166573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyi kötésű tűzállótermékek és öntőformák előállítására
5 sításához nincs szükség az etilszilikát hosszadalmas hidrolízisére, amikor is az etilszilikátot, alkoholt, vizet és savat megfelelő arányban összeöntve, vízhűtéses edényben 1—1,5 órán át intenzíven keverik kötőfolyadék előállítása céljából. Ezzel szemben a találmány szerint 5 elegendő az etilszilikátot és a denaturált szeszt a fenti határértékek közötti arányban összeönteni, jelentősebb munka- és energiaráfordítások nélkül. Az ilyen oldat hónapokig tárolható, szemben az ismert módszerek szerint előállított kötőfolyadékokkal, 10 amelyek 2—3 napon belül bekötnek, miért is azokat csak kicsi, a mindenkori felhasználásnak megfelelő mennyiségekben lehet előállítani. A találmány szerinti eljáráshoz szükséges oldat nagy mennyiségben előállítható, ilyenképpen a termelés folyamatosan felhasználásra kész 15 alapanyaggal rendelkezik. A találmány további előnye, hogy az eljárás alkalmazását a tűzálló töltőanyagok bázikus jellege nem korlátozza. A találmány megvalósításakor öntő-, döngölő- vagy 20 sajtolómasszát készítünk. A megvalósítás a kötőfolyadék előállításával kezdődik az etilszilikát és denaturált szesz összeöntése útján a gyártandó tűzálló idom, öntőforma méreteitől illetve szilárdsági előírásaitól függő arányban. Az etilszilikát és denaturált szesz aránya a kötő 25 folyadékban kis, átlag 50 kg-nál kisebb öntvények formáinak vagy 20—30 kp/cm2 nyers nyomószilárdságú döngölt tűzálló idomok előállításakor előnyösen 1:1,2— 1,7 közepes, 50—100 kg súlyú öntvények formáinak és 30—50 kp/cm2 nyers nyomószilárdságú döngölt illetve 30 40—60 kp/cm2 nyers nyomószilárdságú sajtolt tűzálló idomok előállításakor előnyösen 1:0,7—1,2, míg 100 kg-nál nagyobb öntvények formáinak vagy 40—60 kp/ cm2 nyers nyomószilárdságú döngölt, illetve 60—80 kp/cm2 nyers nyomószilárdságú sajtolt tűzálló ido- 35 mok előállításakor előnyösen 1: 0,3—0,7. A kötőfolyadék savval stabilizált, amit rendszerint az etilszilikát sósavtartalma biztosít, szükség esetén az etilszilikát sósavtartalmát 0,2—0,3 súlyszázalékra korrigáljuk technikai cc HCl adagolásával. 40 Öntőmassza készítésekör a következőképpen járunk el. Az előbbi szempontok alapján előállított kötőfolyadékot propelleres keverőbe öntjük és keverés közben térfogategységnyi kötőfolyadékra számítva 2—2,5 súlyrész 0—1, előnyösen 0—0,5 mm szemcsézetű tűzálló- 45 őrleményt és 0,03—0,35 térfogatrész vizet adunk hozzá, majd az egészet homogén iszappá keverjük, amit ismert módon feldolgozunk. A víz mennyiségétől függően az öntőiszap kötésideje 30 és 2 perc között áll be. Nagyobb, kb. 0,1 térfogatrésznél több víz alkalmazásakor előnyös 50 azt a szemcsével együtt vagy közvetlenül a szemcse adagolása előtt a keverőbe önteni az öntőmassza utólagos felhígításának elkerülésére. A döngölő- és sajtolómasszák lényegében a kötőfolyadék és a tűzállóőrlemény arányában különböznek 55 egymástól; döngölőmasszák esetén térfogategységnyi kötőfolyadékra 2,5—4 súlyrész, sajtolómasszák esetén pedig 4—^-6 súlyrész tűzállóőrlemény esik. Egyebekben a masszakészítés folyamata mind két esetben azonos és történhet bármilyen görgős, ekés, lapátos vagy forgó- 60 dobos keverőben. Előnyös azonban koller- vagy Eirichtípusú keverő alkalmazása, amikor is az alábbiak szerint járunk el. Kimérjük a megfelelő mennyiségű szemcsés alkotókat, a kötőfolyadékot és a vizet. A keverőbe elsőnek a tűzálló őrleményeket rakjuk be és 2—3 per- 65 6 cig szárazon keverjük, majd további keverés mellett hozzáöntjük a vizet, tovább keverjük 2—3 percig a víz egyenletes eloszlásáig. Ezt követően öntjük a kötőfolyadékot a keverőbe és egyenletesen elkeverjük, miután ismert módokon döngölés vagy sajtolás útján feldolgozzuk. Hidratálásra fokozottan hajlamos őrlemények (pl. magnéziumoxid, kalciumoxid, timföldcement stb.) alkalmazásakor előnyös a vizet közvetlenül a felhasználás előtt a kötőfolyadékkal elegyíteni és együtt a keverőbe önteni. A kötőfolyadék savtartalma a szemcsés alkotókkal történő elegyítés után fokozatosan csökken a keverék pH értékének 7 fölé történő emelkedésének kíséretében. Ha a keverék pH értéke nem az elmondottak szerint alakul a kötőfolyadék savtartalmát szükség szerint korrigáljuk. A találmány részleteit anélkül, hogy azt az elmondottakra korlátoznánk, az alábbi példákkal ismertetjük. 1. Oldatkészítés. 1.1 NT—40 minőségű etilszilikátot és denaturált szeszt 1: 0,3 arányban összeöntünk több napi vagy néhány heti felhasználásnak megfelelő mennyiségben és beraktározzuk. 1.2 NT—40 minőségű etilszilikátot és denaturált szeszt 1: 1 arányban öntünk össze egyebekben az 1.1 pont szerint. 1.3 NT—40 minőségű etilszilikátot és denaturált szeszt 1: 1,7 arányban öntünk és az oldatot raktáron tartjuk. 2. Öntőformakészítés. 2.1 Az 1.1. pont szerinti oldat térfogategységéhez propelleres keverőben 2,2 súlyrész 0,5 mm alatti magnezitőrleményt és 0,05 térfogatrész vizet keverünk. Az így nyert szuszpenziót leválasztóanyaggal bevont mintára öntjük. 20—30 perc múlva a megszilárdult formából a mintát kiemeljük, a formát begyújtjuk, majd 850 C°-os izzítás után leöntjük. Az ilyen formák különösen 100 kg-nál nagyobb, nagypontosságú, sima felületű erősen ötvözött acélöntvények előállítására előnyösek. Az elérhető méretpontosság + 0,5 mm/100 mm. Az alkalmazott magnezitőrlemény szemcseösszetétele előnyösen: Szemcseméret, mikron 20 alatt 20—63 63—90 90—125 125—250 250—500 Súly% 18,0 23,0 20 11,5 4,5 3,0 2.2 Az 1.2 pont szerinti oldat térfogategységéhez 1,7 súlyrész timföldcementet és 0,5 súlyrész KB minőségű, 1,5% CaO-tartalmú (MSZ 4506) F7-es szemcsefinomságú elektrokorund őrleményt, valamint 0,35 térfogatrész vizet keverünk. Az így nyert szuszpenzióból 2.1 pont szerint öntőformákat készítünk, amelyek különösen 50—100 kg-os ötvözött acélöntvények és 100 kg feletti vasöntvények előállítására előnyösek. 3
