166440. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúszerkezet folyékony üzemanyagokhoz

5 166440 6 mozogjanak abból a célból, hogy a szivattyúszerkezet maximális teljesítménye alatt maximális üzemanyagról gondoskodjunk. A szivattyúszerkezet előzőkben ismertetett ilyen formái jól ismertek és ismert, hogy a befecskendező fúvókákban olyan szelepek vannak, amelyek csak akkor nyitnak, ha a fúvókákra vitt nyomás elér egy előre meghatározott értéket. Ezek a szelepek az űzemanyag-befecskendező szivattyú által végzett üzemanyag-szállítás végén gyorsan zárnak, és ezáltal az üzemanyag motorba való táplálásának gyors befejeződését okozzák. Azt találtuk, hogy ilyen szerkezetkialakítás esetén a szelepek zárása az űzemanyag-befecskendező fúvókákban olyan nyomáshullámokat kelt, amelyek a fúvókát szivattyúszerkezethez kapcsoló csővezetékben, a nyitott 110 kiömlőnyílásban, 109 kiömlőcsatornában, tengelyirányban elnyúló 108 csatornában és az üzemanyagbefecskendező szivattyú szivattyúkamrájában hátrafelé és előre haladnak. Bizonyos esetekben - amikor a 109 kiömlőcsatorna és 110 kiömlőnyílás közötti összeköttetés megszakad - lehetséges, hogy az elosztó testben levő üzemanyag jelentős nyomás alatt van, ugyanakkor más esetekben ennek nyomása alatta lehet annak, mint amit normál körülmények között várni lehet. Ez arra vezethet, hogy a szivattyúszerkezet kivezetőnyílásokhoz való szállításában nem kívánatos változások lépnek fel. Ennek a hátrányos tulajdonságnak kiküszöbölése céljából a 109 kiömlőcsatornában 130 kiömlőszelep van, amely egy rugó és az üzemanyag visszáramának hatására zár akkor, amikor a 105 görgők a bütyöknyúlvány tetőpontja fölött gördülnek. Ezenkívül mindegyik 110 kiömlőnyílásban 131 nyomást létesítő szelep van, amely a 109 kiömlőcsatorna és 110 kiömlőnyílás nyomást keltő szelep és kiömlőszelep közötti részeiben levő üzemanyagra nyomást keltőén hat mindaddig, amíg a 109 kiömlőcsatorna kimozdul a megfelelő 110 kiömlőnyílással való illeszkedésből. Ilyen módon a kiömlőszelep áramlással szembeni elfordulásában az üzemanyag a befecskendezési periódus végén el van szigetelve azoktól a nyomáshullámoktól, amiket az űzemanyag-befecskendező fúvókák szelepeinek zárása hozott létre. A nyomáskeltő szelep hatása révén minimálisra csökkentjük annak veszélyét, hogy az elosztó csatornáiban a 104 ide-odajáratható dugattyúk szivatytyúzó löketénél az üzemanyag túlmelegedése következtében üregek képződjenek és a nyomást keltő szelepek és kiömlőszelep között kialakult minden üreg töltődik. A kiömlőszelep úgy van elhelyezve, hogy a lehető legkisebb térfogatot hagyjon a visszavert nyomáshullámok révén való nyomás alá helyezés részére. A 7. ábrán látható módon a 131 nyomáskeltő szelep 132 összefogó hüvely belsejében van elhelyezve, amely a szivattyúszerkezet 100 testével van öszszeerősítve. Az összefogó hüvely 133 hengeres furata a 110 kiömlőnyílás egy részét képezi. A hengeres furat végében 134 karimás henger van elhelyezve, és a hengerben csúsztatható 135 szeleptest van. A szeleptest feje határolja a test 136 nyomó tekercsrugó hatására végzett mozgását. A szeleptest végei között 137 horony van, amely egy belső csatornán keresztül állandó összeköttetésben áll a 110 kiömlőnyílással. Üzem közben az űzemanyag-befecskendező szivattyú befecskendező lökete folyamán a 135 szeleptest mindaddig a 136 rugó hatásával szemben mozog, amíg a 137 horony a 134 karimás henger végén túl ki nem jön a karimás hengerből és ekkor a belső csatornán üzemanyag áramlik keresztül. A befecskendező löket végén a szeleptest visszatér a 7. ábrán vázolt helyzetébe. Kezdetben a visszatérítő mozgás az űzemanyag-befecskendező szivattyú felé való üzemanyag-áramlás eredménye, amikor a görgők a bütyöknyúlvány fölött haladnak és mielőtt a kiömlőszelep záródik, azonban ha a kiöntőszelep lezárt, a 135 szeleptest járulékos lökete az ismertetett módon nyomást kelt az üzemanyagban abból a célból, hogy minden esetleg keletkezett üreg záródjon. A 8. és 9. ábra a 130 kiömlőszelepnek két kiviteli alakját szemlélteti. A 8. ábra szelepénél a 107 elosztóban levő lépcsős furatban sugárirányban elhelyezett csúsztatható 138 szeleptest van. A furat szélesebb vége a 109 kiömlőcsatorna szélesebb végével van összeköttetésben és a 108 csatorna ennek végei közötti furatba torkollik. A 138 szeleptestnek feje van, amely egy befecskendező löket folyamán a furatba a lépcsőn túlnyúlik, és ezáltal lehetővé teszi, hogy az üzemanyag a 109 kiömlőcsatornába áramoljon. A szeleptestet a benne levő furatban elhelyezett 139 tekercsrugó nyomja. Amikor a befecskendező löket végén a dugattyúk kifelé mozognak, a szeleptest a 139 tekercsrugó és az üzemanyagnyomás hatására a látható helyzetbe tér vissza. A kiömlőszelep a nyomáskeltő szelep löketének befejezése előtt felül, és a kiömlőszelep mozgatásához szükséges üzemanyag-mennyiség kisebb nyomás keltő szelep elmozgatásához szükséges üzemanyagmennyiségnél. A 9. ábrán vázolt kiömlőszelep 140 szelepteste a 107 elosztóban kiképzett, tengelyirányú lépcsős furatban van elhelyezve. A szeleptest henger alakú, és a 142 nyomó tekercsrugó nyomja. A 108 csatorna a henger kisebb átmérőjű végébe nyílik, és a 109 csatorna ennek nagyobb átmérőjű részéből nyúlik ki. A 140 szeleptest kerületében 141 nyílás van, amely egy belső csatornán keresztül a 108 csatornával áll összeköttetésben. Üzem közben a szeleptest a befecskendező ütem indulásánál a 142 nyomó tekercsrugó hatásával szemben addig mozdul el, amíg a 141 nyílás a henger lépcsőjén túl nem ér. A 135 és 140 szeleptestek rugóik hatásával szemben korlátozott mértékben mozdulnak el, aminek meghatározására ütközők szolgálnak. A 8. ábrán látható kiömlőszelep szeleptestének mozgását a szeleptestnek henger végével való ütközése határolja, amely hengerben ez el van helyezve. Szabadalmi igénypont Folyékony tüzelőanyag szivattyúzására alkalmas szerkezet üzemanyagnak belsőégésű motorba való továbbítására, mely a kapcsolódó géppel meghatározott áttételi viszonyban hajtott befecskendező szivattyút (103, 104) foglal magába, a szivattyú kiömlő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3