166814. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált o-alkoxifenil-N-metilkarbamátokat tartalmazó rovarölőszerek
5 metanolt ledesztilláljuk. Lehűtés után hozzáadunk 1—2 sr. nátriumhidrogénkarbonátot, és vízzel mossuk. A szerves fázis bepárlása után 9 sr. 0-[(l,3-dimetoxi)-n-propoxi]-fenil-N-metilkarbamátot kapunk világossárga olaj alakjában, nff = 1,5184. 5. példa a) 110 sr. pirokatechint 500 sr. toluolba szuszpendálunk. Ezután hozzáadunk 0,5 ml tömény sósavat, és keverés közben 10—30 °C belső hőmérsékleten hozzáadunk 58 sr. metilvinilétert. Ezután a reakciókeveréket 30 percig 60 °C-on melegítjük, majd lehűtjük és a keveréket 2 n nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, majd 50 ml vízzel mossuk, a szerves oldatot elválasztjuk, és nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a maradékot vákuumban desztilláljuk. Színtelen olajat kapunk 1—2 Torr nyomáson 72—75 °C forrásponttal. Kitermelés 120 sr. A terméket 2 csepp piridinnel stabilizáljuk. b) 110 sr. pirokatechint 1000 sr. toluolba szuszpendálunk. Ehhez hűtés közben hozzáadunk 101 sr. trietilamint, majd alapos keverés közben hozzácsepegtetünk 95 sr. 1-klóretil-metilétert. A belső hőmérsékletet hűtéssel 30—40 °C-on tartjuk. A reakciókeveréket 3 óra hosszat 50 °C-on keverjük, lehűtjük, a képződött hidrokloridot leszívatjuk, a szüredéket 100 ml vízzel mossuk, a szerves fázist nátriumszulfáton szárítjuk, majd az 1. példa a) pontjában leírt módon feldolgozzuk. Kitermelés 112 sr. o-(l-metoxi-etoxi)-fenol. 6. példa Az 1. példa a) és b) pontjában leírt módon eljárva, és megfelelő viniléterekből, illetve 1-halogénéterekből pirokatechinnel reagáltatva állítjuk elő a következő táblázatban feltüntetett II általános képletű fenolszármazékokat. A magasabb szénatomszámú viniléterek folyékonyak, és egyszerűen a pirokatechin-szuszpenzióhoz csepegtethetők. Az acetálfenon forráspontja E2 R 3 R 4 Nyomás, Hőmér-Torr séklet, °C 5. CH3 H CH3 1—2 72--75 6. CH3 H p2H 5 1 78--81 7. CH3 H i-C3 H 7 1 85--90 8. C2 H 5 H CH3 1,5 105--113 9. C2 H 5 H C2 H 5 0,1 83--90 10. n-C3 H 7 H CH3 0,2 95--108 11. i-C3 H 7 H CH3 0,5 88--90 12. n-C4 H fl H CH3 0,15 97--108 13. n-C4 H g H C2 H 5 14. i-C4 H 9 H CH3 0,3 98--105 15. n-C5 H u H CH3 16. CH3 CH3 CH3 0,3 90--100 17. CH3 CH3 C2 H 5 18. C2 H 5 CH3 CH3 6 19. példa o-fl-MetoxiJ-etoxi-fenü-N-metükarbarnát 34 sr. o-(l-metoxi)-etoxi-fenolt feloldunk 100 sr. 5 toluolban és egyszerre hozzáadunk 12 sr. metilizocianátot. Két csepp trietilamin hozzáadása után a reakciókeveréket éjszakán át állni hagyjuk, majd bepároljuk, és az olajos maradékhoz 100 sr. 1:1 arányú toluol és petroléter elegyet adunk. Lehűtés-10 kor 33 sr. színtelen kristály válik ki. Atkristályosítva 97—99 °C-on olvad. 20. példa 15 o-(l-Etoxi)-etoxi-fenil-N-metükarbamát 33,4 sr. pirokatechin-mono-N-metilkarbamátot 100 sr. toluolban szuszpendálunk. Ezután a reakciókeverékhez hozzáadunk 3 csepp tömény sósavat, 20 majd 10 perc alatt hozzácsepegtetünk 15 sr. viniletilétert, és 1 óra hosszat 80 °C-on keverjük. Lehűlés után 50 sr. 3%-os nátriumhidrogénkarbonátoldattal mossuk, és nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után színtelen olajat ka-25 punk, amelyet 100 sr. 1:1 arányú toluol és petroléter elegyben feloldunk. Mélyhűtőben 31 sr. karbamát kikristályosodik. A terméket újból átkristályosítva olvadáspontja 62—63 °C. 30 21. példa A 3. és 4. példával analóg módon eljárva állítjuk elő a következő táblázatban feltüntetett I általános képletű hatóanyagokat. 35 A találmány szerinti hatóanyagokat oldatok, emulziók, szuszpenziók vagy porozószerek alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazási formák a felhasználási célhoz igazodnak, de minden esetben a hatóanyag finom eloszlását kell biztosítaniuk. 40 Közvetlenül permetezhető oldatok előállítására a vízzel készült oldat jöhet elsősorban számításba, de permetezőszerként 150 °C fölötti forráspontú szénhidrogének, például tetrahidronaftalin vagy alkilezett naftalinok vagy 150 °C fölötti forráspontú szer-45 ves folyadékok, amelyek egy vagy több funkciós csoportot, például oxocsoportot, étercsoportot, észtercsoportot vagy amidcsoportot tartalmaznak és ezek a csoportok egy szénhidrogénlánc szubsztituensei vagy heterociklusos gyűrű alkotórészei le-50 hétnek, jöhetnek számításba. Vizes alkalmazási formákat emulziókoncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető porokból (permetporokból) víz hozzáadásával készíthetünk. Emulziók előállítására a hatóanyagokat magukban 55 vagy oldószerben oldva nedvesítő- vagy diszpergálószerekkel, például polietilénoxid addíciós termékeivel vízben vagy szerves oldószerekben homogenizáljuk. A hatóanyagból, az emulgeáló-vagy diszpergálószerből és esetleg oldószerből koncentrátu-60 mokat állíthatunk elő, amelyek vízzel hígíthatok. Porozószereket vagy granulátumokat a hatóanyagnak szilárd hordozóanyaggal, például kovafölddel, talkummal, agyaggal vagy műtrágyával való összekeverésével vagy összeőrlésével készíthe-65 tünk. 3
