166377. lajstromszámú szabadalom • Triazolilfoszforvegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek
17 166377 18 3. példa A) Inszekticid hatás az emésztőcsatornán keresztül Dohány- és burgonyanövényeket 0,05% hatóanyagtartalmú vizes emulzióval (amelyet 10%-os emulgálható koncentrátumból készítettünk) permeteztünk be. A permetlé rászáradás után a dohánynövényeket a bagolylepke (Spodoptera litoralis) egyedeivel, a burgonyanövényeket pedig a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) lárváival telepítettük be. A kísérleteket 24 C°-on 60% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. és 2. példák szerint előállított vegyületek a fenti kísérlet során jó emésztőcsatornán keresztüli hatást mutattak. B) Szisztemikus inszekticid hatás A szisztemikus inszekticid hatás megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01%-os vizes hatóanyag-oldatba (amelyet 10%-os emulgálható koncentrátumból készítettünk) állítottunk be. 24 óra elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt- és gázhatástól. A kísérleteket 24 C°-on és 70% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérletben jó szisztemikus inszekticid hatást mutattak. 4. példa Hatás Chilo suppressalis ellen 6—6 Caloro fajta rizsnövényt 17 cm átmérőjű műanyagedényekbe ültettünk és körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzés Lx lárvákkal (3-4 cm hosszú) két nappal a granulátum alkalmazása (felhasznált mennyiség 8 kg/ha) után az elárasztó vízben történt. Az inszekticid hatás kiértékelését 10 nappal a granulátummal való kezelés után végeztük. Az 1. és 2. példák szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Chilo suppressalis ellen. 5. példa Hatás Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilia-lárvák ellen Sterilizált komposztföldet 25<-os permetezőporral homogénen összekevertünk úgy, hogy a felhasznált mennyiség 8 kg hatóanyag/hektárnak adódott. A kezelt földdel együtt fiatal Zucchetti-növényeket (Cucumis pepo) műanyagedényekbe (7 cm átmérő) raktunk be (3 növény edényenként). Ezt követően minden edényt 5 darab Aulacophora femoralis, illetve Pachmoda- vagy Chortophilia-lárvával megfertőztünk. A vizsgálatokat 4, 8, 16 és 32 nap elteltével végeztük azután, hogy a lárvákkal való fertőzés megtörtént. 80—100%-os pusztulás után új fertőzést végeztünk ugyanazzal a földmintával dolgozva, újabb Zucchettinövényt használva. A fertőzést 5—5 lárvával végeztük. Amennyiben a hatás 80< -osnál kisebbnek bizonyult, a megmaradt állatok a következő hatásvizsgálati a/kíg . sérleti földben maradtak. Amennyiben 8 kg hatóanyagha még mindig 100<-os pusztulást okozott, 4 kg, illetve 2 kg hatóanyag/ha esetre is végeztünk vizsgálatokat. 5' Az 1. és 2. példák szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilia-lárvák ellen. 10 6. példa Hatásosság kullancsok ellen A) Rhipicephalus bursa Üvegcsövekbe 5—5 kifejlett kullancsot vagy 50—50 15 lárvát helyeztünk és az állatokat 1-2 percnyi időre 2 ml vizes hatóanyag-emulzióba merítettük; az emulziók koncentrációja egy hígítási sorozatnak felel meg: 100, 10, 1, illetve 0,1 ppm hatóanyag-tartalommal. Ezután az üvegcsöveket szabványos vattadugóval lezár-20^ tuk és bedugaszolt végükkel lefelé fordítottuk, hogy a hatóanyagemulziót a vatta felvegye. A kísérletek értékelése a kifejlett állatok esetében két hét múlva, a lárvák esetében pedig két nap múlva történt meg. Mindegyik kísérletet két párhuzamos soro-25 zatban végeztük. B) Boophilus microplus (lárvák) A fenti A) kísérlet-sorozatban alkalmazotthoz ha-30 sonló hígítási sorozattal dolgoztunk; kísérleti állatként 20—20 szenzibilis, illetve OP-rezisztens lárvát használtunk (a rezisztencia a diazinonnal szembeni ellenállóképességre vonatkozott). Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok mindkét 35 kísérleti sorozatban igen jó hatást mutattak a Rhipicephalus bursa kifejlett egyedei és lárvái, valamint a Boophilus microplus OP-rezisztens lárvái ellen. 7. példa 40 Akaricid hatás Bokorbab (Phaseolus vulgaris) növényeket 12 órával a kísérlet megkezdése előtt egy tenyésztett Tetranichus urticae példányokkal fertőzött levéldarab ráhelyezése 45 útján fertőztünk meg. A növényekre átmászott mozgékony fejlődési fokozatú állatokat egy kromatográfiai porlasztó segítségével bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyag emulziójával oly módon, hogy a permetlé lecsepegése ne következzék be. Hét nap múlva binokulá-50 ris mikroszkóppal megszámláltuk a növényeken fellelhető eleven és elpusztult lárvákat, kifejlett állatokat és a petéket. Az így értékelt hatást százalékokban fejeztük ki. A kezelt növényeket a kísérleti időtartam folyamán 25 C° hőmérsékleten tartottuk üvegházi fülkében. 55 Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok a fenti kísérletben a Tetranichus urticae kifejlett példányai, lárvái és petéi ellen egyaránt kitűnő hatást mutattak. 60 8. példa Hatás talajnematódák ellen A talajnematódák elleni hatásosság vizsgálata végett a vizsgálandó hatóanyagokat a megadott koncentráció-65 ban gyökérgumó-nematódákkal (Meloidogyne arena-9
