166421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bicikloheptén-7-SZIN-karbaldehid-származékok előállítására
9 166421 10 vattyú segítségével) szárítjuk; ily módon az epimer dimetilacetálok elegyét kapjuk. Ezt a nyers dimetilacetál-elegyet 550 ml benzolban (4A molekula-szűrőn előzetesen szárítva) oldjuk, majd az oldathoz 11 g (0,08 mól) l,2-xilol-a,oc'-diolt és 560 mg p-toluol-szulfonsavat adunk. Az oldatot 13 óra hosszat melegítjük, miközben a benzolt lassan ledesztillálni hagyjuk, de friss, vízmentes benzol hozzáadásával az oldatot állandó térfogaton tartjuk. Ezután az oldatot lehűtjük, 100 ml telített, vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A kapott maradékot 420 g „Florisil" adszorbensen történő kromatografálással tisztítjuk, eluálószerként metilénkloridot használunk. Ily módon halványsárga színű szilárd termék alakjában kapjuk a (XlVb) képletű l,2-xilol-a,a'-diol-acetált. Merck szilikagél-lemezen történő vékonyréteg-kromatografálással, eluálószerként metilénkloridot alkalmazva, Rf = 0,3. A (XlVb) képletű acetál-elegy deuterokloroformban felvett magmágneses rezonancia-színképe az alábbi 8-értékeket mutatja: 1,6—2,8, 3H, többszörös szignál, C6 és C 7 hidrogének; 3,10, IH, széles szingulett, C1 hidrogén; 3,36 és 3,50, IH, széles szingulett, C4 hidrogén; 4,6—5,0, 5H, multiplett, \:fl—O—; 6,0—6,5, 2H, multiplen, olefines; 7.14, 4H, szingulett, aromás. 19,4 g (0,06 mól) (XlVb) képletű acetált 100 ml dimetilszulfoxidban (kalciumhidridről történő desztillálással tisztítva és molekula-szűrőn tárolva) oldunk, majd az oldatot argonnal 4 óra hosszat öblítjük. Ugyanekkor 13 g káliumhidroxid 10 ml vízzel készített oldatát 50 C° hőmérsékletre melegítjük és argonnal ugyancsak 4 óra hosszat öblítjük. Az így kezelt káliumhidroxid-oldatot azután keverés közben hozzáadjuk az acetál-oldathoz és az elegyet szobahőmérsékleten argon-légkörben 20 óra hosszat keverjük; ez alatt fehér szilárd anyag válik ki az oldatból. A reakcióelegyet 500 ml n sósavoldatba öntjük és az így kapott elegyet 200—200 ml metilénkloriddal négyszer extraháljuk. A szerves oldószeres fázisokat egyesítjük és az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. Maradékként fehér színű szilárd termék alakjában kapjuk a (XVb) képletű ketont; Merck szilikagél-lemezen történő vékonyréteg-kromatografálással, eluálószerként etilacetát és metilénklorid 3 : 91 arányú elegyét alkalmazva, Rf = 0,25. A (XVb) képletű keton deuterokloroformban felvett magmágneses rezonancia-színképe az alábbi 8-értékeket mutatja: 1,99, 2H, szingulett + dublett, — C#2 — CO—; 2,48, IH, dublett, J = 8 Hz, C7 hidrogén; 3,12 és 3,72, 2H, multiplettek, hídfő-hidrogénes; 4,7—5,0, 5H, multiplett, olefines; 7.15, 4H, szingulett, aromás. 14,6 g (57 millimól) (XVb) képletű ketont 250 ml metilénkloridban (vízmentes nátriumhidrogénkarbonáttal való keverés útján tisztítva) oldunk. Az oldathoz 9,35 g (114 millimól) vízmentes nátriumhidrogénkarbonátot, majd ezt követően 12,5 g (68 millimól) m-klór-perbenzoesavat adunk, azután az elegyet szobahőmérsékleten 20 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyet 750 milliliter metilénkloriddal hígítjuk, 50 ml telített, vizes nátriumszulfit-oldattal, majd 2 x50 ml telített, vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk. Az elkülönített szerves oldószeres fázist szárítjuk, majd az oldószert elpárologtatjuk. Maradékként fehér szilárd 5 termék alakjában kapjuk a (XVIb) képletű laktont. Merck szilikagél-lemezen történő vékony réteg-kromatografálással, eluálószerként éter és benzol 1: 3 arányú elegyét alkalmazva, Rf = 0,25. A (XVIb) képletű lakton deuterokloroformmal fel-10 vett magmágneses rezonancia-színképe az alábbi 8-értékeket mutatja: 2,48, IH, dublett, J =8 Hz, C7 hidrogén; 2,4—2,9, 2H, multiplett, — Gff2 —CO—; I5 3,0, IH, széles szingulett, hídfő-hidrogén a .CO csoport mellett; 4,48, IH, dublett, J = 8 Hz, — 0\ —O—CH—; 20 4,80, 4H, szingulett, — CH2 —O— ; 5.07, IH, széles szingulett, hídfő-hidrogén az oxigénatom mellett; 6,2—6,5, 2H, multiplett, olefines; 25 7,2, 4H, szingulett, aromás. 14,6 g (54 millimól) (XVIb) képletű laktont 153 ml dioxánban oldunk és 6,5 g (162 millimól) nátriumhidroxid 68 ml vízzel készített oldatát adjuk hozzá szobahőmérsékleten, keverés közben. Az elegyet további 30 6 óra hosszat keverjük, majd ecetsav hozzáadásával az elegy pH-értékét 7,5 körülire állítjuk. 40,8 g (161 millimól) jód és 82 g (483 millimól) káliumjodid 181 ml vízzel készített oldatát adjuk hozzá, majd az elegyet szobahőmérsékleten 21 óra hosszat keverjük. A reakcióelegy-35 hez a jód feleslegének elbontása céljából keverés közben szilárd nátriumszulfitot adunk. A kapott szuszpenziót szűrjük, a szilárd terméket 3 x 50 ml vízzel, majd 3 x x 25 ml acetonnal mossuk, azután vákuumban megszárítjuk. Ily módon fehér szilárd termék alakjában kapjuk 40 a (XVIIb) képletű jódhidrint; Merck szilikagél-lemezen történő vékonyréteg-kromatografálással, eluálószerként metanol és benzol 5: 95 arányú elegyét alkalmazva, Rf = 0,4. A (XVIIb) képletű jódhidrint deuteropiridinnel fel-45 vett magmágneses rezonancia-színképe az alábbi 8-értékeket mutatja: 2,4, IH, multiplett, C4 hidrogén; 2,73, 2H, dublett, J = 8 Hz, C3 hidrogének; 3,03, IH, multiplett, C3a hidrogén; 50 3,53, IH, szingulett, hidroxilcsoport; 4,42, 2H, multiplett, C5 és C 6 hidrogének; 4,82, 4H, multiplett, — CH2 — O—; 5.08, multiplett, C6a hidrogén; 55 — 0\ 5,30, IH, dublett, J =4 Hz, /2H-; —o/ 7,13, IH, szingulett, aromás. 60 16,3 g (39 millimól) (XVIIb) képletű jódhidrint 60 ml piridinben (káliúmhidroxid-szemcséken szárítva) oldunk, az oldathoz 9,7 g (44 millimól) p-fénil-benzoilkloridot adunk és az elegyet argon-légkörben 27 óra hosszat melegítjük 50 C° hőmérsékleten. Ezután a 65 reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, 0,2 ml vi-5
