166675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemkívánatos növények leküzdésére

166675 Hatóanyag kg/ha C+D 0,6+0,4 C+E 0,6+0,5 C+D+E 0,6+0,25+0,25 D+E 0,4+0,5 E+E 0,5+0,5 D+E+E 0,25+0,5+0,5 Beta vulgaris var. crassa 0 0 0 0 0 0 Beta vulgaris var. altissima 0 0 0 0 0 0 Sinapis arvensis 60 65 75 80 80 90 Chenopodium album 55 58 78 83 85 100 Poa annua 55 57 63 45 50 55 Alopecurus myosuroides 53 55 60 40 47 45 Avena fatua 50 53 58 40 45 48 0 = nincs károsodás, 100 = teljes pusztulás. 2. példa 15 Egy mezőgazdasági parcellát bevetettünk különböző növények magvaival. A kezelést az alábbi hatóanyagok­kal végeztük: A 2-etoxi-2,3-dihidro-3,3-dimetil-5-benzofuranil- 20 -metánszulfonát, 0,5 kg/ha hatóanyag; B 3-metoxikarbonilaminofenil-N-(3'-metil-fenil)­-karbamát, 0,4 kg/ha hatóanyag; 25 C 1 -fenil-4-amino-5-klór-piridazon-(6), 0,5 kg/ha hatóanyag; B+C 0,25 +0,25 kg/ha hatóanyag a következő módon: a) kezelés az A, B, C és B + C hatóanyagokkal a vetés előtt; b) kezelés az A, B, C és B + C hatóanyagokkal a gyomnövények kikelése után; c) kezelés az A hatóanyaggal vetés előtt, maj"d ke­zelés a B, C és B + C hatóanyagokkal a gyomnövények kikelése után. A következő táblázatból kitűnik, hogy a c) kezelési módszer az a) és b) kezelési módszerekhez viszonyítva a gyomnövényeket jobban pusztítja, és a haszonnövé­nyek jobban tűrik. A kísérleti eredményeket a következő táblázat szem­lélteti: a) és b) kezelési módszer a) módszer b) módszer Hatóanyag kg/ha A 0,5 . B 0,4 c 0,5 B+C 0,25+0,25 A 0,5 B 0,4 c 0,5 B+C 0,25+0,25 Beta vulgaris 2,5 0 0 0 4 0 0 0 Chenopodium album 3 0 30 40 10 40 40 60 Sinapis arvensis 4 0 20 30 12 50 30 55 Alopecurus myosuroides 17 0 2 12 25 2 5 12 Avena fatua 16 0 2 13 11 2 5 10 c) kezelési módszer Hatóanyag A+B A+C A+B+'C kg/ha 0,5+0,4 0,5+0,5 0,5+0,25+0,25 Beta vulgaris 0 0 0 Sinapis arvensis 70 67 80 Chenopodium album 60 65 80 Alopecurus myo­suroides 50 63 70 Avena fatua 48 55 68 0 = nincs károsodás, 100 = teljes pusztulás. 3. példa Növényházban kísérleti cserepekbe agyagos homok­talajt töltöttünk, és bevetettük különböző növények magvaival. A kezelést az alábbi hatóanyagokkal végez­tük: A N-etil-N-ciklohexil-tiolkarbaminsav-etilészter, 0,1, 1,0 és 1,2 kg/ha hatóanyag; B l-fenil-4-amino-5-klór-piridazon-(6), 45 0,1, 1,0 és 1,2 kg/ha hatóanyag; C 2-etoxi-2,3-dihidro-3,3-dimetil-5-benzofuranil-me­tánszulfonát, 0,1, 1,0 és 1,2 kg/ha hatóanyag; D 3-metoxikarbonilaminofenil-N-(3'-metil-fenil)-kar-50 barnát, 0,1, 1,0 és 1,2 kg/ha hatóanyag; a következő módon: a) kezelés az A, B, C és D hatóanyaggal a vetés előtt vagy után (bedolgozva); 55 b) kezelés az A, B, C és D hatóanyaggal a gyomnövé­nyek kikelése után; c) kezelés az A 4- B, A + C, B + C és B hatóanyagok­kal a kikelés előtt vagy után, és a B hatóanyaggal rövid­del a vetés kikelése előtt, valamint a D hatóanyaggal a 60 gyomnövények kikelése után. A következő táblázatból kitűnik, hogy a c) kezelési módszerrel az a) és b) kezelési módszerekhez viszo­nyítva a gyomnövényeket jobban irthatjuk, és a ha­szonnövények ugyanúgy tűrik. 65 Az eredményeket a következő táblázat szemlélteti: 3

Next

/
Thumbnails
Contents