166548. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények

166548 8 lepő módon önmagában kedvező hatást fejt ki az egyéb kedvező tulajdonságokon kívül. A találmány szerinti készítmények felületi feszültséggel kapcsolatos követelményei úgy alakíthatók ki, hogy olyan sókeveréket használunk, amely önmagában a készítménynek ezt a jellegzetességet kölcsönzi vagy alternatív módon a készítményekhez egy vagy több olyan felületaktívszert adunk, amellyel a kívánt felületi feszültségérték beállítható. Felületaktív szerek felhasználása esetén célszerűen olyan anyagot választunk, amely 20 C°ori folyékony halmazállapotú, viszonylag nem illékony, így a herbicid készítményeknek a megkívánt abszolút felületi feszültségi tulajdonságokat kölcsönzi. A felületaktív szer célszerűen vízoldható tulajdonsággal rendelkezik. Ebből a célból használt kereskedelmi forgalomban levő tipikus felületaktív szerek a következők: 6 mól etilénoxidot tartalmazó polietilénglikol-trimetilnoniléter (90%-os vizes oldat alakjában kapható, kereskedelmi neve „Tergitol non-ionic TMN", 0,1%-os vizes oldatá' nak felületi feszültsége 26 dyn/cm), alkil-polioxi-etilénéterek, pl. Unione Carbide cég PM 4879 elnevezésű biológiailag lebontható felületaktív szere 80%-os koncentrátum alakjában (a felületi feszültsége 0,1%-os vizes oldatban 30 dyn/cm), nem ionos, vízoldható szilikon-glikol kopolimer (pl. „XZ—8—4050 Fluid" Dow Corning, felületi feszültsége 0,1%-os vizes oldatban 23 dyn/cm) stb. A találmány szerinti herbicid készítményhez adagolt felületaktív szer mennyisége számos tényezőtől függ, beleértve pl. a sókeverékből származó eredeti felületi feszültséget, a felhasznált felületaktív szer felületi feszültség tulajdonságait stb. A találmány szerinti követelményekkel összhangban azonban a felületaktívszert olyan mennyiségben adagoljuk, hogy a készítmény felületi feszültségét 35 dyn/cm vagy ennél alacsonyabb értékre csökkentsük. A felületaktív szer felhasznált menynyisége előnyösen elegendő ahhoz, hogy 30 dyn/cm alatti abszolút felületi feszültség értékű készítményhez jussunk, ha a felületi feszültséget 25 C°-on desztillált vízben, 1% hatóanyagkoncentrációnál mérjük. Ebben a vonatkozásban az ipari gyakorlat szempontjából a felületaktív szer beadagolt mennyisége elegendő ahhoz, hogy a folyékony vivőanyaggal elkevert készítmény javasolt hígítási értéke mellett (hígítószerként rendszerint vizet alkalmazunk) a kívánt felületi feszültségértékek kialakuljanak. A találmány szerinti készítmények koncentrált alakban (tehát a szokásos kereskedelmi forgalomban) olyan mennyiségű felületaktív szert tartalmaznak, amely vízzel való hígítás esetén a kezelés helyén olyan hígított készítményt eredményez, amelynek abszolút felületi feszültsége 35 dyn/cm vagy annál kisebb. A találmány szerinti készítmény számos egyéb segédanyagot tartalmazhat, amelyet a herbicidek gyártásánál használnak. így pl. a készítmények egy vagy több kelátképző szert tartalmaznak (ez a készítmények előállításánál használt vízben levő kalcium és magnézium szenynyeződésekkel reagál), amelyeknek mennyisége a hatóanyagok súlyára számítva kb. 0,5 súly%. A készítmények tartalmazhatnak egy vagy több diszpergáló szert is, amely a készítmények stabilizálására szolgál keményvízzel való hígításnál. A diszpergáló szerek mennyisége a hatóanyagok súlyára számítva kb. 0,5 súly%. A találmány szerinti készítmények hatásos sókomponensei a kémiai szakirodalomban