166600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-merkapto-benzotiadiazin-származékok előállítására
166600 4 előállítására, ahol X, R, R2 és R 3 jelentése a fenti, egy B általános képletű vegyületet — ahol X és R jelentése a fenti—egy alkil—O—CO—CO— hal általános képletű vegyülettel, aholHal jelentése halogénatom, reagáltatunk, majd a kapott vegyületet egy R2R 3 NH általános képletű vegyülettel, ahol R2 jelentése hidrogénatom, alkil- vagy hidroxialkil-csoport, R3 jelentése hidrogénatom vagy alkil-csoport, vagy egy tercier aminnal kezeljük. Az A reakcióvázlat illusztrálja az új vegyületek egyes előállítási módjait. Amennyiben az I általános képletű vegyületben R jelentése hidrogénatom, a vegyületet egy 7-klórszulfonil szubsztituenst tartalmazó A általános képletű benzotiadiazin-származék redukciójával állíthatjuk elő. A redukciót oly módon végezzük, hogy az A vegyületet sósav és ónklorid, cinkamalgám és kénsav, cinkpor és kénsav vagy ón és sósav elegyével enyhén melegítjük. Az la általános képletű 7-merkapto-vegyület alkilezésével olyan Ib általános képletű 7-merkaptovegyületet kapunk, ahol Ra jelentése hidrogéntől eltérő. Valamely la vagy Ib általános képletű vegyületet bázis jelenlétében enyhe hőkezelésnek alávetve egy B általános képletű ortanilamidot kapunk, amelyből a találmány szerinti, a 3-as helyzetben szubsztituálatlan Id vagy a 3-as helyzetben szubsztituált Ic általános képletű vegyületeket állíthatjuk elő. Egy B általános képletű ortanilamid-származékot egy karbonsavhalogeniddel reagáltatva, majd ezt követően bázissal kezelve az R1 helyében hidrogénatomtól halogénalkilcsoporttól, —CONR2 R 3 vagy —CO—O— alkilcsoporttól Ic általános képletű vegyületet kapunk. A halogénalkilszubsztituenst tartalmazó vegyületek előállításánál egy B általános képletű vegyületet halogénezett alifás karbonsavhalogeniddel reagáltatunk és ezt követően a reakcióelegyet egy gyenge savnak erős bázissal képzett sójával reagáltatjuk. Gyenge savnak erős bázissal képzett sójaként alkalmazhatunk nátriumvagy káliumacetátot, vagy káliumfluoridot. Az ortanilamid és a savklorid reakciója után bázist alkalmazunk, erre a célra ammóniát, primer, szekunder vagy tercier amint, célszerűen rövidszénláncú alkil- vagy hidroxilcsoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkilam int használunk. Amennyiben az ortanilamid-származékot alkiloxalilkloriddal, majd ammóniával, primer, szekunder .vagy tercier aminnal reagáltatjuk, a reakció eredményeként az R1 szubsztituens helyében karbamoil-, szubsztituált karbamoil-, diszubsztituált karbamoil- vagy —CO—O— alkil-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületeket kapunk. Az R"COHal általános képletű savkloridot a reakcióelegyben in situ is előállíthatjuk oly módon, hogy az ortanilamid és az R"COOH általános képletű karbonsav oldatához foszforoxikloridot adunk. Amennyiben a savkloridot előzetesen állítjuk elő, a reakciót célszerűen közömbös oldószer jelenlétében, mint amilyen a dioxán, tetrahidrofurán, benzol, toluol végezzük. A reakció lefutását megkönnyíti, ha a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Abban az esetben, ha a savkloridot in situ állítjuk