166839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált imidazol-származékok előállítására
166839 7 8 6-klór-2-trifluorometü)-lH-imidazo(4,5-b)piridint 0,5 ml acetonban oldott 0,1 g nátriumjodiddal kezelünk. A reakcióelegyet éter és bikarbonát elegy ével extraháljuk. Az éteres fázist magnéziumszulfáttal vízmentesítjük, majd ledesztilláljuk az oldószert, amikor 10 mg (kb. 73%) 6-klór-2-(trifluorometil)-lH-imidazo(4,5-b)piridint kapunk. 6. példa Az előző példa szerinti vegyületet állítjuk elő P2 S 5 -dos redukcióval. 1,3 g l-hidroxil-6-klór-2-(trifluorometil)-lH-imidazo(4,5-b)piridint és 1,3 g P2 Ss-ot reagáltatunk 10 ml tetrahidrofuránban úgy, hogy 16 órán át keverjük a reakcióelegyet, amit ezután szűrünk és bepárolunk. A bepárlási maradékot 2%-os nátriumhidroxiddal extraháljuk, szűrjük és megsavanyítjuk. A kivált fehér csapadékot elkülönítjük. A keletkezett termék az infravörös spektrumanalízis szerint a 6-klór-2-(trifluor ometil)-1 H-imidazo (4,5-b) -piridin. 7. példa A 4, 5, 6-triklór-2-(trifluorometil)-benzimidazol előállítása 1 g l-(metilszulfoniloxi)-5,6-diklór-2-(trifluorometil)-benzimidazol 10 ml metanollal készült oldatát sósavgázzal telítjük. A reakció 15 perc alatt lezajlik, amikor az oldószer ledesztillálása után megkapjuk a 4,5,6-triklór-2-(trifluorometil)-benzimidazol sót. Ezt kloroformból kikristályosítva 164—165 °C olvadáspontú terméket kapunk. Analízis: Számított: C 28,20 H 1,57 N 7,31% Mért: C 28,49 H 1,88 N 7,29%. A keletkezett sót nátriumhidroxidban oldjuk, amikor szabad 4, 5, 6-triklór-2-(trifluorometil)benzimidazol keletkezik, amit metilénkloriddal extrahálunk. Az oldószer ledesztillálása után a 222—223 °C olvadáspontú terméket autentikus mintával azonosítjuk (infravörös spektroszkópia, mágneses rezonancia-spektroszkópia, vékonyrétegkromatogr áf ia). 8. példa Az 1- (metilkarbamoiloxi) -5,6-diklór-2- (trif luor ometil)-benzimidazol redukciója 1,05 g l-(metilkarbamoiloxi)-5,6-diklór-2-(trifluorometil)-benzimidazol 40 ml metanollal készült 0—5 °C-ra lehűtött oldatán keresztül HBrot buborékoltatunk. A reakcióelegyet 20 percen át állni hagyjuk, majd az oldószer ledesztillálásával előállítjuk az 5,6-diklór-2-(trifluorometil)benzimidazolt. A kloroformból történő kikristályosítás után keletkező termék olvadáspontja 233—235 °C. 9. példa A 7-klór-4,6-dinitro-2-(trifluorometil)-benzimidazol előállítása Kb. 5 g 1-hidroxil-4,6-dinitr0-2-(trifluorometil)-benzimidazolt adunk 50 ml tionilkloridhoz és néhány csepp dimetilformamidot adunk a reakcióelegyhez, amit egy éjszakán át kevertetünk, majd óvatosan vízhez öntjük, és szűrjük. A csapadékot benzolban feloldjuk, és szilikagél oszlopon kromatograf áljuk, eluálóoldatként benzolt használunk. Így 7-klór-4,6-dinitro-2-(trifluorometil)-benzimidazol keletkezik, amelynek olvadáspontja 189—191 °C. Analízis: Számított: C 30,94 H 0,65 N 18,04% Mért: C 30,85 H 0,86 N 18,04'%. 10. példa Az 5-t-butilamino-6-klór-2- (trif luor ometil) -1H-imidazo(4,5-b)-piridin előállítása 2 g 6-klór-2-(trifluorometil)-lH-imidazo(4,5-b) piridint keverünk 5 ml t-butilamin és 10 ml dietíléter elegyéhez. A reakcióelegyet 8 napon át állni hagyjuk, majd ledesztilláljuk az oldószert. A desztillációs maradékot 8 ml kloroformban keverjük, két órán át állni hagyjuk, majd szűréssel elkülönítjük az 5-t-butilamino-6-klór-2-(trifluorometil)-lH-imidazo(4,5-b)piridint, amelynek olvadáspontja 252—254 °C. Analízis: Számított: C 45,25 H 4,12 N 19,20% Mért: C 45,25 H 4,23 N 19,23%. 10—12. példa l-hidroxil-4-klór-6-nitro-2-(trifluorometil)benzimidazolt — az előbbiek értelmében — tionilkloriddal reagáltatunk, amikor 5-klór-szubsztituens keletkezik. Az l-hidroxil-6-klór-2-(trifluorometil)-lH-imidazo(4,5-b)piridin tionilbromidos redukciójával 6-klór-2-(trifluorometil)-lH-imidazo(4,5-b) piridint állítunk elő. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek bármelyike növényvédőszerként, a vegyületek némelyike (lásd különösen a 732 415 számú belga szabadalmi leírást) rovarirtószerként használható. Ezen felül, azokba a találmány szerinti eljárással előállított vegyületekbe, ahol klór- vagy brómatomot vittünk a molekulába, további reakcióval más csoportokat is bejuttathatunk, pl. aminocsoportokat. Az aminocsoportok további reakciókat tesznek lehetővé. Ezek a vegyületek az V általános képletben bemutatott szerkezetűek, ahol az alifás-aminocsoport 2—13 szénatomos, és ahova az aminocsoportot közvetlenül, vagy közvetve, klóratom bejuttatását kö-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
