166537. lajstromszámú szabadalom • Tiazolidinek 4,5-BISZ-trifluormetilimono- származékait tartalmazó kártevőirtószerek

166537 majd az agart steril körülmények között Petri-csészékbe öntjük. A szubsztrátum-hatóanyag-elegy megszilárdulása után tiszta kultúrákból származó vizsgálandó gombákat oltunk 5 mm átmérőjű furatokba. A Petri-csészéket 3 napon keresztül 20 C°-on inkubáljuk. Ezután meghatározzuk a hatóanyagnak a micéliumnövekedésre gyakorolt gátló hatását a kezeletlen kontrollok figyelembevételével. 0 azt jelenti, hogy nincs micéliumnövekedés sem a kezelt szubsztrátumon, sem az inokulumon; — azt jelenti, hogy micéliumnövekedés csak az inokulumon van, de nincs a kezelt szubsztrátumon, + azt jelenti, hogy a micéliumnövekedés a kezelt szubsztrátumon azonos a kezeletlen szubsztrátumon tapasztalható növekedéssel a kontrollok esetén. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat, vizsgálandó gombákat és a kapott gátló értékeket az alábbi 4. táblázatban adjuk meg. , 4. táblázat Agarlemez-próba Hatóanyag képletszáma Hatóanyagkoncentráció szubsztrátumban (mg/ liter) Corticium rolfsii Solerotinia solerotiorum Verticülum alboatrum Thizlaviopsis basicola Phytophthora cactorum Fusarium culmorum Fusarium oxysporum Fusarium solani f. pisj^ kezeletlen + + + + + + + + VI aj 10 + + + +' + + + + b) 100 + + + 0 + + + + V a) 10 0 — + — + + + + b) 100 0 0 0 0 0 0 + 0 VII a) 10 0 + + 0 0 + + + b) 100 0 0 0 0 0 0 0 0 II a) 10 0 0 0 0 0 0 0 0 b) 100 0 0 0 0 0 0 0 0 EJ példa Vetőmagcsávázószer-próba/búzakőüszög (Magvakkal átvihető mikézis) Alkalmas száraz csávázószer előállítása céljából a hatóanyagot kívánt koncentrációjú, finoman elporított keverékké alakítjuk azonos súlyrész talkum és Kieselgur elegyével. Búza vetőmagot kilogrammonként 5 g Tilletia caries klamidospórával fertőzünk meg. A vetőmagot csávázás céljából lezárt üveglombikban rázzuk a csávázószerrel. A vetőmagot nedves agyagra helyezzük egy réteg mullszöveg és 2 cm vastagságú egyenletesen nedves komposztföld réteg alá és 10 napon keresztül hűtőszekrényben 10 C°-on tartjuk a spórák optimális csírázási feltételei között. Ezt követően mikroszkópiásan meghatározzuk a spórák csírázását a búzamagokon, amelyeket 100 000 spóra vesz körül. A hatóanyag annál hatékonyabb, minél kevesebb spóra van és minél kevesebb spóra csírázott ki. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat a csávázószerben, a felhasznált csávázószermennyiségeket és a spórák csírázási százalékát az alábbi 5. táblázatban adjuk meg. F) példa Vetőmagcsávázószer-próba/árpa csíkoltsága (Magvakkal átvihető mikózis) Alkalmas száraz csávázószer előállítása céljából a hatóanyagot azonos súlyrész talkum és kovaföld keverékével kívánt hatóanyagkoncentrációjú finoman elporított keverékké alakítjuk. Csávázás céljából a Helminthosporium gramineummal természetesen megfertőzött árpa vetőmagot lezárt 5. táblázat Vétőmagcsávázószerpróba/btizakő üszög Hatóanyag Hatóanyagkoncentráció Felhasznált csávázószer Spóracsírázás (%) (súly%) (g/kg vetőmag Csávázatlan 10 VI 10 5 40 (ismert) 30 0,05 V 3 0,5 10 0,000 30 0,000 III 10 0,005 45 30 0,005 VII 10 0,05 30 0,000 II 10 0,005 30 0,000 50 55 60 65 üveglombikban rázzuk a csávázószerrel. Ezután a vetőmagot lezárt Petri-csészékben nedves szűrőpapírra helyezve tíz napon keresztül hűtőszekrényben tartjuk 4 C° hőmérsékleten. Eközben megkezdődik az árpa és adott esetben a gombaspórák csírázása is. Ezt követően az előcsíráztatott árpát 2 X 50 mag mennyiségben 2 cm mélységben Fruhstorfer-féle egységföldbe vetjük és 18 C° hőmérsékletű melegházban tartjuk őket olymódon, hogy naponta 16 órán át kapnak világosságot. 3—4 héten belül megjelennek a csíkoltság tipikus szimptómáí. Ezután az idő után meghatározzuk a megbetegedett növények számát az összes kikelt növény százalékában. A hatóanyag annál hatékonyabb, minél kevesebb növény betegedett meg. 4