166585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes trágya előállítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

3 166585 4 Ezzel szemben áll a gazdaságban termelt vagy keletkező anyagokkal történő trágyázás. Á gazdaságban termelt vagy keletkező trágyák közé tartoznak a következők: az istállótrágya, trágyáié, szalma, komposzt és fekália. Tehát itt olyan anyagokról van szó, amelyek a mezőgazdasági üzemben nyerhetők, vagy amelyek mint hulladékanyagok (fekália) keletkeznek. A gazdaságban termelt vagy keletkező trágyázóanyagok jelentősége abban van, hogy nagymértékű szervesanyag tartalommal rendelkeznek, ami a talaj struktúrára hat igen kedvezően és hatásuk tartós. / A gazdaságban termelt vagy keletkező anyagokkal történő trágyázásnak a trágyázási hatáson kívül abban van a jelentősége, hogy ez a trágyafajta talajjavító tulajdonsággal rendelkezik. A nagymennyiségű szervesanyag-tartalom erős biológiai aktivitást fejt ki a talajban,ami a humuszképződéshez jelentősen hozzájárul. A humusz kolloidok szorbcióképessége a talaj számára a vízzel és táplálóanyagokkal szemben jó tartóképességet biztosít. Állati ürülék minden mezőgazdasági és állattenyésztő üzemben nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Míg a fentemlített trágyázási tulajdonságok előnyt jelentenek, a nagymértékben gépesített állattartó üzemekben az ürülék kezelése jelentős nehézségeket okoz. Egyrészt nagyüzemi állattartó telepeken nem áll mindig rendelkezésre az a talajfelület, amelyre az ürüléket ki lehet hordani, másrészt az istálló szerkezeti kialakításából kifolyólag a folyékony ürülék közvetlenül a szennylécsatorna hálózatba vagy nyílt vizekbe kerül és azt jelentősen terheli illetve szenynyezi. Gazdaságban termelt vagy keletkező trágya mint istállótrágya, trágyáié, melyek a mezőgazdasági állat- és szárnyastenyésztésben nagy mennyiségben mint hulladékanyag keletkezik nem mezőgazdasági üzemekben az említett előnyök dacára csak korlátozottan használható fel. Mindenek előtt ezen trágyák esztétikai (szag és küllem), valamint higiéniai szempontokból (rothadási baktériumok, paraziták és azok tojásai) lehetetlenné teszik ezek háztartásban vagy kertekben történő felhasználását. Kevés kivételtől eltekintve ezért, nem kimondottan mezőgazdasági célokra szolgáló trágyaként ásványi sók oldatait vagy keverékeit használják. Az eddigi kísérletek, amelyek természetes biológiai trágya létesítésére irányultak egyszerű száraz termékekhez vezettek, amelyeket a talajra kiszórtak, majd öntöztek. Ezek azonban a kiinduló termék hátrányaival rendelkeztek. A találmány feladata állati ürülékből természetes trágya, különösen folyékony trágya előállítása, amely a felsorolt hátrányoktól mentes és amely különösen a ház körül és kertekben, természetesen kertészetekben és a mezőgazdaságban is alkalmazható. A találmány szerint előállítandó anyagnak az alábbi feltételeket kell kielégítenie. 1. Szag A gazdaságban termelt vagy keletkező trágyák mint istállótrágya, trágyáié, a kellemetlen szagok egész spektrumával rendelkeznek, mégpedig ammónia, kénhidrogén, indol, skatol stb. tartalmukból kifolyólag. Ezek a tulajdonságok nyílt területen történő alkalmazása esetén csak korlátozottan zavaróak, azonban lehetetlenné teszik ezen trágyák alkalmazását háztáji vagy lakott területeken levő kertekben. 2 Küllem Bár a trágya külleme nem fokmérő annak minőségére, azonban a felhasználásnál mégis jelentőséggel bír. 3. Raktározhatósági képesség Amennyiben állati ürüléket minden különösebb előkezelés nélkül normál hőmérsékleten raktároznak, akkor a nagy mennyiségben jelen levő mikroorganizmusok és enzimek befolyására fermentatív átalakulási és bomlási folyamatok játszódnak le, amelyeket általában rothadásnak neveznek. Ezek a folyamatok, melyek egyrészt kívánatosak, az egyes konponensek vegyi felépítésének állandó változását idézik elő és ezzel együtt nem kívánatos reakciótermékek keletkezését. Természetes tehát, hogy az előbb említett feltételek mellett zárt tartályokban történő raktározás a minőségi és mennyiségi összetétel megtartása mellett problematikus. Azon kereskedelmi termékek, amelyek nem mezőgazdasági üzemekben kerülnek felhasználásra, legalább elfogadható határok között állandó összetétellel kell hogy rendelkezzenek, amit különösen állati ürülékek mint kiindulóanyagok esetén csak nehezen lehet teljesíteni. 4. Természetes termék Ásványianyag bázisú trágyákat gyakran műtrágyaként említik és ezzel kívánják természetes, gyakgyan biológiai trágyának nevezett anyaghoz képesti eltérést kihangsúlyozni. Az a megállapítás, hogy az ásványi trágyázás egy bizonyos időre ugyan a kívánt terményhozamhoz vezet, azonban hosszabb időre csak gazdaságban termelt vagy keletkező trágyákkal együtt alkalmazva biztosítja a talaj kívánt minőségét, világosan mutatja a természetes trágya jelentőségét. A természetes és talajjavító trágya iránti kívánalom és igény azonban nemcsak a mezőgazdaságban ál' fenn, hanem a hobby-kertészek és virágbarátok részéről is fennáll. Ezt az igényt azonban csak olyan termék tudja kielégíteni, amely az 1., 2. és 3. pontok alatt említett követelményeknek megfelel. 5. Adagolhatósági képesség A gazdaságban keletkező vagy termelt trágyák olyan alakban, amilyen alakban a mezőgazdaságban kerülnek alkalmazásra, különleges készülékek nélkül, a kívánt mennyiségben nem adagolhatok, azaz a szilárd-folyékony keverékeket megfelelő berendezésekkel kell a kultúrtalaj felületére elosztani. Ugyanez áll azonban a só vagy granulátumok alakjában felhasználásra kerülő trágyákra is. Különösen nagy távolságú szóróeljárás esetén keletkeznek nagy különbségek a granulátum szórási sűrűségében és ezáltal trágyázó hatásában. Bár ezek a problémák 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2