166544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos jelek feldolgozására, különösen hangvisszaadás céljára

15 166544 16 rekítve a kapu felfutó és talán a lefutó tranzienseit úgy, hogy a hangkimenet fokozatos átmenete a „nincs"-ből „van"-ba megtörténjék, a 4 (f) ábra szerinti, viszonylag sima átmenet jön létre. A cél a réseffektus minimalizálása, aminek önmagában is hallható karakterisztikája van és tranziens forrásként hat. A kapujel hátsó élének lekerekítése észrevehetően segít ezen, míg előkészített start (vagy a beszédjel viszonylagos késleltetése) lenne kívánatosabb az indulóéi fokozatos felfutására. Ezekkel a viszonylag egyszerű felfedezésekkel a kompresszió okozta kirekesztés hatására folytonossághiányosan találkozó egymás utáni tömbök közötti sima átmenet valósítható meg, nagyon sok alkalmazás követelményeinek megfelelő módon. Az 5. ábra kapcsán sokkal igényesebb elrendezést ismertetünk egymás utáni minták közötti rés áthidalására. Amint az 5 (a) ábra mutatja, nem találkozó átmenet — amit rendszerint várnunk kell — éles folytonossághiányt jelent az üzenetjelben, és erre még az előzőekben leírt vonalkapcsolásból eredő tranziens is szuperponálódik. 5 (b) ábra kapujelének alkalmazásával, aminek elegendő szélesnek kell lenni, hogy a vonalkapcsolásból eredő tranzienseket kizárja, valamint olyannak, hogy a kapujel élei egybeessenek az egymásutáni feldolgozandó azonos fázishelyzetű jelek null-átmenetével, az 5 (c) ábrán bemutatott átmenet érhető el. Ez az átmenet, ami kizárja a vonalkapcsolásból eredő zajt és a kapujel időtartama alatt a jelet nulla amplitúdójú folytonos jellel helyettesíti, az átlagos hallgató számára semmi vagy csak kis zavart jelentett. Az emberi hallás természete és különösen azon képessége miatt, hogy a fül még zaj jelenlétében is szintetizálja az üzenetet, amire koncentrál, bizonyos körülmények között hasznos lehet virtuális vagy valódi üzenetösszetevőket bevezetni az 5 (c) ábrán látható nullszintü intervallumban. Erre a célra megfelelően választott zaj vagy jelösszetevők körülbelül azonos amplitúdóval és frekvenciával alkalmazhatók ott, ahol egyébként a csendes rés lenne jelen az üzenetfolyamban, és ezt az 5 (d) ábrán láthatjuk is. Ha a rést zajelemekkel akarjuk kitölteni, szimmetrikusan kapcsolt, alkalmas zajforrásból keverhetünk zajt a jelbe a kapuzó intervallum folyamán. A 6. ábrán a réskitöltés kívánatosabb formája látható, ahol két, jelvezérlésű késleltető vonalat alkalmaztunk. A beszédjelet két, az A és a B csatornának nevezett késleitetővonalra bocsátjuk, 6 (a) és 6 (b) ábrák. Ezek a jelvezérelt vonalak szimmetrikus és komplemens amplitúdó és egymást átfedő késleltető karakterisztikával rendelkeznek, amint 6 (c) és 6 (d) ábrákon látható. A késleltetést vezérlő jelek, ahogy a 6 (d) ábra mutatja, olyan fázisúak, hogy legalább azt a tartományt átfedjék, ami a 6 (c) ábrán látható amplitúdó-vezérlő karakterisztika átmeneti részét képezi. Mind az A, mind a B késletető csatorna kimenőjelét felhasználva a 6(e) ábrán látható kombinált kimenőjel jön létre. Általában a 6. ábra A és B csatornáját képező késleltető vonalak hosszát úgy választják meg, hogy egyik teljes hosszúságú késleltető vonal, a másik relatíve rövidebb légyen, csupán réskitöltési célokra tárolva a jelet. Az ilyen megoldások a berendezés azon árhányadát csökkentik, amit a rendszer követelményeinek megfelelő, maximális késleltetési hosszat biztosító sokelemes késleltető vonal jelent. Olyan rendszerek esetében viszont, ahol