166449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajos szennyvizek aluminium- és/vgagy vas (III)-sókkal történő derítésekor keletkező iszapok kezelésére
3 166449 4 A gépi víztelenítési módszerek közül ki lehet emelni a gőzadagolásos iszapszűrést, de még ez sem biztosítja az -iszap teljes olajmentesítését. Az iszapégetés tökéletes módszer lenne környezetvédelmi szempontból, de a csaknem megvalósíthatatlan 5 iszapszűrés miatt, amelynek az égetést meg kell előznie, az eljárás rendkívül költséges. A találmány célja a fent ismertetett probléma megszüntetése, az olajos szennyvizek alumínium- és/vagy vas(III)-sókkal történő derítésekor keletkező iszap keze- 10 lésének megoldása úgy, hogy az a környezetre káros melléktermékeket ne eredményezzen, és üzemszerűen alkalmazható gazdaságos eljárás legyen. A találmány további célja a derítéshez használt alumínium- és vas(III)-sók visszanyerésének megoldása. 15 Az alumínium- és/vagy vas(III)-hidroxidok oldhatósága a pH függvénye: Al(OH)3 + 3 HX -J^lL A1X 3 + 3 H 2 0 T=-pH>3 20 pH<2 Fe(OH)3 +3HX ^^ FeX 3 + 3H 2 0 A képletekben X az ásványi sav savmaradékát jelenti. Az említettekkel szemben azt találtuk, hogy ha a 25 szennyvíziszap savas kezelése során a pH-t csupán 2— 3,5 értékre, közelebbről alumíniumhidroxid-iszap esetén előnyösen 3,0—3,5-re, vas(III)-hidroxid-iszap esetén előnyösen 2,0—2,5-re csökkentjük, az olajos, vizes és szilárd fázis kívánt szétválásának biztosítása mellett azt 30 is elérjük, hogy újbóli felhasználásra minden további kezelés nélkül alkalmas derítőszereket tartalmazó vizes fázist kapunk. E felismerés alapján a találmány szerint oly módon járunk el, hogy az olajtartalmú iszapot besűrítjük, pH- 35 ját ásványi savval 2 és 3,5 közötti értékre állítjuk be, éspedig alumíniumhidroxid-tartalmú iszap kezelése esetén előnyösen 3,0—3,5-re, vas(III)-hidroxid-iszap kezelése esetén előnyösen 2,0—2,5-re, majd az olajos, vizes és szilárd fázist szétválasztjuk, az alumínium- 40 és/vagy vas(III)-sót tartalmazó vizes fázist visszavezetjük a szennyvízderítésbe, és adott esetben a szilárd fázist savmentesítjük, és víztelenítjük. A pH-nak a találmány szerinti értékre való beállítása számos előnnyel jár. Egyrészt biztosítja a derítőszerek 45 felhasználására alkalmas állapotban való visszanyerését, másrészt lehetővé teszi a savazás vegyszerszükségletének csökkentését. Az említett pH értékek betartása azt jelenti, hogy a hidroxidok teljes közömbösítéséhez szükséges elméletileg számított savmennyiségnek csupán 50 mintegy 50%-át használjuk fel. Az olajos és a szilárd fázist vagy egymás után vagy egyidejűleg választjuk el a vizes fázistól. A leválasztott olaj égetéssel megsemmisíthető, esetleg hasznosítható. Az alumínium- és/vagy vas(III)-sók olda- 55 tát az olajos szennyvíz derítésére újból fel lehet használni. A szilárd szennyeződések szemnagyságuktól, fajsúlyuktól, az olajszennyeződéshez viszonyított arányuktól és a fázisszétválasztás módjától függően a leválasztott olajjal együtt elhamvaszthatok, vagy víztelenítés és 60 közömbösítés után a környezet károsítása nélkül például deponálással elhelyezhetők. s. Az eljárás általánosan alkalmazható olajos szenny- ' vizek alumínium- és/vagy vas(III)-sókkal történő derítésekor keletkező iszapok kezelésére, függetlenül az al-il 65 kalmazott derítőberendezés típusától, ill. meglevő berendezésnél az eredetileg használt derítőszer minőségétől. A találmány szerinti eljárás szükségtelenné teszi az eddigi módszerekben legnagyobb nehézséget jelentő műveletet, az olajos hidroxid iszap szűrését. A találmány szerinti eljárás további előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: — környezetet károsító mellékterméket nem eredményez; — üzembiztosabb és olcsóbb a hasonló eredményt nyújtó más eljárásoknál; — a szennyvíztisztítási vegyszert többször fel lehet használni, ill. a reakció az alumínium- és/vagy vassók helyett a lényegesen olcsóbb kénsavat fogyasztja, ezáltal a szennyvíztisztítás vegyszerköltségei csökkennek; — derítésre a nagyobb hatásfokú vas(III)-sók felhasználása is lehetségessé válik. A találmányt a csatolt ábrára hivatkozva az alábbi példával szemléltetjük. Példa Az 1 derítőkből eltávolított olajos iszapot a 2 keverőberendezésben a 11 vezetéken bevezetett erős ásványi savval 3-nál kisebb, előnyösen 2-nél kisebb pH értékig savanyítjuk. Ekkor a hidroxid iszap feloldódik. A képződött alumínium- és/vagy vas(III)-só oldattól a savban oldhatatlan olajat és szilárd szennyeződéseket a 4 szeparátorban elválasztjuk. Az olajat elégethető állapotban távolítjuk el a 12 vezetéken át. Az olajtól és szilárd szennyeződésektől mentes alumínium- és/vagy vas(III)-só oldatot a 13 vezetéken át a 14 csőben szállított tisztítandó olajos szennyvízbe adagoljuk és derítésre újból felhasználjuk. A szilárd szenynyeződések tulajdonságaiktól függően a leválasztott olajhoz kötődnek. Ha ez nem történik meg, akkor a leválasztott szilárd szennyeződéseket az 5 szűrőn savmentesre mossuk és víztelenítjük, majd a víztelenített iszapot a 16 vezetéken át eltávolítjuk és deponálással elhelyezzük. A derítőből kikerülő iszap besűrítésére gravitációs ülepítőt használunk. A besűrítést polielektrolit adagolásával segítjük elő. Az iszap oldását keverős készülékben kénsavval végezzük, vigyázva arra, hogy a felszabaduló olajat túlzottan ne diszpergáljuk, és ezáltal ne nehezítsük meg a további elválasztási műveleteket. Az olajos és a szilárd szennyeződéseket gravitációs szeparátorban választjuk el az alumínium- és/vagy vas(III)-szulfát oldattól, amikoris a szétválasztást, ill. az olajos szennyező anyagok felúszását meggyorsítja a víz természetes hidrogénkarbonát tartalmából a kénsav hatására keletkező C02 gáz, amely kellő mennyiség esetén az olajos szennyeződéseket mintegy flotálja. Ha a szilárd szennyeződések nem távoznak teljes egészében a leválasztott olajjal, akkor gazdaságos lehet a három fázis szétválasztására a centrifugális szeparátor is, a szeparátorból kikerülő zagyot vákuumdobszűrőn .víztelenítjük, és a dobszűrő mosó szakaszában semleges vízzel — célszerűen a 15 csövön át érkező tisztított ivízzel — savmentesre mossuk. 2
