166706. lajstromszámú szabadalom • Áramlásmérő örvénykamrával, valamint keringő érzékelő elemmel
166076 ábrán két egyenes szakaszból és egy közbülső körívből kialakított profilt tüntettünk fel, amelynél az átmeneti pontokat yx és y 2 -vel jelöltük. A 16d. ábrán a 16c. ábrához hasonló profilt tüntettünk fel azzal a különbséggel, hogy a külső egyenes szakaszokat olyan körívekkel helyettesítettük, amelyeknek a középső ívhez képest ellentétes görbülete van, azaz a görbének a zx és z 2 , valamint az o és / pontok között az inflexiós pontok közötti konkáv területtel ellentétesen kismértékben konvex alakja van. A 16e. ábrán azt az esetet tüntettük fel, amelynél a horonynak négyszögletes profilja van, végül pedig a 16. ábránál olyan határoló vonalat szemléltettünk, amelynél az egyik horonynak végtelen nagy sugara van, más szavakkal a golyót csak egyetlen horony vezeti, amely előnyösen a mérőkamra felső falán van kialakítva, miközben az alsó fal sík. A golyó ebben az esetben is pontosan meghatározott pályára kényszerül, bár forgási tengelye csekély mértékben elhajlik annak következtében, hogy a golyó érintkezőköreinek a horonyban és a sík felületen egymástól különböző átmérője van. A golyóra így keringése közben bizonyos preceszsziós mozgás is hat. A 16. ábrán feltüntetettek szerint a 230 golyó teljes egészében és szabadon követi az áramlásmérőn keresztül áramló közeget, azaz a golyót a közeg teljesen körülveszi, és minden irányból hat a golyóra, mert azok a súrlódási erők, amelyek a golyónak a vezető falához történő könnyű gördülő ütközéséből származnak, elhanyagolhatók. A golyó ennek következtében nagyon érzékeny az áramlás változásaira, és az áramlásmérőnek ezért alacsony nyomáscsökkenése van. Az áramlásmérő érzékenységét tovább növeli az „áramlás dinamikus gyorsító áttételek", amelyet a 226 és 228 hornyokkal rendelkező elrendezés lehetővé tesz. A 220 kamrán áthaladó közeg körmozgása tangenciális sebességkomponenst kap, amely csökkenő sugárral növekszik, azaz a középponttól mért csökkenő távolsággal, amint azt a Ci—183 alapszámú magyar szabadalmi bejelentés részletesen ismerteti. A 226 és 228 vezetőhornyokat így olyan módon szelektíven is kialakíthatjuk, hogy a golyó mozgási pályájának akkora sugara legyen, amelynél a golyó lényegesen nagyobb sebességgel halad, mint az áramlásmérőben a be- és kifolyó közeg sebessége. A golyónak pályamenti mozgását elsősorban az időegység alatti fordulatszámát vagy keringési sebességét több ismert eljárás bármelyikével is meghatározhatjuk. A 14. ábrán például egy olyan fotoelektromos elrendezést tüntettünk fel, amelynél az áramlásmérő alsó és felső 214 és 216 falának teljesen vagy részben átlátszónak kell lenni, vagy a falak megfelelő helyein átlátszó ablakokat kell biztosítani. A feltüntetett kiviteli alaknál egy 232 fényforrás 234 fotocellába fénysugarat vetít, a sugár a golyó mozgási pályáján belüli pontnál halad keresztül az áramlásmérő házán és ezt a golyó minden fordulatnál egyszer megszakítja. A golyónak a kamrán belüli keringési sebességét elektronikus 236 konverterrel és egy olyan kijelző műszerrel indikálhatjuk, mint például egy 238 jelrögzítő vagy indikátor. Mint már említettük, a fotoelektromos kijelzést csak példaképpen szemléltettük, és ezt számos egyéb eljárással, például mágneses, induktív vagy pneumatikus elven működő szerkezetekkel is helyettesíthetjük. A 17. és 18. ábrán a találmány egy további kiviteli alakját tüntettük fel, amely különösen hasznosnak bizonyul kisméretű műszereknél. Ez