elő, a foszforoxiklorid nemcsak a savklorid előállítását biztosítja, hanem egyúttal oldószerként is szolgál. A B általános képletű ortanilamid közbenső terméket ismert módon Id általános képletű vegyületté ciklizálhatjuk. Ehhez a művelethez hangyasavat vagy hangyasavas alkilésztert alkalmazunk. A találmány szerinti új termékek a xantinoxidázt inhibitálják, a vérben levő húgysav koncentrációját csök- kentik és a hipoxantin és xantin kiválasztását fokozzák. A vegyületeket ezért köszvény kezelésére alkalmazzák, 5 célszerűen 100—800 mg-os napi orális dózis alkalmazásával. A találmány szerinti vegyületekkel rokon vegyületeket ismertet a J. Org. Chem.-ben megjelent dolgozat [25 965—970 (I960)]. Ugyanitt kerül ismertetésre a talál-10 mány szerinti vegyületekhez felhasznált kiindulási anyagok előállítása is. A találmány szerinti vegyületek xantinoxidáz inhibitor hatásának vizsgálatát és a vizsgálat során kapott eredményeket az alábbiakban ismertetjük. 15 Xantinoxidáz inhibíciójának vizsgálata. A találmány szerinti vegyületek inhibítiós hatását tejből nyert xantinoxidáz alkalmazásával ellenőrizzük. A vizsgálathoz ml-enként 5—10 egység enzimet tartalmazó szuszpenziót készítünk; az enzim 60%-os telített 20 ammónium-szulfát-oldat formájában kerül felhasználásra. Egy egységnyi enzim percenként 1. mól xantint alakít át húgysavvá. A napi vizsgálathoz mintegy 0,05 mól enzimet 3 ml pufferral hígítunk. Pufferként 0,05 mól-os 7,4 pH-jú Tisz puffert alkalmazunk. 25 A vizsgálandó vegyületet a puffer-oldatban vagy megfelelő oldószerben, célszerűen dimetilszulfoxidban oldjuk. Ugyanezt az oldószert alkalmazzuk az oldat hígításához is. A puffert, hipoxantint és az oldószert egy spektrofotométer küvettájába helyezzük, a megmaradó 30 oldatot rázogatjuk, hogy ilymódon levegővel telítődjön. Ezt követően a hígított enzim-oldatot a küvettába adjuk, majd feljegyezzük a 290 nm-en mérhető abszorpcióváltozást. (A vizsgálathoz célszerűen regisztráló spektrofotométert alkalmazunk.) A vizsgálathoz olyan meny-35 nyiségű enzim-oldatot készítünk, hogy a percenkénti abszorpció-változás 0,1 érték körül legyen. A vizsgált vegyület mennyiségét úgy választjuk meg, hogy elegendő legyen ahhoz, hogy az enzim hatását 30—70%-ban inhibitálja. Az 50%-os inhibícióhoz szükséges mennyisé-40 gét (vo/vj^ == 2) olymódon határozzuk meg, hogy a v0 /Vi értékét I függvényében ábrázoljuk; v0 jelenti az enzim bomlássebességét inhibitor nélkül, vx jelenti a bomlássebességét inhibitorral, I jelenti az inhibitor koncentrációját. A vizsgált vegyület hatását az inhibíció százaléká-45 ban adjuk meg. A vizsgálati eredményeket az 1. táblázat tünteti fel. Vizsgált I általános képletű benzotiadiazin-vegyületek 50 (X=~ C1 > Moláris koncentráció Inhibíció %-ban R R* Moláris koncentráció H H 2 X 10~5 78 izopropil H 2X10-5 77 55 benzil H 2 X 10-s 21 n-propil H 2 X 10~5 60 (C2 H 5 ) 2 —CH—• H 2 X 10~5 63 izopropil 4-piridil 2 X ÍO-8 62 izopropil 2-pirazinil 2 X 10~5 57 60 n-propil 4-piridil 2X10-8 63 izopropil 4-piridazinil 2X10-8 85 izopropil 2-pirazinil 2X10-9 46 izopropil 6—CH3 —2-pirazinil 2 XIO-5 15 izopropil 5—CH3 —2-pirazinil 2 X IQ-5 11 65 izopropil 5-pirimidinil 2 X 10~5 50 2