szokásos módszerekkel állíthatók elő. így pl. ha egyfajta sav két különböző sóját alkalmazzuk hatóanyagként 50: 50 arányban, akkor a savat 50: 50 sztöchiometrikus arányokban két különböző bázissal reagáltatjuk. Ehhez hasonló vagy más módszerek alkalmazhatók ugyanazon vegyület kü-5 lönböző sókeverékeinek előállítására (ilyenkor különböző báziskeveréket alkalmazunk) vagy más alternatív kémiai módszert alkalmazunk. A sóalakú hatóanyag komponensek előállítása céljából a sókat in situ is kialakíthatjuk akként, hogy a megfelelő komponenseket 10 folyékony poláros vivőanyagban, célszerűen vízben, egyszerűen összekeverjük. A jelen leírásban az „abszolút felületi feszültség" kifejezés a folyadékok olyan tulajdonságát jelzi, amely a felületen levő molekulák befelé terjedő irányban gya-15 korolt erős vonzóerőt fejezi ki, ha ezt a tulajdonságot ASTM D— 971—50 vizsgálati módszer szerint mérjük. A „nem illékony" jelző pedig egy herbicid olyan tulajdonságát jelzi, hogy normális atmoszferikus körülmények mellett érzékeny növényeknél mérhető biológiai 20 elváltozást nem okoz, ha a készítmény a növényekkel nincs közvetlen fizikai kontaktusban, hanem csak annak közelében van elhelyezve. A találmány szerinti készítményeknek számos előnyük van, az ismert készítményekhez képest. Ezek pl. 25 abban nyilvánulnak meg, hogy olyan herbicid készítményeket sikerült előállítani, amelyek a herbicid észterek és sók összes előnyös tulajdonságaival rendelkeznek, ezen sók vagy észterek hátrányos tulajdonságai nélkül. Közelebbről meghatározva a készítmények nem illéko-30 nyak és így mentesek a szokásos észterek azon káros tulajdonságától, hogy bizonyos területeken illékonyságuk miatt egyáltalában nem alkalmazhatók, mivel a közelben elhelyezett érzékeny termesztett növényeket kipusztítják vagy komolyan károsítják. Kísérleti úton 35 igazolható az a tény, hogy a találmány oltalmi körébe tartozó készítményeknek nincs ilyen hátrányos tulajdonságuk. Kísérleti úton igazolható továbbá az is, hogy a készítmények külsőre azonosak vagy jobbak mint ugyanezen 40 herbicid savnak megfelelő észterek. A találmány szerinti sókészítmények felhasználásánál az észterek biológiai hatásosságát érjük el. Kísérletekkel bizonyítottuk azt is, hogy a gyomnövényekbe való behatolás mértéke azonos értékű kipusztítást eredményez, mint észtereknél, ha ezt 45] a kísérletet szigorú feltételek mellett végezzük pl. bepermetezés után 40 percig tartó és 25 mm csapadékmenynyiségnek megfelelő esőztetéssel vizsgáljuk. Ilyen hatás egyes sók alkalmazása esetén nem mutatható ki. 50 A találmány szerinti készítmények további jellegzetes tulajdonsága, hogy az ismert készítményekkel ellentétben a sók hosszú időn keresztül folyékony állapotban maradnak, így a növények abszorpció útján a hatóanyagból a szükséges letalis dózis felvételére képesek. |55 A sók kikristályosodása ellentétben az ismert sókészítményekkel nem befolyásolja a hatóanyag behatolását és diffúzióját a növénybe vagy a növényen belül. A találmány szerinti készítmények további előnye, hogy vízzel való hígításnál a molekulák egyenletesen 60j eloszlanak a képződött oldatban és hasonlóképpen a bepermetezett területeken. Ezzel szemben a szokásos észter-készítmények rendszerint olajtartalmúak és így az észter és olajmolekulák számos molekulát tartalmazó kolloidális koncentrációban vannak jelen. A találmány 65 szerinti készítmények egyenletes eloszthatósága az is-4