166738. lajstromszámú szabadalom • Mozgószálas folyamatos gázkromatográf

5 166738 6 18 szűkítések, adott esetben a szűkítésekhez és/vagy szűkítésekbe elhelyezett tömítések végzik. E szűkítések általában a szál vagy a szalag vastagsági méreteinél 1—1000 [x-nál nagyobbak. A készülék működés/ elve a következő: tételezzük fel, hogy a kezdeti időpontban a szál áll és a szorpciós tér tiszta vivőgázzal van töltve. Amennyiben az abszor­beálódó komponenseket tartalmazó 12 vivőgáz áram­lását elindítjuk és alkalmas detektorral mérjük a szorp­ciós térből kilépő gáz összetételét, azt találjuk, hogy mindaddig, amíg a készülékben eredetileg bennlevő vivőgáz ki nem cserélődött, tiszta gáz áramlik a készü­lékből; közvetlen ezután megjelenik benne a szálon gyakorlatilag nem abszorbeálódó cx komponens, majd bizonyos késleltetéssel sorban, növekvő retenció sor­rendjében a c2 , c 3 , c 4 komponensek is mindaddig, amíg a gáz változatlan összetételben áramlik át az abszorpciós szakaszon; ezen az alapon tehát frontális kromatogram­hoz jutottunk (2. ábra). Ha ux -el jelöljük a nem abszorbeálódó komponens lineáris sebességét (cm/sec) valamely i-edik komponens lineáris sebességére (u,) a következő összefüggés írható fel: Uj = RJUJ^, ahol R[< 1 Az Rj az i-edik komponens retenciós faktora, amely függvénye a szál hőmérsékletének és a nedvesítőanyag minőségének. Állandó hőmérsékleten, adott nedvesítő­anyag esetében és változatlan vivőgáz-sebességnél tehát minden komponens az anyagi minőségre jellemző lineáris sebességgel halad át a szorpciós téren. Amennyiben most a 14 szálat a 12 vivőgáz áramlási irányával ellentétes irányban mozgatjuk, a helyzet alap­vetően megváltozik: mindazok a komponensek, ame­lyeknek a haladási sebessége kisebb, mint a szál sebes­sége, a mozgó szál révén a deszorpciós térbe kerülnek, ahol a 16 vivőgáz leöblíti ezeket a szálról, ugyanakkor természetesen az eredeti 12 viyőgázból ezek a kompo­nensek eltűnnek. Amennyiben a másik 16 vivőgázban megjelenő komponensek koncentrációját a szál sebes­ségének függvényében ábrázoljuk a 3. ábrán megjelenő kromatogramhoz jutunk, amely lényegében egy fordí­tott frontális kromatogramnak felel meg. Amint azt az előzőekben említettük az első mozgó­szálas folyamatos kromatográf bármelyik deszorberéből kilépő mindkét gázt újabb mozgószálas gázkromatográ­fokkal elvileg tetszés szerint folyamatosan vághatjuk és ezáltal ezen túlmenően tetszés szerinti elválasztások végezhetők. A készülékkel további más előnyös hatás is elérhető. Abban az esetben, ha növeljük a szorpciós térbe belépő 12 vivőgáz térfogati sebességét — természetesen egy­idejűleg a 14 szál lineáris sebességét is arányosan növelni kell — az elválasztott komponensek koncentrációja arányosan nő a deszorpciós teret elhagyó 16 vivőgazban, tehát a két vivőgáz térfogati sebesség-arányának vál­toztatásával elvileg tetszés szerinti koncentrálás érhető el, ennek pedig gázokban (így természetesen levegőben is) nyomnyi mennyiségekben jelenlevő komponensek folyamatos eltávolítása, illetve a szennyezések meg­határozása terén igen nagy jelentősége van. További előnyt jelent az, ha a nedvesítő fázist hordozó 14 szál helyett szalagot használunk. Ezzel megnövekszik a hordozó felület és az így megnövekedett hordozó­felülettel arányosan megnő az időegység alatt elválaszt­ható anyag