166673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemkívánatos növények irtására

3 166673 4 kalcium-, vas-, metilammónium-, trimetilammónium-, etilammónium-, dietanolammónium-, etanolammóni-um-, dimetilamin-, dimetiletanolamin-, hidrazin- vagy fenilhidrazin-sójával, vagy a növényeknek a talajfelszínen való megjelenése után 5 az a) vagy b) vagy k) és i) hatóanyagok keverékével kezeljük. Az a), b), c), d), e),f),g), h) és i) hatóanyagokat 0,5—5 kg/ha mennyiségben alkalmazhatjuk. Az a)' b) vagy k) és i) keverékekben a hatóanyagok súlyára- 10 nya 1 : 5—5 : 1, előnyösen 1 : 3—3 : 1. A találmány szerinti eljárással és keverékkel a nem­kívánatos növények teljesen kipusztíthatok, miközben a haszonnövények károsodás nélkül fejlődnek. Az el­járás rendkívül alkalmas nemkívánatos növényeknek, 15 például kétszikű, magról kelt gyomoknak, egyszikű, magról kelt gyomfüveknek és pálkaféléknek haszon­növény kultúrákban, például rizsben, földimogyoróban, gyapotban, kukoricában, szójababban, borsóban, bab­ban, burgonyában, gabonában, lucernában, herében 20 való irtására. Az a), b), c), d),e),f), g) vagy h) hatóanyagokat a nemkívánatos növények megjelenése előtt a talajfel­színen alkalmazzuk. A kezelést tehát a haszonnövények elvetése előtt vagy röviddel az elvetés után végezzük, 25 mielőtt a nemkívánatos növények csíranövényei a talaj­felszínre törnek (preemergens kezelés), vagy a haszon­növények ültetése előtt végezzük. A hatóanyagokat a talaj felszínén egyenletesen eloszlatjuk vagy a felső talajrétegbe bedolgozzuk, és ebben egyenletesen elosz- 30 latjuk. Az i) hatóanyagot akkor alkalmazzuk, amikor a nemkívánatos növények csíranövényei a talajfelszínen megjelentek vagy a haszonnövények elültetése után. Az i) hatóanyagot oldatban vagy szuszpenzió alakjában 35 tartalmazó vizes permetlé formájában a haszonnövé­nyek és a nemkívánatos növények levelein egyenletesen eloszlatjuk (postemergens kezelés). A hatóanyagokat oldatok, emulziók, szuszpenziók, olajdiszperziók, porozószerek vagy granulátumok alak- 40 jában alkalmazhatjuk. Az alkalmazási formák a fel­használási célhoz igazodnak, és minden esetben a ható­anyag finom eloszlását kell biztosítaniuk. Közvetlenül permetezhető oldatok előállítására kö­zepes-magas forráspontú ásványolajfrakciók, például 45 kerozin vagy gázolaj, továbbá szénkátrányolajok, növé­nyi és állati eredetű olajok, ciklusos szénhidrogének, például tetrahidronaftalin és alkilezett naftalinok jöhet­nek számításba. Vizes készítményeket emulziókoncentrátumokból, 50 pasztákból vagy nedvesíthető porokból (permetporok­ból) víz hozzáadásával állíthatunk elő. Emulziók elő­állítására a hatóanyagokat magukban vagy oldószerben oldva nedvesítő- vagy diszpergálószerekkel vízben ho­mogenizáljuk. A hatóanyagból, nedvesítő-, tapadást elősegítő, emulgeáló- vagy diszpergálószerekből és esetleg oldószerből koncentrátumokat állíthatunk elő, amelyek vízzel hígíthatok. A kész permetlevekhez kü­lönböző fajta olajokat is adhatunk. Porozószereket a hatóanyagnak szilárd hordozó­anyaggal, például agyaggal vagy műtrágyával való ösz­szekeverésével vagy összeőrlésével készíthetünk. Granulátumokat a hatóanyagnak szilárd hordozó­anyagra való felvitelével állíthatunk elő. Olajokkal közvetlenül permetezhető diszperziókat készíthetünk. A hatóanyagokat összekeverhetjük műtrágyákkal, rovarölőszerekkel, gombaölőszerekkel és más gyomirtó­szerekkel is. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárást. 1. példa Mezőgazdasági parcellát bevetettünk Zea mays (ku­korica), Sinapis arvensis (vadrepce), Raphanus rapha­nistrum (repcsénretek), Xanthium pensylvanicum (egy szerbtövis faj), Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) és Poa annua (nyári perje) magokkal. A kezelést hektáron­ként 500 liter vízben diszpergált vagy emulgeált vagy granulált alábbi hatóanyagokkal végeztük: A etil-N-etil-N-biciklo[2,2, l]heptil-tiol-karbamát, 2 kg/ha hatóanyag; B N,N-di-n-propil-tíolkarbaminsav-etilészter, 2 kg/ha hatóanyag; C N-etil-N-ciklohexil-tiolkarbaminsav-etilészter, 3 kg/ha hatóanyag; D 3-izopropil-2,l,3-benzotiadiazinon-(4)-2,2-dioxid, 2 kg/ha hatóanyag; A kezelést a következő módon hajtottuk végre: 1. Kezelés az A, B, C és D hatóanyagokkal a vetés előtt vagy röviddel utána. 2. Kezelés az A, B, C és D hatóanyagokkal a gyom­növények kikelése után. 3. Kezelés az A, B, C hatóanyagokkal a vetés előtt vagy után, továbbá kiegészítő kezelés a D ható­anyaggal a gyomnövények kikelése után. A kísérleti eredményeket a következő táblázat szem­lélteti: Kezelési mód Hatóanyag 1. 2. 3. A B c D A B C D A+D B+D 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 5 10 10 15 10 5 95 100 100 20 10 10 5 15 5 5 80 100 95 0 0 0 5 5 0 0 95 95 95 95 80 95 0 60 20 45 5 100 90 95 95 90 0 50 40 40 5 100 100 C+D Zea mays Sinapis ar. Raphanus ra. Xanthium pe. Echinochloa c. Poa annua 0 — nincs károsodás, 100 = teljes pusztulás. 0 100 95 95 100 95 2

Next

/
Thumbnails
Contents