166820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélok gyors hőkezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1972. VII. 27. BU—617 A közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. 166820 Nemzetközi osztályozás: C 21 d 9/00 Feltalálók: Dr. Prohászka János egyetemi tanár, Budapest 60% Mándoki Andor oki. kohómérnök, Budapest 20% Dr. Welesz Rudolf egyetemi docens, Budapest 20% Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Eljárás acélok gyors hőkezelésére í A találmány tárgya eljárás hidegenalakított acélgyártmányok és félkésztermékek gyors hőkezelésére, melynél az anyag szakítószilárdságát és/vagy folyáshatárát és/vagy nyúlását a kívánt értékre állítjuk be. 5 A felhasznált acél kész- és félkészgyártmányok többségét a feldolgozás során hidegen, képlékenyen alakítják. A képlékeny alakítással való feldolgozhatóságot és a felhasználáshoz szükséges mechanikai tulajdonságokat az acél szövetének az a jól ismert 10 szerkezete biztosítja, melyben az acél kémiai összetételétől függő mennyiségű rideg cementit és más karbid szemcse ill. lamella a viszonylag lágy és képlékenyen jól alakítható ferritbe ágyazva többé-kevésbé egyenletes elosztásban helyezkedik el. Az acélt 15 az egyes alakító műveletek közben a további hidegalakítás elősegítésére vagy pedig az alakító műveletsor végén a felhasználáshoz szükséges mechanikai tulajdonságok biztosítására hőkezelői kell. Ez az ismert hőkezelés vagy a hosszú hőntartasbol és 20 lassú lehűtésből álló ún. kemencelágyítás, vagy az edzésből és azt követő megeresztésből álló nemesítés, vagy a patentírozás lehet. Az ismert hőkezelési eljárások közös jellegzetessége abban van, hogy az anyag szerkezetében be- 25 következő állapotváltozásokat pl. az ausztenites átalakulást minden esetben teljes mértékben befejezik ül. kivárják. Az ismert hőkezelési eljárások hátrányos tulajdonságait több vonatkozásban is kimutathatjuk. 30 A kemencelágyításnál általában az anyagot nagy tekercsekben adagonként rakják be a kemencébe, melyet szakaszosan fűtenek fel és hűtenek le. Az újabb ismert eljárásoknál az anyagot folyamatosan, húzzák át a kemencén. A hosszas hőntartás miatt a folyamatos üzemhez igen nagy méretű kemencéket kell építeni. A kemencelágyítás tehát komoly kemencekapacitást igénylő, nagy műhelyterületet lefoglaló, sok anyagmozgatással járó munka- és időigényes művelet. A nemesítés és a patentírozás több lépésből álló, a kemencelágyításnál bonyolultabb művelet, melynek első lépése nagy hőmérsékletű, hosszú izzítás, mely gyakran okoz revésedési, dekarbonizálódási jelenségeket. Az ezt követő gyorsabb vagy lassabb lehűtés az anyagban repedéseket okozhat. A gyors lehűtést követő megeresztés vagy hőntartás a kemencelágyításhoz hasonló hosszadalmas művelet. Ennek a több lépésből álló bonyolult és időigényes hőkezelésnek a költségességét még fokozza a berendezés bonyolultsága és nagy beruházási költségigénye. ^ A találmány feladata az ismert feszültségmentesítő, lágyító, nemesítő és patentírozó hőkezeléseket helyettesítő eljárás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy az anyagot lökésszerűen legfeljebb 5 sec, célszerűen legfeljebb 2 sec alatt egy olyan, az adott anyag ausztenites átalakulása megindulásának egyensúlyi hőmérséklete a mindenkori Ax hőmér-166820
