166689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,5-diazocin származékok előállítására
3 166689 4 A vizsgálatokhoz nem éheztetett, 180—200 g súlyú CFY törzsű nőstény patkányok méhszarvát alkalmaztuk. A vizsgálandó anyagot dimetilacetamidos oldatban használtuk fel. Vizsgált anyag Kontrakciót okozó anyagok, g/ml Várakozási idő (sec) Kísérletek száma Kontrakció magassága, megelőző kontroll összehúzódás %-ban PGF2 1 xl0-7 30 600 10 4 53,13+10,80 26,76 + 11,98 9,18-di-(3,4-dietoxi-fenil)-2,3,ll,12-Acetilkolin 1 xl0~7 30 600 3 3 13,11 + 3,27 17,25 +10,70 -tetraetoxi-5,6,14,15-tetrahidro-8H, 17H-(1,5)-diazocino-Acetilkolin 8 xlO"7 30 600 6 5 86,36+ 3,82 42,55+ 7,23 [2,1—a; 6,5—a'jdiizokinolin Serotonin 1 xlO-7 30 600 4 4 52,69+26,16 1,57 +0,59 Serotonin 8 xlO-7 30 600 4 4 11,21+ 3,72 13,50+ 6,32 Dimetilacetamid 0,54 ml PGF2 i xib-7 30 600 5 2 100,00+ 0,74 98,83+ 1,16 Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. Példák: 1. 8,0 g (0,02 mól) l-(3,4-dietoxi-benzil)-6,7-dietoxi-3,4-dihidro-izokinolint és 1,2 ml jégecetet 200 ml vízben 1,8 g (0,06 mól) paraformaldehiddel 3 órán át 90 C°-on kevertetünk, majd a kapott oldatot szobahőmérsékletre hűtjük és 50 ml benzollal kirázzuk. A benzolos extraktumot nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk. így 6,0 g világossárga olajat kapunk, melyet 20 ml etanolban melegen oldunk. Hűtés és kapargatás után sárga kristályok válnak ki az oldatból. A kapott kristályokat kiszűrjük és hideg etanollal fedjük. 3,5 g (42%) 152—3 C°-on olvadó sárga színű 9,18-di-(3,4-dietoxi-fenil)-2,3,ll,12-tetraetoxi-5,6,14,15--tetrahidro-8H,17H-(l,5) diazocino[2,l-a; 6,5-a']diizokinolint kapunk. Az olvadáspont etanolból való átkristályosítás után 164—5 C°-ra emelkedik. Analízis: 25 [2,1—a; 6,5—a'] diizokinolint nyerünk. Az olvadáspont további etanolos kristályosításra 164—5 C°-ra emelkedik. 1. és 2. példa szerint készített anyag olvadáspontcsökkenést nem mutat. 30 Ha a kiindulási l-(3,4-dietoxi-benzil)-6,7-dietoxi-3,4--dihidro-izokinolin-hidroklorid helyett l-benzil-3,4-dihidro-izokinolin-hidrokloridot alkalmazunk, akkor 60%-os hozammal 9,18-difenil-5,6,14,15-tetrahidro-8H,17H-(l,5)diazocino[2,l—a; 6,5a'—Jdiizokinolint ka-35 punk, nem kristályosodó olaj formájában. (A vegyület szerkezetét a tömegspektrográfiás vizsgálat igazolja. Molekulacsúcs 466.) Ha a kiindulási l-(3,4-dietoxi-benzil)-6,7-dietoxi-3,4-40 -dihidro-izokinolin-hidroklorid helyett l-(3,4-dimetoxi-benzil)-6,7-dimetoxi-3,4-dihidro-izokinolin hidrokloridot alkalmazunk akkor 50%-os hozammal, 9,18-di-(3,4-dimetoxi-fenil)-2,3,ll,12-tetrametoxi-5,6,14,15-tetrahidro-8H,17H-(l ,5)diazocino[2,1—a; 6,5—a'jdiizoki-45 nolint kapunk, nem kristályosodó olaj formájában. számított: C 73,32%; H 7,63%; N 3,42%; talált: C 73,65%; H 7,33%; N 3,15%. 2. 172,6 g (0,4 mól) l-(3,4-dietoxi-benzil)-6,7-dietoxi-3,4-dihidro-izokinolin-hidrokloridot 1400 ml pufferoldatban (amely 1400 ml vízben tartalmaz 9,6 ml ecetsavat, 10,5 ml 85%-os foszforsavat, 11,3 g bórsavat és 19,3 g nátriumhidroxidot) 18 g (0,6 mól) paraformaldehiddel 1 órát 80— 85 C°-on kevertetünk, majd szobahőmérsékletre hűtjük a reakcióelegyet és 600 ml benzollal erőteljesen összerázzuk. A szerves és a vizes fázist elválasztjuk. A benzolos extraktumot nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és végül vákuumban bepároljuk. 162,4 g olajat kapunk, melyet 350 ml etanolban melegítés közben oldunk, majd hűtés és kapargatás közben kristályosítjuk. 112,5 g (68%) 153—5 C°-on olvadó, sárga színű 9,18-di-(3,4-dietoxi-feniI)-2,3,ll,12-tetraetoxi-5,6,14,15-tetrahidro-8H,17H-(l,5) diazocino 50 55 60 65 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű új diazocin-származékok előállítására (mely képletben R1( R 2 , R3 és R 4 jelentése hidrogénatom, vagy 1—4 szénatomos alkoxi-csoport), azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyületet (mely képletben Rx , R 2 , R 3 és R 4 jelentése a fent megadott) vagy savaddíciós sóját formaldehiddel vagy egy formaldehid leadására képes vegyülettel reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a reakciót vizes közegben végezzük. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 2
