166798. lajstromszámú szabadalom • Vezetékcsatlakozás vasúti járművek automatikus középütközős kapcsolóján, kicserélhető kábelcsatlakozással

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1970.1. 21. (VE—588) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. I. 22. (WP-20 e/137 410.) A közzététel napja: megtekintésre kitétetett 1971. III. 10. Megjelent: 1976. VI. 30. 166798 Nemzetközi osztályozás: B 61 g 5/10. Feltaláló: BECKER Winfried, mérnök, Reichenbach, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Ministerium für Verkehrswesen Berlin Német Demokratikus Köztársaság. Vezetékcsatlakozás vasúti járművek automatikus középütközős kapcsolóján, kicserélhető kábelcsatlakozással 1 A találmány tárgya vezetékcsatlakozás sínhez kötött — vasúti — járművek részére szolgáló automatikus középütköző-csatlakozásnál, melynél az elektromos érintkezőket tartalmazó kábelcsatlakozás zárt szerkezeti egységként van kialakítva és a 5 vezetékcsatlakozás házának egy nyílásában szorosan elreteszelhető módon, valamint kireteszelt állapotában az ellencsatlakozástól elfordult oldala felé kihúzhatóan van elrendezve. A fent ismertetett fajtájú vezetókcsatlakozás a io VE-530 asz. magyar szabadalomban van leírva. Ennél olyan cserélhető kábelcsatlakozásról van szó, amely a kábelcső külső kerületén elrendezett két egymással átellenben elrendezett, a mindenkor hozzájuk rendelt, a kábelcsatlakozó házának biztosító- 15 nyílásában elhelyezkedő két vezetőcsappal bír és egy forgatócső, valamint az ezen elrendezett rögzítőbütykök segítségével bajonettzárszerűen reteszelhető a ház rögzítőhornyaiban. Emellett a forgatócső a kábelcsövön rugózóan van ágyazva és a 20 forgatócsőben annak a kábelcsövön való mozgását behatároló, a vezetőcsapokkal együttműködő vezetőnyílások vannak kimunkálva. A kapcsolódási folyamat alatt többek között a kábelcsatlakozásra is tömegerők hatnak, éspedig a kapcsolási sík irá- 25 nyában, amelyeket a két összekapcsolandó kapcsoló felütközése hoz létre. Ezen, a kapcsolási sík irányában ható erőt az előbb említett kábelcsatlakozás esetében a két, csak csekély működőfelülettel rendelkező vezetőcsapnak kell felvennie, ami ezen 30 kábelcsatlakozásoknál jelentős hátrányként mutatkozik. A gyakorlat megmutatta, hogy ezen tömegerők hatása olyan mértékben fokozódhat, amikor már a vezetőcsapok elhajolnak. Ennek azután az lesz a következménye, hogy a kábelcsatlakozás a kapcsolási sík irányában többé nem nyújt pontos arretálást, s ezáltal a kapcsolódási folyamat alatt ismét továbbcsúszik ebben az irányban, ami a kábelcsatlakozás elkerülhetetlen károsodásához vezet. Az ismertetett kábelcsatlakozás további hátránya abban mutatkozik meg, hogy a kábelcső és a kábelcsatlakozást reteszelő forgatóeső között egy rugó van közbekapcsolva, melynek elernyedésekor fennáll annak a veszélye, hogy rázkódás és egyéb erők hatására vagy a kábelcsatlakozás vándorol el a kapcsolási síkból, vagy a forgatóoső a kapcsolási sík irányában. Ezáltal a vezetőcsapok kikerülnek a ház biztosítónyílásaiból, illetve a forgatóoső vezetőnyílásaiban a hosszanti nyílásokból a keresztnyílásokba jutnak. Ezzel a forgás elleni biztosítás megszűnik és a kábelcsatlakozás önmagától kireteszelődhet. Ezenkívül a rugóerő csökkenése, s az érintkező -csatlakozás ezzel együtt járó kilazulása hátrafelé, a tervbe vett áramköri kapcsolat megszakadását eredményezheti, amiáltal a legkülönbözőbb zavarok jöhetnek létre. Ezen túlmenően az említett kábelcsatlakozásnál a hosszú, s ezáltal aránylag nehéz felépítésmód kedvezőtlen kihatású, mivel ez, figyelembe véve azon 166798