy a permetlé ezeket a részeket ne érje. Összehasonlítószerként ismét 35 Benomyl-t alkalmazunk. A permetbevonat megszáradása után a növényeket üvegházba visszük át és ott tartjuk a 4-leveles állapot kifejlődéséig. Ebben a stádiumban az ösz-40 szes növényt, beleértve a kezeletlen, kontrollnövényeket is, az uborkalisztharmat konidiumaival (Erysiphe cichoracearum) erősen fertőzzük, majd 22 °C hőmérsékletű és 100% relatív levegőnedvességtartalmú párakamrában tartjuk. 24 óra eltelte 45 után a növényeket magas légnedvességtartalmú 22—23 °C hőmérsékletű üvegházba visszük át. 10 napos inkubációs idő után a növényeknél szemrevételezéssel megállapítjuk az uborkalisztharmattal való ellepettség fokát. Az ellepettségi fokot az el-50 lepett levélfelület %-ában fejezzük ki, a kezeletlen, fertőzött kontrollnövényekre vonatkoztatva. A VIII. táblázat adataiból kitűnik, hogy az igényelt vegyületek kitűnő szisztematikus hatást fejtenek ki és az összehasonlítószernél hatékonyabbak. 55 IX. példa Rizsnövényeket 4-leveles stádiumban a Piricularia oryzae-vel erősen fertőzünk, majd a növényeket 25 °C hőmérsékletű üvegházba visszük át. 60 4 nappal a fertőzés után a növényeket a VII. példában felsorolt vegyületekkel 60, 30, 15 és 7,5 mg hatóanyag/liter permetlé adagban lecsepegésig bepermetezzük, összehasonlítószerként a vizsgált készítményekkel azonos hatóanyagkoncentrációban 65 Benomyl-t alkalmazunk. 7