166664. lajstromszámú szabadalom • Triticale növényfajta. A fajta neve: Szálkás
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. III. 16. Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. (ZO—129) 166664 Nemzetközi osztályozás: A 01 h 5/00 Feltaláló: dr. Kiss Árpád a biológiai tudományok kandidátusa, Kecskemét Tulajdonos: Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét Triticale növényfajta, a fajta neve: Szálkás i A találmány új triticale hibridfajtára vonatkozik, melynek kromoszóma száma a búzáéval azonos (hexaploid). A búza és rozs keresztezéséből előállított mesterséges hibridnek, a triticale növényfajtának az elő- 5 állítására már régóta törekedtek a nemesítők. A növénytermesztők régi kívánsága egy olyan hibridnövény köztermesztésbe való vitele, mely egyrészt a kenyérbúza kedvező használati értékével rendelke- 10 zik, másrészt a rozs igénytelenségeit, éghajlat és talaj, illetve természeti körülmények iránti érzéketlenségét magában hordja. Erre tekintettel a nemesítők érthetően törekedtek e kettős kívánságot kielégítő hibrid előállítására, te- 15 kintettel annak nagy gazdasági és népélelmezési kihatására. A nemesítés során a nagy és céltudatos változtatások lehetőségét az újabb fajták előállításában a citológiai módszerek gyors fejlődése és a nemesítésben 20 való alkalmazása tette lehetővé. E módszerekkel megállapíhatóvá vált, hogy a köztermesztésben elterjedt és jól hasznosuló kenyérbúzafajták 42 kromoszóma számmal rendelkeznek. Ugyanakkor megállapítást nyert az is, hogy az is- 25 mert triticale-fajták kromoszóma száma ettől eltérő. A nemesítők a továbbiakban arra törekedtek, hogy az optimálisnak tartott 42 kromoszóma számot a triticale fajtáknál is biztosítani tudják. Ilyen fajtának bizonyult az előzetesen elismert 30 magyar N°57 és N°64 triticale-fajta, melyek már 42 kromoszóma számmal rendelkeztek. Ezek a hibridek a feltételezéseknek megfelelően életerősek, egészségesek voltak és az éghajlati vagy egyéb termesztési feltételek mostohaságát is jól tűrték, azonban erősen a rozs-jelleget viselték magukon, így szalmájuk (száruk) hosszú volt. A magas száron kifejlett kalász azt eredményezte, hogy intenzív termesztési körülmények között ezek a növények megdőltek, ami a továbbiakban számos problémát, így betakarítási és egyéb nehézséget jelentett. A találmány célkitűzése állóképes, az ismert fajtánál alacsonyabb szárú, ebben a vonatkozásban is a búzajelleget képviselő fajta előállítása, mely mentes az előbbi hibától és kromoszóma száma a búzáéval azonos. A találmány triticale növényfajta, mely hexaploid (kromoszóma száma 2n=6x=42), melynek sajátossága, hogy a (Triticale N°64 X Triticum aestivum Tom Pouce) X Triticale 64 keresztezéséből előállított BCF4 származékából van szelektálva, sajátossága továbbá az, hogy erősen bokrosodik, elterülő jelleggel, levélszíne a bokrosodáskor világoszöld, kalászoláskor gyengén hamvaszöld, az auricula színe piros, zászlólevele középnagy, erősen visszahajló, kalásznyaka megosztottan szőrös-kopasz, a kalász alakja lehajló és elliptikus, laza szerkezetű, a 10 cm-re eső kalászkák száma 18—20 db, kalászállománya sűrű vetésben 400—500 db/m2, nagykalászú, az érett kalász színe sárga, erősen szálkás, a kifejlettt nö-166664 1
