166616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új trankvilláns hatású karbaminsav származékok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 166616 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY £ Bejelentés napja: 1972. VIII. 3. (Rí—474) Közzététel napja: 1974. XI. 28. • Nemzetközi osztályozás: C 07 c 125/06 ORSZÁGOS •< TALÁLMÁNYI , ' ' i HIVATAL Megjelent: 1976. X. 31. Feltalálók: dr. Kisfaludy Lajos okleveles vegyészmérnök, 24%, Szirtes Tamás okleveles vegyész, 25%, dr. Pálosi Éva orvos, 17%, Ezer Elemér okleveles vegyész, 17%, dr. Szporny László orvos, 17%, Budapest. Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Budapest. Eljárás új, trankvilláns hatású karbaminsav-származékok előállítására i A találmány tárgya eljárás az (í) általános képletű, új trankvilláns hatású karbaminsav-származékok előállí­tására. Ismeretes, hogy a gyógyászatban szedato-hipnotikum­ként ma is több karbaminsav-származék használatos. Az 1.179.925 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás trankvilláns és izomrelaxáns hatású szubsztituált karbaminsav-benzilészterek előállítását írja le. Ismeretes továbbá, hogy az 1954-ben leírt, és azóta is kiterjedten használt 2-metil-2-n-propil-l,3-propán-diol­-dikarbamát (Meprobamát) is karbaminsav származék. Meglepő módon azt találtuk, hogy az általunk első­ként leírt karbaminsav-p-klórbenzilészter [L. Kisfaludy, S. Dualszky, Acta Chim. Hung. 24 301 (I960)] központi idegrendszeri hatása állatkísérletekben igen hasonló a 2-metil-2-n-propil-l,3-propán-diol-dikarbamátéhoz. Ez a tény szükségessé tette a központi idegrendszeri hatás és szerkezet közötti összefüggés közelebbi vizsgálatát a funkciós csoportok változtatásával, elsősorban az anti­konvulziv és izomrelaxáló hatás arányainak figyelemmel kísérésével. Azt találtuk, hogy az általunk vizsgált ve­gyületek közül azok a karbaminsav-p-klórbenzil-észte­rek a leghatásosabbak, melyek az aminocsoporton alkil­csoporttal vannak szubsztituálva. A találmány tárgya eljárás az (1) általános képletű, új karbaminsav-származékok — e képletben R hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil-, vagy benzilcsoportot, 10 15 20 25 30 R' 1—12 szénatomszámú alkil-, hidroxi-(l—6 szén­atomszámú)-alkil-, adott esetben rövidszénláncú alkilcsoporttal helyettesített fenil-, naftil-, adott esetben rövidszénláncú alkilcsoporttal helyettesí­tett benzil-, 5—7 szénatomszámú cikloalkil-, vagy hidroxilcsoportot jelent azzal a megszorí­tással, hogy ha R jelentése hidrogénatom, akkor R' hidroxiletil-csoporttól eltérő jelentésű — előállítására, azzal jellemezve, hogy klórhangyasav-p­-klórbenzilésztert vizes vagy szerves oldószeres közeg­ben bázis jelenlétében 0 \- 25 C° hőmérsékleten vala­mely (II) általános képletű aminnal -^ e képletben R és R' jelentése a fentiekben megadott — reagáltatunk és a kapott terméket a reakcióelegyből kinyerjük. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek közül különösen előnyösek azok, amelyekben R jelen­tése hidrogénatom, vagy rövidszénláncú alkilcsoport, és R' jelentése rövidszénláncú alkilcsoport. A vegyületek farmakológiai vizsgálata során az anya­gok LD50 értékeit 72 órás megfigyeléssel i. p. adásmód mellett határoztuk meg. Az antikonvulziv hatás mérésé­re elsősorban az elektrosokk (ES) és tetracor-görcs (TE) védőhatást vizsgáltuk. Az izom koordináció vizsgálata Kinnard—Carr-módszerrel történt forgórúdon (FR), míg a narkózist potencírozó hatást hexobarbituráttal előidézett alvásidő megnyújtásának mérésével határoz­tuk meg. Az eredmények az I. táblázatban vannak összefoglal­va. 166616 1

Next

/
Thumbnails
Contents