166719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az E1-, E2- és F2alfa prosztaglandin aralkil-analogonjainak előállítására

5 166719 6 redukáljuk, majd ez utóbbiból az acil-védőcsoportot metanolban oldott káliumkarbonát segítségével eltávo­lítjuk és így a (VIII) általános képletű dióihoz jutunk. Ezt a (VIII) általános képletű diolt bisztetrahidropira­nil-éterré alakítva védjük és azután a laktongyűrűt di­izobutil-alumíniumhidrid segítségével redukáljuk és így a (X) általános képletű laktolt kapjuk. Végül a (X) ál­talános képletnek megfelelő láktolt a (4-karboxi-butil)­-trifenilfoszfónium-bromidból és valamely erős bázis­ból kapott foszfónium-iliddel reagáltatjuk és így a (II) általános képlettel jellemezhető karbonsavhoz ju­tunk. Az olyan (II) általános képletű kiindulóanyagok, amelyek A helyén etiléncsoportot tartalmaznak, előál­líthatók oly módon is, hogy valamely (VI) általános képletű telítetlen ketont 5%-os palládiumos aktívszén­-katalizátor jelenlétében történő hidrogénezéssel vagy nikkelboriddal redukálunk és így a megfelelő telített ketont kapjuk, majd a fentebb vázolt további eljárást követjük, csupán azzal az eltéréssel, hogy a (VI) álta­lános képletű telítetlen keton helyett a megfelelő telített ketont alkalmazzuk. Az olyan (I), (II) vagy (III) általános képletű kiin­dulási vegyületek, amelyek képletében R2 és R 3 együtt egy oxocsoportot képviselnek, előállíthatók a megfe­lelő, de R2 helyén hidroxilcsoportot és R 3 helyén hid­rogénatomot tartalmazó (II) általános képletű kiinduló­anyagokból, Jones-féle reagenssel (krómsav acetonban) történő oxidáció, majd kívánt esetben a tetrahidropira­nil-védőcsoportok hidrolízise útján. Az Y helyén etiléncsoportot tartalmazó kiindulási anyagok hidrogénezéssel állíthatók elő az olyan, egyéb­ként megfelelő vegyületekből, amelyek R2 helyén hid­roxilcsoportot, R3 helyén hidrogénatomot, Y helyén pedig cisz-vinilén-csoportot tartalmaznak; ezt követően kívánt esetben a kapott vegyület 9-helyzetű hidroxil­csoportját 9-oxo-csoporttá oxidáljuk a fentebb leírt mó­don, majd eltávolítjuk a tetrahidropiranil-védőcsopor­tokat. A szakértő számára nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárással előállítható optikailag aktív vegyüle­tek előállítása vagy oly módon történhet, hogy a meg­felelő racém vegyületet állítjuk elő és ezt rezolváljuk, vagy oly módon, hogy a fent ismertetett reakció-soro­zat lefolytatása során valamely optikailag aktív köz­benső vegyületből, például egy optikailag aktív (IV) ál­talános képletű aldehidből (ahol Ac acetil- vagy p-fe­nilbenzoil-csoportot képvisel) indulunk ki és a további reakciókat már az optikailag aktív közbenső termékkel végezzük. A fent ismertetett eljárás reakciómenetét vázlatosan a csatolt rajz szerinti (B) reakció-folyamatábra szem­lélteti ; az ott szereplő általános képletekben az Ac acil­csoport és a többi általános jel jelentése megegyezik a fentebb adott meghatározás szerintivel. