166775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorbensek előállítására
13 166775 5. táblázat 14 3 perc kontaktidő Adagolás: 25 g/hl anyag O-sör P 10 termék 8. példa terméke 9. példa terméke 10. példa terméke 11. példa terméke Polifenól mg/l 1. Meghatározás 2. Meghatározás Átlagérték Különbség az O-sörhöz Csökkenés % Amg 'polifenól Anyagadagolás g/hl 29,55 29,43 29,49 27,07 27,30 27,19 —2,36 —8,00 0,094 25,89 25,89 25,89 —3,60 —12,20 0,144 25,64 25,89 25,77 —3,72 —12,61 0,149 27,89 27,89 27,89 —1,60 —5,42 0,064 25,29 25,53 25,41 —4,08 —13,83 0,163 PoUamidbemérés g/hl Amg polifenól Poliamidbemérés g/hl Szilárd anyag 105°% Izzítási maradék * % __ 24,16 0,104 97,02 0,38 17,66 0,205 98,13 27,88 10,39 0,358 54,38 12,83 5,47 0,292 71,94 50,07 4,22 0,996 67,20 50,34 Ismeretes, hogy ammónium-szulfát-próbával a sörderítőszerek fehérjét eltávolító hatása meghatározható. A sörderítőszer annál hatásosabb, minél több ammónium-szulfát-oldat adható hozzá a sörhöz ahhoz, hogy a zavarosság 2 EBC-egységgel növekedjék. Az EBC-egység meghatározását lásd Jansen, H. E.: I. Inst. Brewing, 204 (2957) irodalmi helyen. A 0-sörhöz (kezeletlen) és a próba-sörhöz adott telített ammónium-szulfát ml-ek közötti különbség arányos mérték az adszorbeált fehérje és a tiszta Si02 -gél alapú sörderítőszerekkel való összehasonlítás számára. A fehérjeadszorpció vizsgálatához a 10. és 11. példa termékeivel, valamint tiszta, körülbelül 50%-os Si02 -géllel — amelyet a 10. és 11. példa mintáinak az elkészítéséhez használtunk fel —hajtjuk végre az ammónium-szulfát-próbát. Az eredményeket a 6. táblázat tartalmazza. A 10. és 11. példa mintájának nagyobb fehérjeadszorpciója világosan látható. 6. táblázat Adagolás 100 g/hl termék; kontaktidő 3 perc. Telített KülönbSi02 Hatásammóség az % hányanram-O-sördos* szulfáthöz oldat ml O-sör 1,70 , . 10. példa 2,90 1,20 50,07 2,40 11. példa 2,95 1,25 50,34 2,49 Si02 -gél 2,60 0,90 49,00 1,84 * Hatáshányados azonos telített ammónium-szulfát-oldat ml • 100 adagolásnál Í 3iO,% Szabadalmi igénypontok: 30 1. Eljárás polifenolok és adott esetben fehérjék italokból — mint sör, bor és gyümölcslé — való eltávolítására alkalmas poliamid alapú adszorbensek előállítására, a poliamidot tömény kénsavban oldva és a poliamidot az oldat hígítása útján kicsapva, 35 azzal j ellemezve, hogy a poliamidot 30—55 súly%-os kénsavban oldjuk és ezt az oldatot víz vagy 20 súly%-nál alacsonyabb koncentrációjú kénsav hozzáadása által folyamatosan 10—26 súly% kénsav-végkoncentrációra hígítjuk fel, olyan mó-40 don, hogy az összkénsav/poliamid súlyaránya 14 : 1—4 : 1 és a poliamid g/hígított kénsav ml aránya a hígítás végén 1 : 50—1 : 14 közé essen; a poliamidpor kicsapását adott esetben savban oldhatatlan szervetlen töltőanyagok, célszerűen kovaföld, 45 kaolin, kovasav vagy timföld, vagy pedig önmagukban ismert kovasav vagy szilikát alapú sörderítőszerek jelenlétében hajtjuk végre, végül a szilárd anyagokat leszűrjük, mossuk és adott esetben nedvesen, részlegesen vagy teljesen megszárítva felap-50 rítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy poliamid gyanánt textilnyersanyagokként ismert termékeket, különösen kaprolaktám-poliamidot használunk. 55 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a poli-. amid oldására 33—38 súly%-os kénsavat használunk. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás fogana-60 tosítási módja azzal jellemezve, hogy a kénsavat 23—25 súly% végkoncentrációra hígítjuk fel. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az összkénsav/poliamid súlyarányt 10 : 1—5 : 1 kö-65 zött választjuk meg. 7
