166362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háziállatok fertőzéses méhbetegségeinek gyógyítására és/vagy megelőzésére szolgáló készítmények előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. IV. 02. (BI—392) Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. 166362 Nemzetközi osztályozás: A 61 k 27/10 Feltalálók: Soltész Jenő gyógyszerész, 30% Búzna Árpád vegyész, 30% Kovács István gyógyszerész, 30% Lelesz Péterné vegyésztechnikus, 3,5% S. Végh Katalin vegyésztechnikus, 3,5% Mohácsi Gábor laboráns 3,0% Debrecen Tulajdonos: BIOGAL Gyógyszergyár Debrecen Eljárás háziállatok fertőzéses mehbetegsegeinek gyógyítására és/vagy megelőzésére szolgáló készítmények előállítására i A találmány tárgya eljárás háziállatok heveny és/vagy idült gyulladással járó, patogén mikroorganizmusoknak a méhben és a szülőutakban való elszaporodása által okozott mehbetegsegeinek gyógyítására és/vagy megelőzésére, az eredményes megtermékenyítés elősegítésére szolgáló készítmények előállítására. A mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés fokozására egyre elterjedtebben alkalmaznak intenzív tenyésztési eljárásokat és módszereket. Ezek az intenzív eljárások az állattenyésztést az ipari termeléshez teszik hasonlóvá. Ezekre az intenzív eljárásokra az jellemző, hogy az állatokat nagy tömegben — esetleg ezen belül kisebb csoportokra osztva — tartják. A csoportok azonos vagy nagyon közeli korú, azonos fejlettségű, egyforma érzékenységű állategyedekből állnak, ezért azonos betegségekre hajlamosak és azonos kórokozók iránt érzékenyek. Az intenzív tartási módszerek a baromfitenyésztésben már nagymértékben elterjedtek, számos esetben, más állatok nevelésében: a ló, szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésben most vannak kialakulóban. Az emlős háziállatok tenyésztésében az anyaállatok szülőapparátusának karbantartására a megfelelő szaporulat biztosítása érdekében nagy gondot kell fordítani. Ennek megfelelően, az állattenyésztés termelékenységének fokozására az eddigieknél hatásosabb módszerek és eszközök szükségesek. Az állattenyésztés termelékenységének egyik jellemzője az anyaállat-kihasználás, mely meghatározza az állattenyésztő üzem jövedelmezőségét. Az anyaállatkihasználás mértéke több tényezőből tevődik össze, ezek 10 egyike az anyaállat produktivitása (TÖRÖK, Gy. Magy. Áo. L. 24, 435, 1969), melyet az ellesi forgóval jellemeznek. Az ellesi forgó azt mondja meg, hogy az anyaállat két ellése (fialása) között hány nap telik el. Ez az idő a fiziológiás graviditásból és a regenerálódásból (pihentetésből) tevődik össze. A regenerálódási időbe a szoptatás idejét is beleszámítják. A legfontosabb háziállatok fiziológiás graviditási idejét, a szokásos pihentetési időt és az optimális ellesi forgót a következő táblázat szemlélteti: Graviditas Regenerálódás Optima1

is ellesi forgó, nap 15 ideje Optima1

is ellesi forgó, nap nap nap Tehén 280—290 60—90 350—380 Kanca 330—337 21 350—360 2° Sertés koca 112—115 42—45 157—160 (évenként 2,5 fialás) Anyajuh 145—151 200 korábban 365, újabban 240 25 (két évenként 3 elles) Az állattenyésztés termelékenységének fokozását az ellesi forgó csökkentésével lehet elérni azáltal, hogy a 30 regenerálódás (pihentetés) idejét a minimálisan szüksé-166362 1