a kiviteli alak alapjában véve hasonlít a 14. és 15. ábráknál bemutatottakhoz, de attól abban különbözik, hogy teljesen köralakú mérőkamrája van. Ez a 210' műszer így olyan 212' házból áll, 5 amelyet alsó 214',fal és oldal 218' fal, valamint felső vagy burkoló 216' fal határol. A fenti elemek a 220' kamrát úgy határozzák meg, hogy alakja szabályos kör, és az előző kiviteli alakhoz hasonlóan a kamrának tangenciális 222' bevezetője és centrikus 224' kivezetője 10 van. A 220' kamrában olyan 230' golyóalakú érzékelőelem van, amelyet az előző kiviteli alak 230 golyójához hasonlóan a mérőkamra felső és alsó 212' és 214' falaiban kialakított sekély 226' és 228' hornyok vezetnek. A golyó mozgását a 14. ábrán feltüntetett fotoelektro-15 mos elrendezéshez hasonló eszköz érzékeli, amelyben 232' fényforrás, 234' fotocella, elektronikus 236' konverter és egy indikáló jelrögzítő vagy számláló 238' műszer van. Ebben az esetben azonban láthatjuk, hogy a fényforrás és a fotocella kívülről a golyó pályájának 20 átmérősen szemközti pontjainál van elhelyezve, és a fotocella ilyen módon a golyó minden pályamenti fordulata alatt két impulzust kelt. Nem szükséges továbbá a vezetőhornyoknak a ház tényleges falában való kialakítása, ezek kialakíthatók 25 például a falak végeibe ágyazott gyűrű vagy korongalakú elemekből is, de ebből a célból speciális eszközök is elhelyezhetők az áramlásmérő kamrában, mint például a 19. és 20. ábrákon is feltüntettük. A 19. és 20. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a 210 áramlásmérőhöz lé-30 nyegében hasonló módon kialakított 10a áramlásmérőt láthatunk, amelynek 212a háza, 220a mérőkamrája, 222a bevezetője, de kettős 223a és 224a kivezetője van. Mint a rajzon láthatjuk, a 220a kamrában két gyűrű, egy felső 240 gyűrű és egy alsó 242 gyűrű van elhelyezve, és 35 a pálya mentén ezek vezetik a 230 golyót. A találmány alapvető jellegzetességével összhangban a megfelelő gyűrűk egymással szemközti felületein megfelelő keresztmetszetű profilú sekély vezető 241 és 243 hornyok fogadják a golyó felületének megfelelő részeit. 40 Az eddig leírt kiviteli alakoknál a golyót vezető hornyok olyan síkban helyezkednek el, amely lényegében párhuzamos a kamrában örvénylő közeg mozgási síkjával. A golyókat azonban hatásosan vezethetjük olyan hornyok mentén is, amelyek az áramlás síkjára merőle-45 ges síkban vannak kialakítva, azaz hengeres koaxiális felületeken. A 21. és 22. ábrákon a hornyok ezen elhelyezési lehetőségét tüntettük fel. A 21. és 22. ábrák szerinti kiviteli alaknál olyan 10b áramlásmérőt tüntettünk fel, amelynek kialakítása alapján megegyezik 50 a 19. és 20. ábrákon feltüntetett 212 házéval, amely olyan 220b kamrát vesz körül, amelynek érintőirányú 222b bevezetője, és egyetlen koaxiális 224b kivezetője van. A 212b ház fenék vagy alsó 214b falán olyan 244 csatorna van elhelyezve, amely két vezető sávot vagy 55 gyűrűt tartalmaz, egy külső vezető 246 gyűrűt és egy belső vezető 248 gyűrűt. A gyűrűnek kölcsönösen egymással szembenéző alacsony 246' és 248' pereme van, amelyekben sekély golyóvezető 250 és 252 hornyok vannak kialakítva, a hornyokat a fent ismertetett elv szerint 60 olyan módon alakítjuk ki, hogy a hornyok csekély mértékben körülveszik a golyó tetőrészét. A 21. és 22. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál azonban a 250 és 252 hornyok olyan koaxiális felületeken vannak elhelyezve, amelyek tengelye egybeesik az áramlási körmozgás ten-65 gelyével. A folyadék körkörös áramlási síkjához képest 7
