166578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás velur típusú textilipari termékek, különösen szőnyegek előállítására és ezekhez való szálak gyártására

166578 vágták. A vágáskor — akár fbrgókést, akár más vágóeszközt használtak — bekövetkezett az a jelenség, hogy a konverter kábel kerülete mentén elhelyezkedő szálak elhajoltak és a vágás síkja is eltolódott a szálaknál. Ennek folytán az egy-egy vágás során előálló flock szálak hosszúsága tekintetében nagy volt a szórás. Az eltérő hosszúságú szálakból álló halmazt szitasorok segítségével osztályozták. Ez a művelet rendkívül munkaigényes, megdrágítja a szálakat. További hátránya az ismert ilyen eljárásnak, hogy mintegy 50% hulladékképződéssel jár. A találmány szerinti eljárásnál a konverter kábelt nem bilincsszerű szerkezettel szorítjuk össze, hanem a műanyagiparban önmagában már ismert zsugorfóliából való csőbe húzzuk; majd hőhatással a konverter kábelre zsugorítjuk. E zsugorítás után a cső fala a konverter kábelt alkotó' szálak kötegével merev egységet képez. Ezt a merev kábelt előbb néhány deciméter hosszúságú darabokra célszerű vágni, majd a flock szálak kívánt hosszúságának megfelelő magasságú korongokat vágtunk le azokról. A korongok palástján levő, burkolatként szereplő zsugorfóliát eltávolítva, rendelkezésre állnak a megfelelő hosszúságú, egyenletes flock szálak. A korongszerű részek vágásához elvileg bármilyen kés alkalmazható. Ilyen eljárás foganatosítása mellett a szélső szálak se tudnak a vágás során elhajolni, mert a zsugorfóliából képzett cső palástja a saját keresztmetszetének átvágása közben is egy egységgé összetartva biztosítja a szálak eredeti helyzetét. A zsugorfóliából való csövet kialakíthatjuk úgy is, hogy a fóliát a konverter kábel köré csavarjuk. A találmány szerinti eljárást a következő példák kapcsán részleteiben is ismertetjük. 1. példa Szőnyeg kísérleti előállításához előbb a flór részt képző elemi műszálakat kellett elkészíteni, amit a gyakorlatban flock szálaknak is neveznek. Ehhez az önmagában ismert módon készített 0,06 mm vastagságú, polipropilén anyagú elemi szálakból köteget képeztünk, majd ezt a köteget 0,03 mm vastagságú polietilén fóliával szorosan körültekertük (bandázsoltuk). Ezután egy 350 mm hosszú és mintegy 80 mm belső átmérőjű zsugorító alagúton vezettük át a kábelt, amely alagútban 80—100 C° hőmérséklet biztosítottunk. A kábel az alagúton áthaladva merev egységgé alakult át annak következtében, hogy a jelzett hőmérsékleten a polietilén fólia rázsugorodott az elemi szálak kötegére. (Ezért nevezzük a már említett polietilén fóliát zsugorfóliának). A zsugorító alagúton keresztülhaladt konverter kábel elemi szálai nem sérülnek meg, mert az elemi szálak polipropilén anyag csak 187 C°-on olvadna meg, és a szugorító alagútban fenntartott 80—100 C° hőmérséklet meg sem lágyítja az elemi szálakat. A zsugorító alagutat elhagyó konverter kábelt vágókészülékhez vezettük, amely függőleges síkban mozgó vágókéssel működött és amely percenként 600 leütést végzett. Ez a vágókészülék 2,5—3 mm szélességű szeleteket vágott le a konverter kábelből, mert ilyen hosszúságú flock szálakat akartunk készítenei. A konverter kábelből levágott szeletek a vágóberendezés alatt elhelyezett szitára hullottak. A szitán a lehulláskor megbomlott' szelet elemi' szálai áthullottak, míg a zsugorfóliának a szelettel együtt levágott része a szitán fennakad. Az így előállított elemi műszálakat 5 nem kellett további osztályozásnak alávetni, mert azonos hosszúságúak voltak és közvetlenül fel lehetett használni a szőnyeg készítéséhez. A tulajdonképpeni szőnyegkészítést előbb egy olyan megoldás kapcsán ismertetjük, amelynél extru-10 dert alkalmaztunk az olvadéknak a hordozóra juttatására; Hordozóként normál textíliát használtunk fel, amelynek szélessége 100 mm volt. A polipropilén olvadékhoz felhasználtuk a flock szálak készítése során keletkezett hulladékot; valamint a kereskedelem-15 ben kapható polipropilén anyagot. Az alkalmazott extrudernek fűtött résfeje volt és úgy volt a fűtése beállítva, hogy a megőmlött polipropilén 210 C hőfokú ömledéke hagyja azt el.'A hordozó szövetet a berendezés vízszintes síkban mozgatta el az extruder 20 résfeje alatt, amely utóbbinak a síkja szintén vízszintes helyzetű volt; A résfejből a hordozóra jutott ömledék — amelynek vastagsága mintegy 0,5 mm volt — az azzal való egyesülés után még mintegy 150 mm utat tett meg s csak azután került az elekt-25 roakusztikus töltéssel ellátott elektródák közé. Az elektródák között volt vezetve az a szállítószalag is, amely az előbbi' bekezdésben vázolt módon előállított elemi műszálakat juttatta ide. Ily módon az elektródák között egymással párhuzamosan haladt az öm-30 ledékkel ellátott hordozó és az elemi műszálakat szállító szalag úgy, hogy a hordozónak az ömledékkel ellátott oldala az elemi szálakat szállító szalag felé nézett. Az elektródák között előállt villamos térerő hatására az elemi műszálak az őket szállító sza-35 lagról átcsapódtak a hordozón levő ömledékbe úgy, hogy az elemi szálak hossztengelye lényegében merőleges volt a hordozó síkjára. Az elektródák olyan generátorhoz voltak kapcsolva, amely 100 kV feszültséget biztosított az elektródák között. Az elekt-40 ródák közül kilépő, most már flór felülettel ellátott szőnyeget kb 3 mm hosszon vezettük a szabad levegőn és közben egy szobai ventillátorral biztosítottuk a szőnyeg csíkja mellett a levegő áramlását. A lehűlő szőnyegcsíkot két oldalon elhelyezett forgó kések 45 között vezettük át, amely kések a szőnyegcsík két oldalán egyenes élt vágtak és biztosították a kész szőnyeg 100 mm szélességét. A már lehűlt szőnyegét dobra tekercseltünk. A kísérleti célra készített és főleg az alapgondolat helyességének igazolására szol-50 gáló berendezéssel 0,5 fm, 10 cm széles szőnyeget állítottunk elő percenként. Szükséges megjegyezni, hogy igen nagy jelentősége van annak, hogy a hordozóra juttatott ömledék milyen hőfokú akkor, amikor az elektródák közé ér. 55 Ha az optimálisnál magasabb az ömledék hőfoka, akkor előfordulhat, hogy az igen kis tömegű elemi szálak is teljes hosszukban megömlenek, amikor az elektrosztatikus térerő hatására becsapódnak az ömledékbe, s ennek következtében alaktalan göbökké 60 válnak vagy éppen beleolvadnak az ömledékből képzett rétegbe, s mintegy eltűnnek abban. Ha viszont az optimálisnál alacsonyabb hőmérsékletű az elektródák között a hordozón levő ömledék, akkor nem fognak az elemi műszálak végei sem megömleni s 65 így nem alakulhat ki az elemi műszálak és az öm-3