166469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ködkenő-hűtőfolyadék előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VIII. 11. Közzététel napja: 1973. XI. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. (PO—518) 166469 Nemzetközi osztályozás: F 16 n 15/00 :l «£.;.~-x,-—^.._ ^ Dr. Porubszky Iván vegyészmérnök 45% Dr. Rédey László vegyészmérnök 35% Sághy János gépészmérnök 20%, Budapest Eljárás ködkenő-hütő folyadék előállítására i A találmány tárgya, szerkezeti anyagok, pl. fémek főként nagysebességű megmunkálásánál előnyösen használható hűtési és kenési célokra olyan folyadékból készített és a megmunkálás alatt a fémekre juttatott ködpermet újszerű összetétele és előállítása, aminek összetétele glicerin, dietilénglikol, víz, szóda, nátriumhidrogénkarbonáttal adható meg; e folyadékban előnyösen grafit vagy molibdénszulfid is diszpergálható. A találmány egyik alkalmazási lehetőségeként a gépgyártási technológiai nagysebességű megmunkálást, tehát marást, fúrást, csiszolást, esztergályozást jelöljük meg. Különösen előnyös belső köszörülésnél, finom marásnál és az anyag falvastagságát csökkentő húzásnál. Fémek nagysebességű megmunkálásánál jelentős nehézséget jelent a munkadarab és a szerszám (kés) érintkezési helyének hűtése és kenése. Ugyanis, ha nem gondoskodnak a keletkező hő gyors elvezetéséről, akkor a munkadarab felületén égési foltok, repedések keletkezhetnek, a szerszám éle meglágyul, csökken a szerszám kopási szilárdsága, sőt a képződő forgács a szerszámhoz is hegedhet stb., a megmunkálás nemcsak nehezebb, de pontatlanabb, lassúbb és drágább is lesz. E hűtési-kenési nehézségek ellen kezdetben hűtő-kenő folyadékot használtak, majd újabban különféle — jórészt ismeretlen vegyi összetételű — folyadékot (köd-) permeteznek a munkadarab felületére. Ez elpárolgásakor elvonja a párolgási (-latens-) hőt és így hűti a munkadarabot, de ugyanakkor vékony kenőfilmet is képez, végül hűtőhatás lép fel már a fúvókából kilépő folyadék kitágulása és a sűrített levegő fúvóhatása miatt is. Ily módon tehát jól szabályozható hűtő és kenő hatás érhető el. A ködpermetező eljárások előnyeihez természetesen hátrányok is sorolhatók. Ezek közül néhányra kívá-5 nunk reámutatni. Az első ezek közül az összetétel ismeretlensége. Emiatt a felhasználó sosem lehet biztos az újonnan kapott és felhasználásra kerülő ködpermetező anyag hatásáról, de arról sem, mik lehetnek új anyagféleségek megmunkálásánál az ismeretlen össze-10 tételű ködpermet anyag alkalmazásának következményei és körülményei. Másik nagy nehézséget okoz, hogy pl. az olajos ködpermetezőknél igen pontos adagolás beállítására van szükség, a megmunkálás körülményei szerint, mivel előfordulhat — ellenkező esetben — a 15 túlságos hőelvonás miatt a túlhűtés, ezáltal a forgács megkeményedik, s az ún. kráteres kopás növekszik — s tekintet nélkül a kedvező hátkopásra — a szerszám hamarabb tönkremegy. További részletezés helyett az irodalomra utalunk (pl. Montgomery cikkére: Metal-20 working Production 1962. nov. 28. p. 54-től). Ezen — és más nem részletezett — hátrányok megszüntetésére alkalmas a jelen találmány szerinti hűtőfolyadék. Azt találtuk, hogyha glicerinből [HO—CH2—CH-25 -(OH>—CH2 —OH], dietilénglikolból (HO—CH2— —CH2 —OH) tág határok közt, de előnyösen kb. 1:1 arányban elegyet készítünk, majd ezt az elegyet előnyösen tág határok közti, de előnyösen kb. kétszeres menynyiségű olyan vizes oldattal hígítjuk, mely vizes oldat 30 előnyösen kb. 20 g NaHC03 -at és kb. 50 g kristályos 166469 1
