166568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tímföldgyárti ülepítő, mosó és kikeverő berendezések gazdaságos üzemeltetésére és berendezés ezen eljárás foganatosítására

3 166568 4 tétele még nem vezet az optimális üzemeltetéshez, éppen a fent említett nagy tartózkodási idő miatt, csak az üzemzavar fellépte esetén gyorsabb beavatkozásra ad lehetőséget. A zagyelvétel ilyenkor esetenként akár szakaszossá is válhat, külső tényezők hatására, amelyeket nem lehet csak a folyamatos mérés által kézben tartani. A folyamatos mérésre több megoldás is ismeretes az irodalomból: Bakányi M. (Dorrok iszaptartalmának mérése; Kohászati lapok 92 243. 1959) a fajsúlymérést ajánlotta, amely azonban az eltömődések miatt nem vált be. Ugyancsak hátrányos volt, hogy az egyetlen fajsúlymérési adat a folyadékfázis változásait nem tudta kiszűrni. Ginsberg (Tonerde und Alumínium Bd. I. 38—39. old.) ugyancsak faj súlymérést ajánl, de nem szól arról a hátrányról, hogy ez az egy adat önmagában nem jellemzi a Dorr üzemét. Az ultrahang intenzitáscsökkenés mérése (Noszov, V. A. —Mamuta, G. D.: A zagy megtisztított rétegét jelző ultrahang készülék; Izmer. Tehnika, 1961 No 11., 54—55) a radioaktív sugárelnyelés (Bujdosó, E.: A vörösiszap folyékony és szilárd tartalom súlyviszonyának meghatározása; Kohászati lapok 95. 82; 1962), viszkozitásmérés (Buravljev, T. T.—Troneva, N. M.: Aluminátoldatok és vörösiszapok szerkezeti viszkozitása; Zsúr. Prikl. Him; 2962. 1661) és más módszerek nem vezetnek eredményre azon közös hátrány miatt, hogy egy-egy paraméter mérése, amely csak a szilárdanyag tartalom változásával függ össze, nem ad lehetőséget a több ezer m3-es tartályok gazdaságos és optimális üzemeltetésének beállítására. A 193 466 lajstr. számú szovjet szabadalmi leírás folyamatas, alumínium-tartalmú zsugorítmány kilúgozására szolgáló módszert ismertet, amely a betápláló oldalon valósít meg arányszabályozást, ahol a zsugorítmány, szódaoldat és víz bevezetését szabályozza, de ez nem jelent megoldást a technológia további lépcsőinek üzemzavar kiküszöbölése és optimális üzeme szempontjából. Az 1 263 354 sz. NSZK szabadalmi leírás és a 201 216 sz. holland szabadalmi leírás nem vezető szi: lárdanyagot tartalmazó szuszpenziók szilárdanyag koncentrációjának mérését ismerteti. Lényegében hasonló — de utalásjellegű — említést találunk Lőrincz I.: Vegyi és rokonipari mérőműszerek (3. kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1967.) c. könyvében is. Az idézett szabadalom standard folyadékkal töltött referens cellát és egy külön mérőcellát jelöl meg, amelyek hídkapcsolásban, feszültségosztóról működnek és ennek következtében a szilárdanyag koncentrációval lineárisan arányos jelet adnak. Ezen mérőrendszer hátránya, hogy műanyag csőben, fém elektródokkal végzi a konduktometriás mérést. Lerakódásra, palásodásra hajlamos zagyok (pl. vörösiszapzagyok) esetén az elektródok felülete szigetelőréteggel vonódhat be, ha az áramlás nem elég gyors, ennek következtében a mérési eredmény hibás lesz. Ha a zagy erősen koptató hatású (pl. a timföldhidrátzagy), az elektródok kopása felületmegváltozásához, esetleg az egész elektród elkopásához vezet, így a mért érték fokozatosan (esetleg alig észrevehető lépcsőkben) el