166853. lajstromszámú szabadalom • Tisztítószer tüzelőberendezések tűzoldali tisztítására és eljárás annak előállítására
3 A lerakódások eltávolítására kémiai módszereket is javasolnak. Az eljárások különféle vegyi anyagok adagolására vonatkoznak. A korom keletkezésével, tüzelőanyag hozzátételekkel foglalkoznak például a Rev. Inst. Fr. Petrole Ann. Combust. Liquides 1969 25/11, 1374—408, vagy például az Erdoel Kohle Erdgas Petrolen 1969. 22/11, 679—84, irodalmi helyek. Ammóniumsók alkalmazására vonatkozik az 1.810.424 sz. NSZK szabadalmi leírás, a 133.077 ljsz. magyar szabadalmi leírás szerint pedig nátriumkloridot kálciumszulfáttal együttesen alkalmaznak. A C. A. 43 3117h és 41 6071a referátumok szerint nátriumkloridot más kloridokkal együtt használnak. A füstgázokban a tüzelőanyagok kéntartalma oxidált formában található. A jelenlevő nedvesség hatására a kén oxidációs számaitól függően létrejött oxidok kénessav illetve kénsav formájában találhatók. Ismeretes, hogy a kénessav korróziós hatása elhanyagolható, ellentétben a kénsavval, amely erősen korrozív tulajdonságú. Igen lényeges tehát az S02 —S0 3 átmenet lehetőségének csökkentése. Az S02 —S0 3 átmenetre katalitikus hatással van a tűzcsövekre, vagy a kazán tűzterében található egyéb szerelvények felületére lerakódott salak, mert ennek nagy felülete mint kontakt katalizátor szerepel. Irodalmi hivatkozások és megfigyelésünk szerint is ezt a katalizációs folyamatot segíti elő a korrodeált vas is és nem utolsósorban a mindig megtalálható vanadium vegyületei. A már lerakódott első réteg jelentéktelen vastagságú pernyére és koromra akkor tapad további mennyiség, ha annak tulajdonsága kedvez az adhéziónak; ez pedig a felületen keletkezett S03, majd H 2 S0 4 következménye. A találmány célkitűzése olyan tisztítószer létrehozása tüzelőberendezések tűzoldali tisztítására, amely a tisztítást az eddigieknél tökéletesebben valósítja meg és az említett S02 —S0 3 átmenet lehetőségét, valamint a káros lerakódások kialakulásának lehetőségét csökkenti. Azt a felismerést tettük, hogy ha az alábbiakban meghatározott összetételű, önmagában ismert anyagok keverékét használjuk a tisztításhoz, nem várt hatást érünk el. A találmány szerinti készítmény lényege, hogy 37—57 sr. ammóniumszulfátot, vagy ammóniumhidrogénszulfátot, 42—62 sr. nátriumkloridot és 0,5—2 sr grafitport és adott esetben 0,5—0,10 sr emulgeátort és szokásos tüzelőolajat (továbbiakban olajat) tartalmaz. A készítmény feltételezésünk szerint úgy fejti ki hatását, hogy a tűztérbe jutva szublimál és így a kazán minden részébe eljutnak gőzei. A felületre jutva elsőrendűen adszorbeálódik a kontakt katalizátorként ható szivacsos szerkezetű lerakódások aktív helyein és mint filmképző inhibitor, megakadályozza az S02 —SO3 átmenet létrejöttét. Ilymódon már a természetes huzat eltávolítja a lerakódást, vagy pedig egyszerű gőz-lefúvatás is hatásos módszernek bizonyul. Megjegyezzük, hogy — amint a vegyi tisztítási módszerek ismertetésénél említettük — bár 4 külön-külön a nátriumklorid alkalmazása és egyes ammóniumsók alkalmazása ismert, a nátriumklorid ammóniumszulfáttal megfelelő arányban keverve és grafitporral bevonva olyan, 5 a fentiekben leírt többlethatást eredményező szert biztosít, amely a kazán tűzterének hőfokán gyorsan elpárolog, így a modern kazánok szűk labirintrendszerébe is eljut és a hidegebb felületekre védő inhibitorként rakódik le. 10 A készítmény további előnye, hogy alkalmazása — az ismert készítményekkel szemben — nem teszi szükségessé az üzem leállását, tehát üzem közben oldható meg a folyamatos tisztítás. Ezáltal energiaveszteség nem lép fel. Miután a 15 készítmény gőz-fázisban a kazán valamennyi tisztítandó felülétére eljut és lehűlve ott lecsapódik, semmiféle külön berendezés nem szükséges ahhoz, hogy a szer a nehezebben hozzáférhető felületekre kerüljön. 20 A készítmény fűtőanyagra számított már 0,1%-ban történő adagolása is minimálisra csökkenti és rendkívül könnyen eltávolíthatóvá teszi a lerakódást, csökkenti a harmatpontot, az alacsony hőmérsékletű és a magas hőmérsékletű 25 korróziót egyaránt gátolja, összességében tehát javítja a hatásfokot és a füstgáz káros összetevőinek ermináciöját is. A készítmény előállításánál úgy járunk el, hogy 30 a) 37—57 sr. ammóniumszulfátból vagy ammóniumhidrogénszulfátból és 42—62 sr. nátriumkloridból telített oldatot készítünk, ezt kikristályosítjuk, a kristályokat megőröljük, majd 0,5—2 sr. grafitporral homogenizáljuk; vagy 35 b) 37—57 sr. ammóniumszulfátot vagy ammóniumhidrogénszulfátot és 42—62 sr. nátriumkloridot homogénné keverünk, majd ezt 0,5—2 sr. grafitporral homogenizáljuk; vagy c) 37—57 sr. ammóniumszulfát vagy ammó-40 niumhidrogénszulfát és 42—62 sr. nátriumklorid túltelített oldatához 0,5—0,10 sr. amulgeálószert keverünk, majd ehhez hozzáadjuk a 0,5—2 sr. grafitport, s az előállított sűrű péppel s az olajjal emulziót képezünk. 45 A készítmény előállításánál figyelembe kell venni, hogy a nátriumklorid és ammóniumszulfát vagy ammóniumhidrogénszulfát keverését úgy kell megoldani, hogy a beadagolás helyén a két só eutektikumának megfelelő összetételben 50 legyen jelen. Ezért például a két só oldatban is adagolható, sőt az oldatból kikristályosított kettős só adagolása is jó hatású. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban 55 közelebbről példák kapcsán szemléltetjük, anélkül azonban, hogy azt kizárólag a példákban megadottakra korlátoznánk. 60 1. példa 37 sr. ammóniumszulfátból és 42 sr, nátriumkloridból vízzel történő oldással kb. 60 °C-on telített oldatot készítünk. A telített oldatból a ket-65 tős sót hűtéssel kikristályosítjuk, a kivált kris-2