az ár nem elsődleges, két azonos, teljes hosszúságú, változtatható késleltetővonal használható, és ezekre felváltva adunk vezérlő jeleket úgy, hogy a jelcsatornára adunk először és csak ezután a másik késleltető vonalra, ezáltal teljes jelperiódust bizto-5 sítva az éppen nem működő késleltető vonal minimális késleltetési értékére történő visszakapcsolására, mielőtt ismét jelátvitelre használnánk. Ha ilyen, szimmetrikus késleltető vonalakat használunk is, még mindig hasznosnak bizonyulhat, ha a 6 (d) ábrán jelzetthez 10 hasonlóan az átmenet alatt bizonyos átfedést teszünk lehetővé, megfelelő amplitúdó-vezérlő jeleket alkalmazva, ahogy a 6 (c) ábra mutatja. A 7. ábra alapvető beszéd kompressziós—expanziós rendszert ábrázol, működését a találmánnyal kapcso-15 latban ismertetjük. Ez a rendszer 51 változtatható sebességű visszajátszó berendezésből áll, amit szalagtovábbítónak ábrázoltunk, kézi vezérlésű 52 sebességszabályzó bemenettel. Mágneses átalakító előtti szalagmozgatásból származó jel ezután 53 AVC automa-20 tikus amplitúdó szabályzón és a vele egybeépített sávszűrőn megy át, ami beállítható alsó és felső vágási karakterisztikával rendelkezik. A vágási frekvenciák kiválasztását a kézi 52 sebességszabályozóról működtethetjük az 51 változtatható sebességű visszajátszó be-25 rendezés visszajátszási sebességének kiválasztásával. A kézi 52 sebességszabályzó, amplitúdó szabályzó jelet ad 54 hangcsúcs finomkorrekciós vezérlőnek, ami 55 vonalon a lineárisan növekvő végső amplitúdót vezérli, ez pedig a változtatható késleltető vonalat szabályoz-30 za, ahogy azt a következőkben leírjuk. A jel az 53 automatikus amplitúdó szabályzó erősítőn és szűrőn áthaladva 56 változtatható késleltető vonalba lép, amit maximális és minimális késleltetési értéke között, jellel vezérelhetünk. Ezt a vezérlő jelet 58 fűrész-35 szint és amplitúdó átalakító szolgáltatja és 57 vonalra adja. Az 58 bemenetére vagy kompressziós háromszög hullám 59 vonalon vagy expanziós — az 59 vonalon jövő jel inverze, ami 62 inverteren áthalad — 61 vonalon érkezik. Az 59 és 61 vonalak egyikére fűrészjel kerül 40 tehát, 63 kapcsoló állásától függően, ami az alapvető fűrész hullámformát 64 fűrész impulzussorozat generátorból biztosítja. A fűrész hullámforma ismétlési periódusát a kézi vezérlésű 65 mintaperiódus szabályzóval lehet beállítani. A fűrész hullámforma lineáris 45 szakaszának visszaállításával egyidőben 66 vonalon impulzus jelenik meg. Ez a jel 67 kapuzó impulzusgenerátor bemenetére kerül, a kimenő kapujel szélességét kézi vezérlésű 68 kapujel szélességszabályzóval állíthatjuk be. A 66 vonalon jövő jelek a 67 kapuzó 50 impulzusgenerátor szinkronizálását végzik. Az 56 változtatható késleltető vonal kimenetét 71 kapuzó és erősítő áramkörre visszük, ami továbbítja vagy kizárja a jelet 72 vonalon megjelenő (B) kapuzó impulzus függvényében. Ez a kapuzó impulzus a 67 55 kapuzó impulzusgenerátorból jön, és amikor kapuzó impulzus nincs a vonalon (B), a késleltető jel rájut 73 erősítő és beszéd sávszűrőre, amelynek kimenete 74 hangszóróba jut. A 64 fűrész impulzussorozat generátorból kapott, és az 52 sebességszabályzó kézi beállításá-60 val lehetővé tett lineáris fűrészfeszültség amplitúdó változtatásán kívül, az alkalmazott feszültség abszolút szintje is szabályozható, 60 szintszabályzóval. Az 56 változtatható késleltető vonal bármelyike lehet az általánosan ismert típusoknak, talán a legcélszerűbb 65 a 360 RC szűrőtagból felépített, ahol a söntellenállást 8