fog térni a kezdetben beállított értéktől, és a mérés ismét hibássá válik. A fenti mérőrendszer önmagában ugyancsak nem alkalmas az általunk fentebb ismertetett keverős tartályok (Dorr-ok) gazdaságos üzemeltetésére, mivel az egyidejűleg változó paraméterek közül csupán 5 egynek mérését végzi. Ezen az alapon, csak az iszap szilárdanyag-tartalmának mérése által nem oldható meg az egyenletes iszapelvétel, mivel csak adott szilárdanyag-tartalmú zagy elvétele önmagában nem elég a tartályok optimális üzemének biztosítására. 10 Ez a módszer csupán a korábbi, szakaszos mérés folyamatossá tételére alkalmas. A találmány célja timföldgyári keverős tartályok (pl. Dorr-rendszerű ülepítők, mosók stb.) esetén egyetlen tartálynál is biztosítani az üzemmenet za-15 vartalanságát a gazdasági optimum közelében, továbbá az esetlegesen fellépő üzemzavarok gyors és hatékony kiküszöbölését, úgy hogy a tartály lényegében a zavaró hatásoktól függetlenül üzemelhessen. Ezáltal a tartálykapacitás külön beruházás nélkül is 20 megnövekszik, illetve csökkenteni lehet e tartályok számát és az ún. Dorr-sort korszerű dobszűrővel lehet lezárni. További célja a találmánynak az, hogy üzemzavar esetén a szakaszos beavatkozást kiküszöböljük. 25 Ugyancsak célja a találmánynak, hogy biztosítsa az állandó és egyenletes zagy és/vagy folyadékfázis elvételt, meghatározott és az optimumnak megfelelő a maximális, illetve minimális szilárdanyag koncentráció érték mellett a tartály alján, illetve túlfolyásá-30 nál. A találmány célja az is, hogy az eddigi szakaszos és ritkán történő kézi mintavételt és a minták laboratóriumi, kézi elemzését folyamatossá és a műszeres elemzés bevezetésével objektívvá tegye. 35 A találmány szerinti eljárásra az a felismerés ad lehetőséget, hogy három azonos jellegű paramétert kell mérni, és hogy ezekből a változásokra jellemző eredményeket számítani lehet. A zavarosság, aminek mérését korábban alkalmazták, nem határolta el a 40 vörösiszaptól, illetve timföldhidráttói származó szilárdanyag-tartalmát, hanem egyidejűleg az opalizálásból, hidrolízisből stb. eredő zavarosságot is mérte, függetlenül a zavarosság okától. A tiszta oldatfázis szilárdanyag-tartalmának mé-45 rése az adott tartály üzemzavarának előrejelzésére (prognosztizálására) is használható, mivel az eljárás szerinti megoldással mérhetővé válik a bezavarosodás tendenciája is. A találmány eljárás timföldgyári ülepítő, mosó és 50 kikeverő berendezések gazdaságos üzemeltetésére oly módon, hogy ismert módon egyidejűleg megmérjük az eltávozó zagy szilárdanyag-tartalmát és a tiszta oldatfázis koncentrációját vagy mólviszonyát, majd a két szilárdanyag-tartalomra vonatkozó mért 55 értéket a koncentráció vagy mólviszony mérés eredményével korrigáljuk, azután ezen korrigált tiszta oldatfázis szilárdanyag-tartalomra vonatkozó mérőszámot összehasonlítjuk az előző mérés hasonló módon meghatározott eredményével és ha ez az érték 60 növekszik, úgy a betáplálást csökkentjük vagy a keverést lassítjuk, ha csökken, akkor a betáplálást növeljük vagy a keverést gyorsítjuk, ezzel egyidejűleg megvizsgáljuk az iszapzagy korrigált szilárdanyagtartalmának mérőszámát és összehasonlítjuk az előző, 65 hasonló módon meghatározott értékkel, és ha ez az 2