166863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az őszibarack szálvesszős metszéssel való termesztésére
5 az első évben már GO—80 kg-os termés érhető el minden egyes fánál. Az első évben azért hagyunk hosszabb szálvesszőket, hogy a lombkorona méretét növeljük. A termőfáról a vékony, fejletlen, illetve száraz 5 ágakat eltávolítjuk, de közben vigyázva a vastagabb ágakon kialakult termőnyársakra. Az 1—2 cm-nél nagyobb átmérőjű vágási felületeket, valamint az előző évben keletkezett és még nem begyógyult sebeket fehér olajfestékkel bekenjük. Ez 10 a fák szárazságtűrését fokozza. A termőfa elvirágzása után a már ismertetett, legalább három munkamenetes zöldmetszést alkalmazzuk. A találmány szerinti zöldmetszési eljárás érté- 15 kelése érdekében ellenőrző vizsgálatokat végeztünk I. H. Hale, Mayflower, Elberta és Napsugár őszibarack fajtákon. A vizsgálatok eredményeinek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze. Megvizsgáltuk az egyéves termővesszők lomb- 20 fakadás előtti oldható nitrogén- és szénhidráttartalmát, február 29-én és március 7-én gyűjtött hagyományosan metszett és zöldmetszett mintákon. Megállapítottuk, hogy a kontrollként alkalmazott hagyományos ágakban a szénhidráttartalom 903,7 25 mg/g, az oldható nitrogéntartalom 624,0 mg/g, míg a találmány szerinti eljárással zöldmetszett termőhajtásokban a szénhidráttartalom 941,2 mg/g és az oldható nitrogéntartalom 037,5 mg/g volt. Az évgyűrű szerkezetének mikroszkópi vizsgálatából 30 megállapítható, hogy a szórt likacsú farész tracheáinak száma a zöldmetszett vesszőben mintegy 30%kal több a kontroll vesszőhöz képest és ennek megfelelően intenzívebb az előbbiek anyagszállítása. Megfigyeltük, hogy a vegetációs időszakban vég- 35 zett zöldmetszésekkel előidézett sebhelyek sokkal gyorsabban gyógyultak, mint a tavaszi virágzás előtt metszett fák sebei és míg a zöldmetszés mézgatermelést alig idézett elő, addig a hagyományos metszés jelentős mézgatermeléssel járt. 40 A zöldmetszéssel metszett hajtásokon a sérülés helyén gyors paracambium, majd paraszövet-kialakulás volt megfigyelhető és a paraszövet kialakulása következtében ezeken a helyeken nines mézgatermelés. A hagyományos télvégi és tavaszi metszé- 45 seknél nem képződik ilyen gyorsan paracambium. A később fejlődő paracambiumrétegek sok esetben a metszési helytől több cm távolságban jönnek létre. Gyakori a vágási helyek hosszabb-rövidebb beszáradása is. 60 A külső és belső morfológiai megfigyelések mellett vizsgáltuk a virágriigyek fejlődését is a találmány szerinti eljárással kezelt és kontrollként a hagyományosan kezelt gyümölcsfáknál. Március 1-én a 55 virágriigyek fejlődésében számottevő eltérés még nem mutatkozott. Ezzel szemben 100 db rügy súlya március 7-én a kontroll 100%-os értékéhez képest a zöldmetszett fákon 168,10%, március 17-én pedig a kontroll 100%-os értékéhez képest 195,00% volt. 60 A virágzás mintegy 3—4 nappal korábban következett be, a virágok nagyobbak lettek és a termésérés hamarabb történt. Megvizsgáltuk a rügyek oldható nitrogén- és szénhidráttartalmát és megállapítottuk, hogy a nitrogéntartalom a zöldmet- 65 6 szett, a szénhidráttartalom a kontroll rügyekben volt nagyobb mennyiségben található. Vizsgálat tárgyává tettük a virágok nektártermelését, a nektár mennyiségének megállapítására torziós mérleget, a nektár cukortartalmának meghatározására refraktométert alkalmaztunk. A vizsgálati eredmények a következők voltak: kontroll metsz ; tt vizsgált virág, db 227 218 nektár, mg/db virág 6,0 9,6 nektár cukortartalom, % 18,7 16,4 cukortartalom, mg/db virág 1,12 1,37 A zöldmetszett fák virágainak nektártermelési többlete a kontroll virágokhoz képest, meghaladja egy akácvirág napi nektártermelését. Megállapítottuk, hogy a lombfakadás üteme a zöldmetszett fák esetében nagyobb, a virágzással egy időben intenzív levélfejlődés indul. Ez arra vezethető vissza, hogy a kontroll fákon a virágzás előtt végzett metszés begyógyulása sok tápanyagot von el, míg az előző év vegetációs időszakában végzett zöldmetszés miatt ezek a fák tavasszal érintetlenek voltak. 100—100 db lomblevél áp rilis 20-án végzett vizsgálata az alábbi átlagértékeket adta: kontroll metsz ; tt hosszúság, mm 54,9 91,5 szélesség, mm --—r 16,8 29,1 terület, cm2 6,01 16,48 Emellett a zöldmetszett fák leveleinek száma a kontrollhoz képest 2—3-szoros, a lombkorona asszimiláló felülete a kontrollhoz képest 5—10-szeres. Ez a különbség később természetesen fokozatosan megszűnik. Mivel a zöldmetszett fákon ritka vázágrendszer alakul ki s így a leveleket közvetlen napfény éri, vastag mesophyllumú, vastag cuticulájú levelek nőnek, amelyek a levéltetveknek jobban ellentállnak. Ezért a zöldmetszett fákat csak mintegy feleannyiszor kell permetezni, mint a hagyományos módon kezelt fákat. Megfigyeltük, hogy a zöldmetszett fák termései hamarabb színeződnek; az exocarpium színeződése már a barack szilvanagyságú korában megkezdődik. Megállapítottuk továbbá, hogy az exocarpium fedőszőrei a kontroll terméseken két-háromszor hoszszabbak voltak, mint a zöldmetszett fák termésein. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a zöldmetszett fák terméskocsányaiban a kontrolinál sokkal fejlettebb sclerenchymaszövet húzódik a tartóágaktól a csontos endocarpiumig, ezért ezekről a fákról a terméshullás minimális. Végül megfigyeltük, hogy a zöldmetszett 1 éves termővesszők nem ágaznak el, a második és a harmadik éves ágakon igen nagyszámú termőcsokor alakul ki, valamint a termés nagyrésze a vastagabb 3