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyü­letek — amint ezt fentebb már említettük — oly far­makológiai tulajdonságokat mutatnak, amelyek számos tekintetben eltérnek a természetben előforduló F2tt - és E2 -prosztaglandinok farmakológiai tulajdonságaitól, így például a 9a,lla,15-trihidroxi-16-metil-17-fenil­-18,19,20-trinor-5-cisz-13-transz-prosztadiénsav a luteo­litikus hatás vizsgálata során, hörcsögön, orális beadás esetén körülbelül 25-ször nagyobb hatást mutat, mint az F2ot -prosztaglandin; a sima izomrostokat stimuláló hatása pedig csak körülbelül egynegyede az F2ot -prosz­taglandin ilyen irányú hatásának. A találmány szerinti eljárás termékei — amint ezt fentebb már szintén említettük — e tulajdonságaik alapján előnyösen alkalmazhatók a gyógyászatban pél­dául a szülési fájdalmak megindítására; erre a célra ezeket az új vegyületeket ugyanolyan módon alkalmaz­zuk, mint ahogyan ez a természetes eredetű Er és E 2 ­-prosztaglandinok esetében ismeretes, vagyis egy 0,01— 10 mcg/ml, előnyösen 0,01—1 mcg/ml hatóanyag-kon­centrációjú lényegileg vizes, steril oldat intravénás in­fúziónak a szülési fájdalmak megindulásáig történő be­adása útján. Erre a célra a találmány szerint előállított új vegyületek alkalmazhatók valamely, a méh-tevékeny­séget serkentő ismert vegyülettel, például oxitoxicinnal kombinálva vagy ilyen vegyület egyidejűleg történő be­adása útján is, ugyanúgy, amint ez az F2a -prosztaglan­din oxitocinnal kombináltan szülési fájdalmak megin­dítására történő alkalmazása terén már ismeretes volt. Ha a találmány szerint előállított új vegyületeket az oestrus-ciklusnak a szabályozására alkalmazzuk, akkor ezeket a vegyületeket valamely gonadotrop hatású szer­rel, például vemhes kanca szérum-gonadotropinjával vagy emberi korion-gonadotropinnal kombinálhatjuk vagy ezekkel egyidejűleg alkalmazhatjuk, a következő ciklus beállásának gyorsítása céljából. A találmány körébe tartozik az említett új vegyülete­ket hatóanyagként tartalmazó ember- vagy állatgyógyá­szati készítmények előállítása is; e készítményekben a találmány szerinti eljárással előállított prosztánsav-szár­mazékokat valamely gyógyszerészeti, illetőleg állatgyó­gyászati szempontból elfogadható hígítószerrel vagy vivőanyaggal kombináljuk. Az ilyen gyógyszerkészítmények orális beadás cél­jaira például tabletták vagy kapszulák alakjában állít­hatók elő; készíthetünk inhalálás útján alkalmazható készítményeket aeroszol vagy permetezésre alkalmas oldat alakjában; előállíthatunk továbbá parenterális beadásra alkalmas készítményeket például injektálható steril vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók alak­jában, valamint rektális vagy vaginalis beadásra alkal­mas kúpokat is. Az említett gyógyszerkészítmények előállítása önma­gukban ismert gyógyszerészeti módszerekkel történhet, az önmagukban ugyancsak ismert gyógyszerészeti vivő­anyagok és/vagy egyéb segédanyagok felhasználásával. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli mód­jait közelebbről az alábbi példák szemléltetik: 1. példa 68 mg 9<x-hidroxi-17-fenil-l la,15-bisz(tetrahidropiran­-2-iloxi)-18,19,20-trinor-5-cisz-13-transz-prosztadiénsa­vat 4,0 ml 1:1 arányú ecetsav-víz-elegy és 1,5 ml tet­rahidrofurán elegyében oldunk és az oldatot 50 C° hő­mérsékleten 1,5 óra hosszat keverjük. Az oldószereket azután elpárologtatjuk, a víz és ecetsav utolsó nyomait pedig toluollal történő azeotropos desztillációval eltá­volítjuk. A maradékot 10 ml 1:1 arányú vizes nátrium­hidrogénkarbonát-oldatban oldjuk és az oldatot 5 ml etilacetáttal, majd 3 x 10 ml éterrel extraháljuk. A szer­ves oldószeres kivonatokat kiontjuk, a vizes fázist vi­zes 2 n oxálsav-oldattal 3—4 pH-értékre savanyítjuk, majd etilacetát és éter 1:1 arányú elegyének 10—10 ml-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents