166681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mosható ruházati velurbőrök előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 166681 ~%^7~ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ^^^w Bejelentés napja: 1972. VII. 7. (BU—614) Nemzetközi osztályozás: ^^^ß Bejelentés napja: 1972. VII. 7. (BU—614) C 14 c 3/30 ^^ Közzététel napja: 1974. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976: XII. 31, Feltalálók: Éberhardt János vegyésztechnikus. Losonci György vegyészmérnök, Makk Antalné vegyészmérnök és Misseje Géza vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Budapesti Bőripari Vállalat, Budapest Eljárás mosható ruházati veíurbőrök előállítására i A találmány tárgya eljárás mosható ruházati velúrbőrök előállítására. A világpiacon forgalomban levő ruházati velúrbőrök hátrányos tulajdonsága, hogy egyáltalán nem, vagy csak igen nagy költségráfordítással tisztítha- 5 tók. A kereskedelmi forgalomban levő, ismert módon cserzett és zsírozott ruházati velúrbőrök rost-i jait nagyrészt emulgeálható, higroszkópos kenőanyagok fedik be. Ez a típusú bőr könnyen vesz fel cseppfolyós vizet, de kiszáradáskor keménnyé válik, 10 mert a víz kiszorítja az olajat a rostok felületéről, és a védtelen nedves rostok a hidrogénkötések által összetapadnak. Ezért ezek a bőrök vizes mosással nem tisztíthatók. Ismeretes, hogy mosható bőröket jelenleg is gyár- 15 tanak, zömében gyógyászati és autóápolási célra. Az ott alkalmazott eljárás szerint a bőrt nagy jódszámú halolajjal cserzik, majd az olajos impregnálás után a bőröket 35—40 C°-os levegővel kezelik. Ekkor a bőrben levő olaj oxidálódik, majd az azt kö- 20 vető polimerizáció folytán a rostok átcserződnek. A főcserzés tehát zsírcserzés; egyes esetékben a zsírcserzést megelőzően formalinos előcserzést is alkalmaznak. Az ismertetett módon gyártott bőrök erős, kelle- 25 metlen szaguk miatt felsőruházati célra alkalmatlanok. További hátrányt jelent, hogy ezzel az eljárással sárga alapszínű bőrök képződnek, amelyek nem festhetők pasztell-színre. Egy másik ismert módszer szerint (Leath. Manu- 30 facture 80 (11), 50 (1969) a glutáraldehiddel és krómmal cserzett bőröket speciális nitrogéntartalmú karbonsav-származékokkal kezelik. Az így kezelt bőrök vízzel 2—8-szor moshatók, ezután azonban keményednek, így a kezelést meg kell ismételni. Ruházati célokra alkalmas bőrök ezzel a módszerrel sem állíthatók elő; az így kapott bőröket általában kesztyűbőrként használják fel. A találmány szerint a felsorolt hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni. A találmány szerinti eljárással felsőruházati célokra alkalmas, egyszerű mosással tisztítható velúrbőröket állítunk elő. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy az ismert, speciális módon ruházati célra előkészített, krómcserzett, faragott és utáncserzett bőrök előzsírozását olyan fürdőben végezzük, ahol az oxidált és szulfitált zsírozóanyag és a kationos zsírozóanyag súlyaránya 2—8 : 1 és az alifás szulfoklorid és a kationos zsírozóanyag súlyaránya 2—8 : 1, és amely 0,01—0,05 súly% mennyiségben speciális illóolajkeveréket tartalmaz. Az előzsírozott bőrt szobahőmérsékleten — vagyis 18—24 C°-on — 14—20% nedvességtartalomig szárítjuk, a szárított bőrt 30—40 C°-os vízben feláztatjuk, és 6—8% anionos mosó—emulgeáló anyagot tartalmazó vízben mossuk. A szárítás — feláztatás — mosás műveletsort adott esetben 1—3-szor megismételjük. A kapott bőrt ismert bőripari kikészítési műveletnek vetjük alá, mimellett adott esetben az utánzsírozási műveletet az ismert komponenseken kívül 0,02—0,04% 166681 I