166815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd, kopásálló melegpadló, valamint szigetelő elemek és burkolatok előállítására
3 búvóhelyéül szolgálhat. A tégla túlzott nedvszívó képessége, a beton nagy hővezetési tényezője, a bitumenféleségek fenol tartalmuk, a különféle műanyagok a nagy csúszósúrlódási tényezőjük miatt nem felelnek meg a kívánt követelményeknek. 5 A legtöbb információt a magyar 154950 sz. szabadalmi leírásból nyerhetjük, amely plasztikus fedőrétegű, több funkciós burkoló elemek, illetőleg burkolatok előállítására vonatkozik. Az eljárás lényege: legalább 70 °C célszerűen 80—90 °C lágyulás- 10 pontú és célszerűen 50—60 súly% bitument tartalmazó emulziót töltőanyagokkal (pl. zeolittal, gumiliszttel, faliszttel) és adott esetben színezékekkel homogén masszává keverik. A technika jelenlegi állásából nem kapunk felvi- 15 lágosítást arra, hogy miként oldható meg egyszerű és olcsó eszközökkel könnyen hozzáférhető kiindulási anyagokból olyan padlóburkolat előállítása, amely egyaránt kielégíti mind a hőtechnikai, mind a mechanikai és vegyszerállósági követelményeket. 20 Ezért tűztük ki célul, hogy jól hozzáférhető ásványi anyagokból kiindulva jó minőségű, azaz szilárd, kopásálló melegpadlót, valamint szigetelő elemeket és burkolatokat ámítsunk elő. Azt találtuk, hogy a kívánt hőtechnikai és mechanikai tulajdonságokkal 25 rendelkező burkoló anyagok állíthatók elő, ha szemcsés, tömör vázanyagokat, porózus anyagokat, hidrofób üvegféleségeket és hidraulikus kötőanyagokat keverővíz beadagolása után felterítjük, vagy kívánt sablonokba téve szilárdítjuk, vagy szilár- 30 dúlni hagyjuk. Szemcsés vázanyagként előnyösen legalább 1000 kp/cm3 nyomószilárdságú tömör ásványi anyagokat alkalmazunk. Kifejezetten előnyösek a bazalt, az andezit, a dolomit, a mészkő és ezek 35 tetszőleges arányú keverékei. A vázanyagok szemcsefinomsága széles határok között változhat. Előnyösnek találtuk a 0,5—4,0 mm szemcsenagyságú frakciókat. Természetesen a szemcse határokon túli szemcsék is feldolgozhatók, legyenek azok kisebbek 40 vagy nagyobbak. Porózus tulajdonságú, anyagokként mind a természetes eredetű, mind pedig a mesterséges, tehát műszaki beavatkozással készült porózus anyagok alkalmazhatók. Előnyösnek találtuk azokat az 45 anyagokat, amelyek nyitott vagy zárt pórussal rendelkeznek és halmaz litersúlyuk 700 g/l értéket nem haladja meg. Különösen előnyösek a 150— 500 g/l halmaz litersúllyalbíró porózusos anyagok. Ilyen anyagként felhasználhatók a kovaföld, kai- 50 cinált kovaföld, vulkáni üvegek, így például a perlit, duzzasztott perlit, keramzit, horzsakő, tufa és különböző tufaféleségek, kohósalak és habosított kohósalakféleségek, s ezeknek tetszőleges arányú keverékei. Előnyösnek találtuk, ha a porózus anyagok 55 szemcsenagysága 5 mm alatti, különösen előnyösen használhatók a 0,5—4,0 mm közötti szemcsefrakciók. Azt találtuk, hogy a tömör szemcsés vázanyagok és porózus anyagok egymással széles súly- illetve 60 térfogat arányok közt keverhetők. Előnyösek az 1:0,3—1:1,2 súlyarányoknak megfelelően alkalmazott szemcsék. Hidrofób üvegféleségként duzzasztott vulkáni üvegek hidrofobizált változatai alkalmazhatók, elő- 65 4 nyös a hidrofób duzzasztott perlit használata. Szemcsefinomság értéke a használat során nem döntő jelentőségű, azonban előnyösnek találtuk a 3,5 mm szemcsenagyság alatti frakciókat, különösen előnyösek a legfeljebb 1,0 mm szemcséjű anyagok. A találmány értelmében előnyösen úgy járunk el, hogy a hidrofób üvegféleségek mennyiségét a tömör váz anyag súlyára vonatkoztatott legfeljebb 0,2 súlyarányra választjuk meg, jól alkalmazhatók — a tömör vázanyag — hidrofób üvegféleségek 1:0,01—0,2 közti súlyaránynak megfelelő menynyiségek. Hidraulikus kötőanyagként a hidraulikus kötésbe vihető anyagokat értjük. így ide soroljuk a különféle szilárdsággal bíró portland cementeket, előnyösek a 300—600-as cementek, a szulfátálló cement, a magnézia-cement, a kohósalak, cementek, a Ferrari-cement, a román-cement, a természetes eredetű hidraulikusan kötő ásványi anyagok, a puccolánok, a mész, a gipsz, az anhidrit, a vízüveg. A hidraulikus kötőanyag mennyisége a tömör vázanyagok, a porózus anyag és hidrofób üveg keverékére számított széles súlyhatárok közt változhat. Előnyösnek találtuk, ha a hidraulikus kötőanyag az előbb leírt száraz keverék súlyára vonatkoztatott 20—70%, különösen előnyösnek találtuk a 25—66% közti mennyiséget. A vázképző, a porózus szemcse, a hidrofób üveg és hidraulikus kötőanyag mind szárazon, mind nedvesen összekeverhető és leteríthető, vagy formákba helyezhető, mely nedvesítés után szilárdul. Az adalékként alkalmazott hidrofób tulajdonságokkal rendelkező duzzasztott vulkáni üvegek, pl. a duzzasztott perlit a vázképző komponensek által kialakított pórusokban helyezkedik el, rátapad a pórusokat alkotó szemcsék felületére és megakadályozza a pórusok vízzel való telítődését. Ezzel magyarázható, hogy a hidrofób anyag adagolása nélkül készült próbatestek vízfelvevő képessége 15—20%, a hidrofób anyag hozzáadásával csak 6,9% volt. Megoldásunk azért is kifejezetten meglepő, mert egy hidrofób sajátságú komponenst stabil hidraulikus kötőrendszerbe tudtunk vinni, ugyanis a szakember ismeretei alapján az volt előre várható, hogy a hidrofób szemcse nem köthető stabilan hidraulikus kötőanyagokkal (kimosódás veszélye!) A találmányunk szerinti eljárással állattartó épületek pihenőteréül szolgáló padlóburkolatok, vagy ilyen célokat szolgáló előregyártott elemek, valamint ipari csarnokok, sav- és lúgálló, jól fertőtleníthető ipari burkolóanyagok készíthetők, amelyek a fentebb kifejtett komplex igénybevételeket kielégítik. Találmányunk részleteit anélkül azonban, hogy azt a bemutatottakra korlátoznánk, az alábbi példákon keresztül ismertetjük. 1. példa 60 súlyrész 1—3 mm-es szemcsenagyságú mészkő őrlemény 2