166829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés röntgenkép előállítására

5 egyszerűen kezelhető, ami mind az orvosi, mind pedig az ipari alkalmazások esetén nagy előny. A találmány alkalmazása a sebészetben és a traumatológiában új röntgenvizsgálati módszer be­vezetését teszi lehetővé. A találmány felhasználásá­val — amellett, hogy a nyert információ elegendő az orvos számára — a kibocsátott sugármennyiség olyan kicsiny, hogy a sugárvédelmi előírásoknak a beavatkozást zavaró hatása elmarad. Az idő­szakosan rögzített röntgenkép külön előnye, hogy megteremti feltételét a műtét közbeni, röntgen­információt is felhasználó konzultáció lehetőségé­nek. Előnyösen alkalmazható a találmány pl. fog­röntgen készítésénél is. A röntgenképet a fogorvos az elkészítés pillanatától kezdve a beavatkozás végéig szemlélheti, és közben bármikor lehetősége van újabb és újabb röntgenkép azonnali nyerésére. Ugyancsak előnyösen alkalmazható a találmány szerinti megoldás rétegfelvételek készítésénél is. Felhasználható a találmány ipari vizsgálatoknál pl. gépkocsikerék gumiköpenyének minőségi vagy elhasználódási vizsgálatánál is. A hagyományos el­járással szemben a sugárveszély minimális, és a készülék az impulzusüzem következtében gazdasá­gosabban állítható elő és üzemeltethető. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemlél­tetett előnyös kiviteli példák alapján ismertetjük. Az 1. és a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy-egy kiviteli alakjának tömbvázlatát mutatja. Az 1. ábrán 1 röntgensugárforrásból a röntgen­sugár 2 átvilágítandó testen keresztül elektronikus 3 képerősítőbe jut. A sugár egy része a testben abszorbeálódik, ezért a képerősítő bemenetén rönt­genárnyékkép keletkezik. A 3 képerősítő ernyőjén megjelenő képet 4 képfelvevő eszközzel, például televízió kamerával vagy félvezető töltéstovábbító eszközzel villamos jellé alakítjuk át. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti berendezésben a kép­erősítő el is hagyható, és olyan képfelvevő eszköz is alkalmazható, amelynek fényérzékeny érzékelő­eleme közvetlenül a röntgensugárzásra érzékeny. A villamos jelet 5 tároló és megjelenítő egységbe vezetjük. Az 5 tároló és megjelenítő egység meg­valósítható pol. egyetlen képtároló katódsugárcső­vel, vagy külön tárolóval, pl. villamos beírású és kiolvasású tárolócsővel, és külön nem tároló típusú képmegjelenítő egységgel. A berendezés működését 6 vezérlőegység vezérli, amely a kezelő beavatko­zására —• pl. 7 nyomógomb megnyomására — az 1 röntgensugárforrás röntgensugár impulzusát in­dítja, és adott esetben megfelelő késleltetéssel a beérkező röntgenképnek az 5 tároló és megjelenítő egységbe való beírását, illetve az előző kép törlését vezérli. Az 5 tároló és megjelenítő egységben az előző kép törlését és az új kép beírását egy olyan szintérzékelő komparátorral is vezérelhetjük, amely­nek bemenete a képfelvevő eszköz kimenetére van csatlakoztatva. A vezérlőegység indítása bármilyen külső villamos jellel vagy mechanikus mozgással kiváltható. A beírás megtörténte után a vezérlő­egység utasítást adhat a röntgensugárforrásnak a sugárzás megszüntetésére. A röntgensugár impulzus időtartama beállítható, és az időtartamot meg-6 határozó vezérlés elhelyezhető magában a röntgen­sugárforrásban is. A vezérlőegység a képfelvevő eszköz üzemét is szakaszosan vezérelheti, így jóval nagyobb fokú a képfelvevő elemek élettartamának 5 kihasználhatósági foka. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a vezérlőegység nemcsak kapcsol­ja, hanem oly módon vezérli egyrészt a röntgen­sugárforrást, hogy a röntgensugárdózis a sugárzási időtartamon belül optimálisan változzék, másrészt 10 a képerősítőt és a képfelvevő eszközt, hogy azok egyes elemei az aktív működés minden pillanatában optimális munkapontban dolgozzanak. A röntgen­sugárforrás optimális vezérlése azt jelenti, hogy a röntgensugár impulzus nem közel szabályos négy-15 szögimpulzus, hanem az impulzus kezdetekor hirte­len nagyobb intenzitású, majd csökkenő intenzitású impulzus. Ennek az az előnyös hatása, hogy a kép­felvevő eszköznél, különösen vidikon csővel ellátott televízió kameránál fellépő késleltetés lecsökken, és 20 rövidebb idő múlva áll rendelkezésre a megjelení­tendő állókép, mint négyszög alakú röntgensugár impulzus esetén. Ebből következik, hogy a röntgen­sugár impulzus időtartama csökkenthető, és ez na­gyobb dóziscsökkenést eredményez, mint amekkora 25 dózisnövekedést az impulzus kezdeti nagyobb inten­zitása okoz, tehát az egy állókép előállításához szük­séges dózis az intézkedés következtében csökken. A képrögzítés időtartama megegyezik azzal az idő­vel, amely alatt a képfelvevő eszközben a kép egy-30 szer letapogatásra kerül. Ez az idő például a jelenleg elterjedt televízió rendszereknél —, ül. — másod-25 30 perc. Ezt az időtartamot vidikon képfelvevő csővel 35 ellátott televízió kamera esetén meghosszabbíthatja a vidikon tehetetlensége, de pl. plumbikonos vagy ortikonos kamera alkalmazásával az időhosszabbo­dás nem jelentkezik. A találmány szerinti berendezés egy másik lehet-40 séges kialakításánál a röntgensugár impulzus idő­tartama alatt nyert röntgenképet még villamos jellé történő átalakítása előtt képtároló eszközben villa­mosan kiolvasható kép formájában tároljuk. Ezt a tárolt képet villamos úton ismételten kiolvasva a 45 képnek megfelelő villamos jelet állítunk elő, amely­lyel egy nem tároló típusú képmegjelenítő egységen a röntgenkép láthatóvá tehető. A képtároló eszköz lehet pl. egy félvezető töltéstovábbító eszköz, amely­ben az optikai kép hatására töltéselrendezés alakul 50 ki, amely villamosan igen gyorsan kiolvasható és újra vissza is írható. Az eszköz így recirkulációs üzemmódban tárolja a képet, és egyben minden kiolvasáskor a villamos jelet is biztosítja. Új rönt­genképnek a képtároló eszközbe való beírása előtt 55 az előző kép törlésre kerül. A találmány szerint a röntgensugárforrás rönt­gencsövének anódja csak igen rövid időre van igénybevéve, mivel a cső impulzusüzemben műkö­dik. Ez a tény a jelenlegi folyamatos üzemhez képest 60 jelentős műszaki-gazdasági előnyöket rejt magában, mivel ugyanakkora dózis lényegesen kisebb névle­ges teljesítményű röntgencsővel kibocsátható, és a nagyfeszültséget kapcsoló, ül. közvetítő köröket is impulzusüzemre lehet méretezni. Az alkalmazott 65 nagyfeszültségű transzformátor jóval kisebb az is-3

Next

/
Thumbnails
Contents