mennyisége. A következő két példában ismertetendő vizsgálatain­kat a 4. ábrán látható egyszerű mozgószálas gázkroma­tográfon végeztük. Ez a gázkromatográf egy üvegkészü­lék, amelyhez a 15 csigakereket tartalmazó, fémből 5 készült 19 doboz csatlakoztatható. A készülék belsejé­ben végtelenített 14 szilon-szál van elhelyezve, amely kívülről villanymotorral meghajtott csigakerék segít­ségével mozgatható. A 4. ábra szerinti üvegkészüléknek 5, 17, 13, 18 sza-10 kaszát különböztetjük meg. A 17, 18 rész tömítési fel­adatokat lát el, az 5 temperálható köpennyel ellátott szakaszon történik az abszorpció, míg a 13 szakaszon a deszorpció megy végbe. A 17 és 18 szakasz kívülről elektromosan fűthető. Az üvegkészülék és a fémdoboz 15 összekapcsolása 0-gyűrűs 20, 21 tömítőszelencékkel lehetséges. Az elválasztandó komponenseket tartalmazó 12 vivő­gáz az 5 szakasz alján levő 22 csőcsonkon lép be és a 19 fémdobozon levő 23 furaton át távozik, ugyanakkor 20 a deszorpcióra használt gáz a 13 szakasz felső csőcsonk­ján lép be és a 25 alsó csőcsonkon át távozik. A 17 és 18 szakaszok átmérője csak századmilliméterekkel nagyobb a szál átmérőjénél, ennek eredményeképpen a két gáz­rendszer egymással nem közlekedik. A szál nedvesítésére 25 használt Apiezon L zsírnak tömítést növelő és súrlódást csökkentő szerepe is van. A mozgószálas folyamatos gázkromatográf vizsgála­tára alkalmazott összeállítás vázlata az 5. ábrán látható. Az 1 palackból a 12 vivőgázként használt argon (Ar) 30 a 2 reduktoron a 3 manosztáton és a szénhidrogének bekeverésére szolgáló 4 T-elágazón át éri el a 26 mozgó­szálas folyamatos kromatográfot, amelynek működését az előzőekben már ismertettük. E készülék fűtött 13 deszorpciós terét átöblíti a 6 palackból, a 7 reduktoron 35 keresztül szabályozott 16 H2 -gáz, amely a készüléket elhagyva a 8 lángionizációs detektorba jut. A detektor működését 9 száraztelepek biztosítják. A detektor jelét valamely egyenáramú 10 erősítő a 11 regisztrálóval együtt erősíti és regisztrálja. 40 A T-elágazó egyik ágába tömítetten egyik végén le­forrasztott üvegkapillárisokat helyeztünk, amelyek a megfelelő szénhidrogénnel vagy a szénhidrogének ele­gyével vannak töltve és ezen illékony anyagok diffúziós úton való adagolására szolgáltak. Ezáltal biztosítjuk azt, 45 hogy az argon-gázban egy kísérlet időtartamán belül az adagolt anyag koncentrációja állandó marad. A mozgószálas folyamatos gázkromatográf 5 ab­szorpciós részének hőmérsékletét ultratermosztátról szabályozottan 20 °C-ra állítjuk, ugyanakkor a 13 de-50 szorpciós rész hőmérsékletét a fűtőfeszültség szabályo­zásával 120 °C-ra szabályozzuk. A H2 -gáz áramlási sebességét 0,5 l/h értéken tartjuk. A szál mozgatását csigakerék végzi, amelyet változ­tatható fordulatszámú keverőmotor forgat. A szál se-55 bességét a szál hossza ismeretében a szálon levő jel és stopper segítségével mérjük. A lángionizációs detektor a Pye 105 típusú preparatív gázkromatográf detektora, amelynek 140 V egyen­gQ feszültségét két darab 45 F 40 típusú száraztelep szolgál­tatja. A detektor jele 1010 ohm bemenő ellenállású, két dekadikus kompenzátorral ellátott, egyenáramú erő­sítőre kerül, amelynek nem kompenzált kimenő jelét EPP 09 típusú 10 mV-os kompenzátor regisztrálja. 65 Mivel a kompenzátor egyik dekádja 10 X 0,5 V-os, a 3

Next

/
Thumbnails
Contents