166544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos jelek feldolgozására, különösen hangvisszaadás céljára

166544 j 6 ressziós viszonnyal összefüggésben olyan mértékben korlátozza az eredeti szövegből történő lényeges kirekesztés nagyságát, ami minimalizálja a fontos tartalmi kapcsolatok vagy a beszéd kód módosulását, ezáltal minimalizálva a hallgatóhoz juttatott információ tar- 5 talom veszteségét. A találmány még egy további tulajdonsága, hogy a rendszerben változtatható késleltető vonalas beszédkompressziót vagy -expanziót alkalmaz a jelfeldolgozás során a zavaró zajösszetevők elnyomására a két repró- 10 dukált beszédrész találkozási pontjában, valamint biztosítja a hamis kapcsolatok kialakulásának elkerülését, ami megváltoztatná a soronkövetkező beszédszakasz információtartalmát. Ezért, ha ilyen zajelnyomás szükséges, az egymásutáni beszédminták közötti átmenet mó- j 5 dosítható egyszerű átviteli függvény megválasztásával vagy vezérlésével, illetve az átmenet simítható, ha bevezetünk egy szintetikus vagy beszédszármazékos jelrészt, amivel a sima átmenet megközelíthető olyan időintervallumon belül, amikor a valóban meglevő kapcsola- 20 tokból semmit sem veszítünk még, de azzal a feltétellel, hogy nem hozunk létre hamis kapcsolatokat. A találmány továbbá megjavítja a hangjel feldolgozását frekvencia átalakítás és időexpanzió vagy -kompresszió számára és biztosítva az egységes vagy valós idő- 25 alapú működést, alapvetően folyamatos kimenő jelet állít elő változó késleltető vonalas jeltárolással. A hangjel frekvencia átalakítására a vezérlő jelet akár folytonosan, akár diszkréten is lehet változtatni. A találmány ezen tulajdonságai és előnyei a mellékelt 30 rajzokat felhasználó soronkövetkező részletes leírásból nyilvánvalóvá válnak. Az 1 (a)—1 (h) ábrák mágnesszalagon rögzített üzenet reprodukcióját és a találmány szerinti berendezés 35 különböző kompresszióviszonyok mellett történő működését mutatják be diagramok segítségével. A 2 (a) és 2 (b) ábrák a bemenő—kimenő jel időbeli viszonyait illusztrálják kompresszió és expanzió esetére. 40 A 3 (a) ábra egynél nagyobb eltérő kompressziós viszonyokkal feldolgozott beszédhez tartozó különböző paraméterekre vonatkozó görbesereget mutat be, a 3 (b) ábra pedig hasonló összefüggést tartalmaz egynél kisebb kompressziós viszonyok, vagyis expanzió ese- 45 téré. A 4 (a)—4 (f) ábrák egymás melletti reprodukált beszédminták közötti átmenet feldolgozásának leírásában használt hullámformákat mutatják be. Az 5 (a)—( (d) ábrák görbeseregén az egymás mel- 50 letti minták közötti átmenet tényleges feldolgozását láthatjuk. A 6 (a)—6 (e) ábrák célszerű hullámformákat tartalmaznak a két késleltető vonalat felhasználó egymás melletti beszédminták közötti átmenetet megvalósító 55 megoldás leírására. A 7. ábra a találmányban alkalmazott beszéd kompresszor—expander rendszer blokkdiagramját mutatja. A 8 (a)—8 (d) ábrák a 7. ábrán vázolt rendszer működési leírásához használt jeleket tartalmazzák. 60 A 9. ábra a találmányban alkalmazott kettős késleltető vonalas rendszer blokkdiagramja. A 10 (a)—10 (d) ábrák a 9. ábrán bemutatott rendszer működési leírásához használt jelformákat mutatják kompresszió esetére. 65 A 11 (a)—11 (d) ábrák a 9. ábrán bemutatott rendszer működési leírásához használt jelformákat mutatják expanzió esetére. A 12. ábra egy módosítás részleges blokkdiagramja. A 13(a)—13 (c) ábrák a 12. ábra áramkörének működési leírásában kompresszió esetére használt hullámformákat mutatják. A 14(a)—14 (c) ábrák a 12. ábra áramkörének működési leírásában expanzió esetére használt hullámformákat mutaják. A 15. ábra egy kettős késleltető vonalas kéthangszórós rendszer részleges blokkdiagramja. A 16 (a)—15 (f) ábrák a 15. ábra rendszerének leírásához használt hullámformákat mutatják. A 17. ábra a találmányban alkalmazott beszéd feldolgozó részleges blokkdiagramja, amelyben változtatható késleltető elemként analóg shift regisztert használunk. A 18. ábra a 17. ábrához hasonló rendszer blokkdiagramja, ahol a réskitöltést jelfolytonossággal valósítjuk meg. A 19. ábra a találmány kiviteli alakjának részlete, amikor a változtatható késleltető vonalat r-bites párhuzamos digitális shift regiszterrel oldjuk meg. A 20. ábra a találmány olyan kiviteli alakját mutatja, ahol a változtatható késleltetést soros digitális shift regiszter biztosítja. A 21. ábra olyan kiviteli alakot mutat, amelyben analóg tárolási elvű memória mátrixszal valósítjuk meg a változtatható késleltetést. A 22. ábra kiviteli alakjában r-bites digitális véletlen elérésű memóriát használunk. A 23. ábra mutatja be a nullátmenetes kapuzó vezérlés logikai diagramját. A 24. ábra a 23. ábra áramkörének leírásához használt hullámformákat mutatja. A 25. ábra grafikusan illusztrálja a 17. ábra rendszerének órafrekvencia és maximális jelfrekvencia összefüggését. A 26. ábra külön olvasó és író óraimpulzus jeleket használó analóg shift regisztert tartalmazó rendszerrel megvalósított kettős késleltető tároló vonal blokkdiagramját mutatja. A 27 (a) és 27 (b) ábrák a 26. ábra kapuzó vezérlő jeleit mutatják. Az előnyös kiviteli alak leírása előtt a beszédjel paramétereit elemezzük, különös tekintettel arra, hogy hogyan alakulnak egy rövidebb időintervallumban leadott beszéd üzenet reprodukálásakor a beszéd kompresszió függvényében. A beszéd kompresszióban rejlő alapvető és elkerülhetetlen korlátozások miatt a találmány leírását a kompresszió megvalósításával és berendezés vizsgálatával folytatjuk. A kompressziós működés az időtartományban az eredeti információ bizonyos részének kirekesztését eredményezi, ami egyenesen arányos a kompressziós tényezővel — ez a tényező viszont azonos azzal, amivel egy adott beszéd előadási időigénye csökken. A módszert és a berendezést azonban expanzióra is használhatjuk, és az eredeti beszéd kiejtésénél hosszabb időtartományban megjelenő reprodukált jelek használatát illető meggondolásokat a későbbiekben külön tárgyaljuk. A rendszer frekvencia transzformációra is alkalmas anélkül, hogy egy kívánt frekvencia jel előállítása arányos időváltozást okozna, mint például ha beszédet 3