166589. lajstromszámú szabadalom • Irányított gőzáramlással légtelenítő műszersterilizátor
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 166589 J|1É1||L -Nemzetközi osztályozás: «HP Bejelentés napja: 1971. XII. 04. (LA—784) A 61 I 5/00 ^mr Közzététel napja: 1974. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. IX. 30. •';>.••:. Feltalálók: Halász István technikus, 30% Nagy László technikus, 30% Vers László technikus, 30% Esztergom és Orosz Iván villamosmérnök, 10% Budapest Tulajdonos: Labor Műszeripari Művek, Esztergom Irányított gőzáramlással légtelenítő műszersterilizátor i A találmány műszersterilizátor, amelynek légmentesen zárt doboza, perforált műszertálcái, légtelenítő szelepe és fűtött víztere van, és a légtelenítést irányított gőzáramlással oldja meg. Az orvosi eszközök — fecskendők, tűk, kéziműszerek stb. — sterilizálása elsőrendű feladat. Ezt a feladatot hosszú ideig egyszerű forralásos művelettel végezték el, amely módszerről az ilyenirányú vizsgálatok bebizonyították, hogy nem jár maradéktalan eredménnyel. Ezt követően a túlnyomáson működő sterilizátorok terjedtek el, amelyek légmentesen zárt, 1—3 atm. túlnyomású telített gőztérben végzik a csírátlanítást. Ezek a készülékek külső, vagy saját beépített fűtés segítségével vizet párologtatnak el egy zárt térben, többnyire hőmérsékletszabályozó automatikával vannak ellátva, mely a felfűtést követően állandó hőmérsékletet és gőznyomást biztosít. Az adott hőmérséklethez és nyomáshoz egy sterilezési időt szokásos megadni, amely idő alatt a csírátlanítás biztonsággal megtörténik. Az összetartozó hőmérséklet és nyomásérték, és a sterilezési idő egymással fordított arányban van, és amíg 1,1 atm. 121 C°-hoz 20 perc csírátlanítási idő szükséges, 3 atm. 145 C° esetén már 1 perc is biztonságos sterilezéshez vezet. Mivel a csírátlanítást az adott időn belül az együttesen jelenlevő hőmérséklet és túlnyomás végzi, fontos, hogy — hőmérsékletérzékelő automatika esetén — közöttük egyértelmű legyen az összefüggés, vagy-10 15 20 25 30 is adott hőmérséklethez, adott túlnyomásérték tartozzék. Ennek a feltétélnek rendszerint akkor tesz eleget, há az adott térben vízgőzön kívül más gáz nincs jelen. Ezzel elérkeztünk a légtelenítés problémájához, mely művelet maradéktalan végrehajtása a biztonságos sterilezés alapfeltétele. A felhevített térben visszamaradó levegőmaradványok ugyanis nagyobb fajsúlyuk révén a hasznos tér alján — annak tagoltságától függően — légzsákok formájában helyezkednek el. Megváltoztatva a hőmérséklet-nyomás összefüggését, a biztonságos csírátlanítási időt nagymértékben növelik, az eredményt kétségessé teszik. Pl. ha a munkateret a sterilezés megkezdésekor kitöltő levegő 15%-a visszamarad, a csírátlanítási idő kétszeresére növekszik. Általában kívánatos, ha a levegőmaradványok mennyisége nem haladja meg az 5%-ot. A légtelenítés problémája elsősorban a nagyobb munkaterű készülékeknél jelentkezik, különösen a helykihasználás szempontjából célszerűbb négyszögletes munkaterű készülékeknél. Ezért az ilyen készülékeket előállító cégek a fentiektől indítva két megoldáshoz folyamodnak. Az egyik esetben a teljes sterilezési idő alatt fúvókát tartanak nyitva, és ezzel folyamatosan légtelenítenek (Hartman, Webeco, NSZK-cégek). Ez a megoldás a többletenergián kívül kondenzáló edény alkalmazását is szükségessé teszi, hogy a folyamatosan kiáramló gőz a sterilező helység pára-166589 1
