166815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd, kopásálló melegpadló, valamint szigetelő elemek és burkolatok előállítására

3 búvóhelyéül szolgálhat. A tégla túlzott nedvszívó képessége, a beton nagy hővezetési tényezője, a bi­tumenféleségek fenol tartalmuk, a különféle mű­anyagok a nagy csúszósúrlódási tényezőjük miatt nem felelnek meg a kívánt követelményeknek. 5 A legtöbb információt a magyar 154950 sz. sza­badalmi leírásból nyerhetjük, amely plasztikus fe­dőrétegű, több funkciós burkoló elemek, illetőleg burkolatok előállítására vonatkozik. Az eljárás lé­nyege: legalább 70 °C célszerűen 80—90 °C lágyulás- 10 pontú és célszerűen 50—60 súly% bitument tartal­mazó emulziót töltőanyagokkal (pl. zeolittal, gumi­liszttel, faliszttel) és adott esetben színezékekkel homogén masszává keverik. A technika jelenlegi állásából nem kapunk felvi- 15 lágosítást arra, hogy miként oldható meg egyszerű és olcsó eszközökkel könnyen hozzáférhető kiin­dulási anyagokból olyan padlóburkolat előállítása, amely egyaránt kielégíti mind a hőtechnikai, mind a mechanikai és vegyszerállósági követelményeket. 20 Ezért tűztük ki célul, hogy jól hozzáférhető ásványi anyagokból kiindulva jó minőségű, azaz szilárd, kopásálló melegpadlót, valamint szigetelő elemeket és burkolatokat ámítsunk elő. Azt találtuk, hogy a kívánt hőtechnikai és mechanikai tulajdonságokkal 25 rendelkező burkoló anyagok állíthatók elő, ha szemcsés, tömör vázanyagokat, porózus anyagokat, hidrofób üvegféleségeket és hidraulikus kötőanya­gokat keverővíz beadagolása után felterítjük, vagy kívánt sablonokba téve szilárdítjuk, vagy szilár- 30 dúlni hagyjuk. Szemcsés vázanyagként előnyösen legalább 1000 kp/cm3 nyomószilárdságú tömör ásványi anyagokat alkalmazunk. Kifejezetten előnyösek a bazalt, az andezit, a dolomit, a mészkő és ezek 35 tetszőleges arányú keverékei. A vázanyagok szem­csefinomsága széles határok között változhat. Elő­nyösnek találtuk a 0,5—4,0 mm szemcsenagyságú frakciókat. Természetesen a szemcse határokon túli szemcsék is feldolgozhatók, legyenek azok kisebbek 40 vagy nagyobbak. Porózus tulajdonságú, anyagokként mind a ter­mészetes eredetű, mind pedig a mesterséges, tehát műszaki beavatkozással készült porózus anyagok alkalmazhatók. Előnyösnek találtuk azokat az 45 anyagokat, amelyek nyitott vagy zárt pórussal rendelkeznek és halmaz litersúlyuk 700 g/l értéket nem haladja meg. Különösen előnyösek a 150— 500 g/l halmaz litersúllyalbíró porózusos anyagok. Ilyen anyagként felhasználhatók a kovaföld, kai- 50 cinált kovaföld, vulkáni üvegek, így például a perlit, duzzasztott perlit, keramzit, horzsakő, tufa és kü­lönböző tufaféleségek, kohósalak és habosított kohó­salakféleségek, s ezeknek tetszőleges arányú keve­rékei. Előnyösnek találtuk, ha a porózus anyagok 55 szemcsenagysága 5 mm alatti, különösen előnyösen használhatók a 0,5—4,0 mm közötti szemcsefrak­ciók. Azt találtuk, hogy a tömör szemcsés vázanyagok és porózus anyagok egymással széles súly- illetve 60 térfogat arányok közt keverhetők. Előnyösek az 1:0,3—1:1,2 súlyarányoknak megfelelően alkalma­zott szemcsék. Hidrofób üvegféleségként duzzasztott vulkáni üvegek hidrofobizált változatai alkalmazhatók, elő- 65 4 nyös a hidrofób duzzasztott perlit használata. Szemcsefinomság értéke a használat során nem döntő jelentőségű, azonban előnyösnek találtuk a 3,5 mm szemcsenagyság alatti frakciókat, különö­sen előnyösek a legfeljebb 1,0 mm szemcséjű anya­gok. A találmány értelmében előnyösen úgy járunk el, hogy a hidrofób üvegféleségek mennyiségét a tömör váz anyag súlyára vonatkoztatott legfeljebb 0,2 súlyarányra választjuk meg, jól alkalmazhatók — a tömör vázanyag — hidrofób üvegféleségek 1:0,01—0,2 közti súlyaránynak megfelelő meny­nyiségek. Hidraulikus kötőanyagként a hidraulikus kötésbe vihető anyagokat értjük. így ide soroljuk a külön­féle szilárdsággal bíró portland cementeket, elő­nyösek a 300—600-as cementek, a szulfátálló ce­ment, a magnézia-cement, a kohósalak, cementek, a Ferrari-cement, a román-cement, a természetes eredetű hidraulikusan kötő ásványi anyagok, a puc­colánok, a mész, a gipsz, az anhidrit, a vízüveg. A hidraulikus kötőanyag mennyisége a tömör vázanyagok, a porózus anyag és hidrofób üveg ke­verékére számított széles súlyhatárok közt változ­hat. Előnyösnek találtuk, ha a hidraulikus kötő­anyag az előbb leírt száraz keverék súlyára vonat­koztatott 20—70%, különösen előnyösnek találtuk a 25—66% közti mennyiséget. A vázképző, a porózus szemcse, a hidrofób üveg és hidraulikus kötőanyag mind szárazon, mind ned­vesen összekeverhető és leteríthető, vagy formákba helyezhető, mely nedvesítés után szilárdul. Az adalékként alkalmazott hidrofób tulajdonsá­gokkal rendelkező duzzasztott vulkáni üvegek, pl. a duzzasztott perlit a vázképző komponensek által kialakított pórusokban helyezkedik el, rátapad a pórusokat alkotó szemcsék felületére és megaka­dályozza a pórusok vízzel való telítődését. Ezzel magyarázható, hogy a hidrofób anyag adagolása nélkül készült próbatestek vízfelvevő képessége 15—20%, a hidrofób anyag hozzáadásával csak 6,9% volt. Megoldásunk azért is kifejezetten meglepő, mert egy hidrofób sajátságú komponenst stabil hidrauli­kus kötőrendszerbe tudtunk vinni, ugyanis a szak­ember ismeretei alapján az volt előre várható, hogy a hidrofób szemcse nem köthető stabilan hidraulikus kötőanyagokkal (kimosódás veszélye!) A találmányunk szerinti eljárással állattartó épü­letek pihenőteréül szolgáló padlóburkolatok, vagy ilyen célokat szolgáló előregyártott elemek, vala­mint ipari csarnokok, sav- és lúgálló, jól fertőtlenít­hető ipari burkolóanyagok készíthetők, amelyek a fentebb kifejtett komplex igénybevételeket kielé­gítik. Találmányunk részleteit anélkül azonban, hogy azt a bemutatottakra korlátoznánk, az alábbi pél­dákon keresztül ismertetjük. 1. példa 60 súlyrész 1—3 mm-es szemcsenagyságú mészkő őrlemény 2

Next

/
Thumbnails
Contents