166666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vákuum szigetelésű tartály előállítására

5 166666 6 ső 6 fal, valamint a 20 záróelem üvegből van. Ebben az esetben a kötés a 16 varratnál, valamint a 20 záróelem és a 14 fenékrész között az üveg ezen helyek közelében való megolvasztásával történik, mikor is a megfelelő elemek összehegednek. így a kész termék egységes szerkezetű. Mindazonáltal az üvegen kívül más anyagok is alkalmazhatók, és a kötés a 16 varratnál, valamint a 14 fenékrész és a 20 záróelem között más úton is létrehozható. A belső és külső fal például fémből (adott esetben acélból) is lehet. A 16 varrat hegesztéssel vagy alkalmas ragaöztó anyaggal is létrehozható. A záróelem más anyagból is lehet, mikor is 14 fenékrészhez való kötése hasonló módon történhet. A palack 28 betétdarabokat tartalmaz, amelyek a 12 és 14 fenékrész között helyezkednek el. Ezek a betétdarabok valamely közömbös anyagból vagy azbeszthez hasonló anyagból lehetnek. Ezeknek bizonyos gáznyelő képességük van, azaz melegítés hatására gázmolekulákat abszorbeálnak, és ily módon hozzájárulnak a 18 térben létrehozott vákuum fenntartásához. Mint látható a találmány szerinti vákuum szigetelésű tartálynak az a nyílása, melyen át a légtelenítés történik, nem szokásos kiálló csőcsonk, hanem egyszerű lyuk, amely a felülethez jól simuló, kis méretű záróelemmel van lezárva. Ezzel egy viszonylag törékeny részt kiküszöböltünk és csökkentettük a befoglaló méreteket. Ugyanakkor nincs szükség a palack külső falából kiálló üvegcsődarabot védő viszonylag bonyolult és költséges eszközre. A 2—8. ábrák az 1. ábra szerinti vagy hasonló vákuum szigetelésű palack előállítására alkalmas, találmány szerinti eljárást és berendezést mutatják. Nyilvánvaló, hogy a 2—8. ábrák szerinti eljárási lépések folyamatos működésű gépen is foganatosíthatók, mikoris az egyes lépések a gép különféle helyein mennek végbe és a palack minden művelet után egy hellyel tovább kerül. Az ilyen gépeknél a különféle lépések egyenes vonalban vagy karusszelgép forgóasztalán körvonal szerint követhetik egymást. Első lépésként a külső 6 fal 14 fenékrészén nyílást alakítunk ki. Ez különféle módokon történhet, előnyösen azonban lyukasztással megy végbe. E célra 30 tüskét használunk. A tüske bármely alkalmas eszközzel működtethető, például a rajzon bemutatott hidraulikus 32 hengerben mozgó dugattyúval is. Adott esetben más eszköz, például excentertárcsa is alkalmazható. A tüskének hegyes 34 csúcsa van. A tüske megfelelő sebességgel való működtetése során a 14 fenékrész kilyukasztható és a 3. ábra szerinti 22 nyílás jön létre. Mint az ábrából látható, az így nyert 22 nyílás csonkakúp alakú. Ez a gyártás szempontjából előnyös. Miután a 14 fenékrészben kialakítottuk a 22 nyílást, a belső falat behelyezzük a külső falba és felső végeiket a 16 varratnál való megolvasztás útján öszszehegesztjük. Ez üveg esetén láng alkalmazásával, fém esetén hegesztéssel történhet. Az így nyert 4. ábra szerinti szerkezet azonos az 1. ábra szerintivel. azzal az eltéréssel, hogy a 18 tér még nincs légtelenítve és a 20 záróelem nincs behelyezve. Az 5. ábra a gyártóberendezést és az eljárás következő lépését mutatja. Az ábrán szemléltetett stádiumban 38 alaplapon 36 kamra van elhelyezve. A 36 kamra eltávolítható a 38 alaplapról; miáltal belső 40 tere hozzáférhetővé válik. A 40 térbe a 36 kamra falai között 44 munkahengerben mozgatható 42 dugattyúrúd nyúlik be. A 36 kamra és a 38 alaplap érintkező 46 felületei valamely alkalmas megoldással tömítve vannak, tehát amikor a 36 kamra a 38 alaplapon nyugszik a 36 kamra belső 40 tere légmentesen zárt. A 42 dugatytyúrúd ugyancsak alkalmas 48 tömítéssel van ellátva, úgy hogy a kamrában ide-oda mozoghat, anélkül, hogy a kamrában uralkodó nyomás megváltozna. A kamra oldalán 50 nyílás van, amely a kamra belső 40 terét 53 vákuumszivattyú szívónyílásával összekötő 52 tömlőt vagy hasonló eszközt fogad be. A kamra felső vége 54 ablakkal van ellátva, amely infravörös sugárzást áteresztő anyagból van. A tapasztalat szerint erre a célra kvarc vagy zafír megfelelő. Az 5. ábra szerinti helyzetben, miután a 36 kamrát eltávolítjuk a 38 alaplaptól, a 4. ábra szerinti kialakítású vákuum szigetelésű palackot szájával lefelé a 42 dugattyúrúd szabad végén levő 56 fejre helyezzük. A 22 nyílásba 58 golyót — célszerűen üveggolyót — teszünk, amely a nyílás csonkakúp alakú falán ül. A kamrát ezután ismét a 38 alaplapra helyezzük, mikoris a 46 felületek légmentesen zárnak. A 44 munkahengerbe folyadékot vezetünk, és a 42 dugatytyúrudat addig emeljük, amíg az 58 golyó el nem éri az 54 ablak belső felületét, amely megakadályozza, hogy kiszabaduljon a 22 nyílásból. Ezután működésbe hozzuk az 53 vákuumszivattyút és kiszivattyúzzuk a levegőt a kamra belső 40 teréből, illetve a 4 és 6 falak közötti 18 térből. A szivattyú beindításakor a 40 és 18 térben légköri nyomás uralkodik, tehát a levegő ezekből a terekből kezdetben igen gyorsan távozik. Ennek hatására a 22 nyílásban szabadon ülő 58 golyó kiszabadulhatna és a 36 kamra aljára eshetne, ha felfelé irányuló mozgását nem akadályozná meg az 54 ablak belső felületével való ütközés. Ebben a stádiumban az 58 golyó bizonyos értelemben szelepként működik, és lebegő mozgást végezve engedi ki a levegőt a 18 térből. Bár a bemutatott példánál a 42 dugattyúrúd mozgását hidraulikus 44 munkahenger vezérli, nyilvánvaló, hogy erre a célra más mechanikus eszköz, például excentertárcsa is megfelel. Az excentertárcsa felülete a 42 dugattyúrúd alsó végéhez kapcsolható. Amint a 40 és 18 térben nő a légritkítás, a gázáramlás olyan mértékben csökken, hogy az 58 golyó lazán ül a 22 nyílásban. Miután a 40 és 18 térben a kívánt légritkítást létrehoztuk, az eljárást a 6. ábra szerinti lépéssel folytatjuk. A 42 dugattyúrudat kissé visszahúzzuk és a 36 kamra 54 ablaka fölé hőforrást, előnyösen infravörös 60 lámpát helyezünk, amelynek 62 reflektora 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3