166796. lajstromszámú szabadalom • Tetőtartó szerkezet épülethez, főként növényházhoz

3 tozásokat felvevő összekötő elemek vannak a tetőszerkezeti elemek és/vagy beépített elemek tartományában elrendezve. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a beépített funkcionális elem egy szelemennel összekötve ez utóbbi alatt egy függőleges egyenesen, a szelemennel párhuzamosan van elrendezve. Főként nagy fesztávolságuk esetén előnyös, ha a beépített funkcionális elem két szelemennel háromszögalakzatban van összekötve, és a szelemenek által alkotott síkkal párhuzamos síkban húzódik. A statikai kapcsolatot kedvezőbbé teszi, ha a beépített funkcionális elem a szelemenekkel kiképzett kapcsolatok között egy vagy több kötőgerendával van összekötve. A találmány egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a beépített funkcionális elem kizárólag a kötőgerendákkal összekötve párhuzamosan, illetve a szelemenekkel párhuzamos síkban van elrendezve. Célszerű, ha a beépített funkcionális elem egy szilárd tartóelem útján a tetőelemekkel van összekötve. Előnyösen a beépített funkcionális elem a tetőelemekkel váltakozva szilárd tartóelemekkel és láncokkal van összekötve. Ily módon a beépített funkcionális elem váltakozva a szilárd tartóelemek és a láncok útján a kötőgerendákkal van összekötve. A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjának lényege, hogy a funkcionális beépített elem a szilárd tartóelemek útján egy vagy több szelemennel, és a láncok útján a kötőgerendákkal váltakozva van összekapcsolva. Amennyiben a kötőgerendák ferde helyzetűek, különösen előnyös erőátadás biztosítható abban az esetben, ha a funkcionális beépített elemek egy kötőgerendával történő kapcsolata egy szilárd tartóelem útján fűrészfogszerűen van kiképezve, mimellett a tartóelem egy rúdja a kötőgerendán előnyösen függőlegesen, egy további rúdja pedig az épület oldalfalán előnyösen párhuzamosan van elrendezve. A tetőszerkezeti elemek és a funkcionális beépített elemek közötti különböző hosszirányú tágulások kiegyenlítését a statikai konstrukció hátrányos befolyásolásának kiküszöbölése mellett azáltal érjük el, hogy az összekötő elem a funkcionális beépített elem egy szerkezeti elemét összekötő elasztikus kapcsolóelemként van kialakítva. Ezt a kiegyenlítést a találmánynak azzal a kiviteli alakjával is elérhetjük, amelynek lényege, hogy az összekötő elem egy, a beépített funkcionális elemet szilárdan körülfogó, a szilárd tartóelemen elrendezett bilincsként van kialakítva, mi mellett a bilincs a szilárd tartóelemmel való összekötése helyén a beépített funkcionális elem irányában húzódó hosszúkás réssel rendelkezik. A találmány szerinti megoldás segítségével lehetővé válik csekély anyagráfordítással nagy fesztávolságú épületek, főként nagy belső terű növényházak építése, amelyek megvilágítása optimális, ami rendkívül kedvező feltételeket teremt a növénytermesztéshez. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon 4 az 1. ábra vázlatos elölnézetben tüntet fel egy olyan növényház-tetőszerkezetet, amelynél a beépített funkcionális elemek szelemenekkel vannak öszszekötve; 5 a 2. ábra nagyobb méretarányban elölnézetben mutatja egy találmány szerinti tetőszerkezet olyan részletét, amelynél egy funkcionális beépített elem egy kötőgerendával van összekapcsolva; a 3. ábra egy olyan tetőszerkezet egy részét tün-10 téti fel oldalnézetben, amelynél egy beépített funkcionális elem egy szelemennel és kötőgerendákkal van összekapcsolva; a 4. ábra a 3. ábra szerinti tetőszerkezet egy további kiviteli példáját oldalnézetben szemlélteti; 15 az 5. ábra egy növényház olyan tetőszerkezettel ellátott kiviteli példáját mutatja elölnézetben, amelynél a beépített funkcionális elemek egy kötőgerendával vannak összekapcsolva; a 6. ábra az 5. ábra szerinti szerkezet egy részletét 20 elölnézetben nagyobb méretarányban mutatja; a 7. ábra a találmány szerinti tetőszerkezettel ellátott növényház egy további kiviteli példáját szemlélteti, amelynél a beépített funkcionális elemek több szelemennel vannak összekapcsolva; 25 a 8. ábra a 7. ábra szerinti tetőszerkezet egy részletét részletesebben szemlélteti. Az 1. ábrán feltüntetett növényháznak olyan tetőszerkezete van, amelynél egy önmagában ismert tetőelem a szelemen formájában g beépített funk-30 cionális elemmel előnyösen fűtőcsővel e tartóelem útján van összekötve. A kapcsolat oly módon van kialakítva, hogy a g beépített elemek a fellépő erőket felveszik, és ezzel egyidejűleg a tetőszerkezettel statikai-szilárdságtani egységet alkotnak. Az 1. ábra 35 szerinti kiviteli változatnál a g beépített elemek mindig egy a szelemen alatt arra merőlegesen vannak elrendezve. Míg a g beépített elemek a növényház belső terében helyezkednek el és ezáltal fűtőcsőként való kiképzésük esetén jó hőátadást bizto-40 sítanak, mi mellett különös előnyként jelentkezik, hogy a sugárzási veszteségek a növényházon kívülre ki vannak küszöbölve, az a szelemeneken a növényház l fedőelemei önmagában ismert módon vannak elrendezve, és például üvegtáblákként vannak ki-45 alakítva. Amint a 2. ábrán látható, a g beépített elem más erőket felvevő tetőszerkezeti elemeken, például a jelen esetben a b kötőgerendán is elhelyezhető. Az l fedőelem ez esetben is a hosszirányban futó a 50 szelemeneken van elrendezve, a szelemeneket pedig a keresztirányban futó b kötőgerendák tartják. A 6 kötőgerendán a g beépített funkcionális elem attól távközzel van elrendezve, úgyhogy a fűtőcső funkcionális feladatainak betöltéséhez itt is optimális 55 feltételek vannak biztosítva. A b kötőgerenda kapcsolata a g beépített elemmel az e tartóelem és a c lánc útján történhet, mi mellett ezeknek a tartóelemeknek váltakozva történő elrendezése különösen előnyös. A g beépített funkcionális elem itt több 60 d szerkezetrészből áll (3. ábra), amelyek az/ összekötő elemek útján vannak egymással összekötve. Ennek a szerkezetnek a működésmódját az alábbiakban a 3. ábra kapcsán írjuk le közelebbről. A 3. ábrán olyan tetőszerkezet kiviteli példáját tün-65 tettük fel, amelynél a g beépített szerkezeti elem az 2