166349. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő szerkezet

5 166349 6 például kb. 0,1 mm. Mint az 5. ábrán látható, a 21 vékony fémszalagot egy sorozat 22 hasítékkal látjuk el, és ezután a fémszalagra merőleges irányban felhajlítást végzünk és egy sorozat általában négyszögű 23 bordát képezünk ki, amely bordákon hosszirányuk mentén lépcsőzött, illetve lépcsősen elosztott 24 részek vannak. Az ilyen egymást követő részek ellenkező irányban lépcsőzöttek. A 25 felületek képezik a hűtőbordákat, és e felületek valamint az egymáshoz viszonyítva lépcsőzött 24 részek között pedig olyan felületek vannak, amelyek azokhoz a szerkezeti elemekhez vannak erősítve, amelyeken a második folyadék folyik keresztül, így az 1. és 2. ábrákon látható 1 csatornákhoz. Az egymáshoz viszonyítva lépcsősen elosztott 24 részek általában négyszög alakúak, úgyhogy a 26 részek felülete látható módon fogazatot mutat. A 6. ábrán a véglegesen kialakított hűtőborda szerkezet látható. Az 5. ábrán látható módon kialakított szalagot úgy nyomjuk össze, hogy a 26 részek mindkét oldalától kinyúló szomszédos 25 hűtőbordák másik végüknél való érintkezéshez közelednek egymáshoz. A kiformált szalag összenyomásának eredményeként a szomszédos 26 részek fogazott 24 részei a 27 számmal jelölt helyen látható módon egymásba illenek, és így a hőcserélő másik szerkezeti eleméhez való erősítéshez egy látszólag folyamatos felületet képeznek, úgyhogy nagyon hatásos hőátvitelt tudunk elérni. E kiviteli alak szerkezeti kialakítása révén, amely lehetővé teszi a szalagok hasítását és felhaj lítását, és így egymáshoz viszonyítva lépcsőzött részek előállítását, mindegyik hűtőborda felület hossza mentén két sorozat, egymáshoz képest váltakozva eltolt felületrészt tartalmaz, amelyek a következő szomszédos hűtőborda felületrészeivel tolhatók össze és így zsaluszerű hűtőborda szerkezet jön létre. A hűtőbordák összeerősítése és a hőkicserélő konstrukciójának további tulajdonságai általában olyanok, mint ahogyan az előző kiviteli akakkal kapcsolatban ismertettük. Természetesen szükség esetén arra is van lehetőség, hogy az 5. ábrán vázolt kiformált szalagot csak olyan mértékben nyomjuk össze, hogy a 26 részek két oldalától kinyúló 25 hűtőbordák nem közelítenek annyira egymáshoz, hogy egymással érintkezésbe jussanak, amely esetben a 26 részek lépcsősen elosztott 24 részei csak részben kapcsolódnak egymáshoz. A 7. ábra az 1. ábrán vázolthoz hasonló bordáshűtő belső részt szemléltet, azonban itt a 6. ábrán feltüntetett hűtőborda szerkezeteket alkalmazzuk. A folyadék átáramlására szolgáló csatornákat ismét 1 számmal jelöltük és e csatornák bármilyen ismertetett formájúak lehetnek. A hűtőborda szerkezeten levő 25 felületrészek képezik a hűtőbordákat és a 26 részek az 1 csatornák 2 szalagelemeihez vannak erősítve. A csőfalak 8 számmal, a belső rész véglapjai pedig 9 számmal vannak jelölve. Ezeket az alkatrészeket 10 peremeknél erősítjük egymáshoz. Szabadalmi igénypontok 1. Hőcserélő szerkezet, azzal jellemezve, hogy vékony fémlemezből több, egymástól meghatározott távolságban elhelyezett és közöttük egy első folyadékot átengedő szerkezeti eleme van, mindegyik szerkezeti elem egy vagy több vékony fémlemez elemből van kialakítva, amely elemek maguk között egy második folyadékot átengedő egy vagy több csatornát képezve vannak öszszeszerelve és összeerősítve, a szomszédos szerkezeti 5 elemek közötti térben általában a szerkezeti elemekre keresztirányban kinyúló, hűtőbordák alakjában kiképzett hűtő felületek vannak, a felületeket olyan fémszalagok, illetve sávok képezik, amelyek a szomszédos szerkezeti elemeknek a felületek között levő kerületi részelő hez vannak erősítve, a kerületi részen olyan szalagrészek vannak, amelynek a hozzáerősített szerkezeti elem szomszédos felületével párhuzamos felülete van, és a hűtőbordák egymáshoz viszonyítva úgy hajlanak, hogy a kerületi rész két oldalától kinyúló szomszédos hűtőbordák egy-15 máshoz közeledők. 2. Az 1. igénypontban meghatározott hőcserélő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hűtőbordák az egymással való érintkezés irányában egymás felé kö-20 zeledően hajlók, minek révén a szerkezeti elemekkel érintkezésben levő kerületi részek látszólag annak a szerkezeti elemnek egész felületét fedik, amelyhez erősítve vannak. 25 3. Az 1. igénypontban meghatározott hőcserélő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik kerületi résznek egy sorozat egymáshoz viszonyítva lépcsős elhelyezésű része van, az egymást követő részek pedig a hűtőbordák hossziránya mentén ellenkező irány-30 ban vannak lépcsőzve. 4. A 3. igénypontban meghatározott hőcserélő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden rész általában négyszög alakú és azoknak a kerületi részek-35 nek felületi megjelenése, amelyek a második folyadék által keresztül áramlott szerkezeti elemek felületeihez vannak erősítve, általában fogazott. 5. A 3. vagy 4. igénypontban meghatározott hőcserélő 40 szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymással való érintkezéshez egymás felé közeledőén hajló hűtőbordái vannak, miáltal az egymás után következő kerületi részek egymáshoz viszonyítva lépcsőzött részei egymással kapcsolódók és látszólag folyamatos felületet 45 képezők, amely a szerkezeti elemekhez van erősítve. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében meghatározott hőcserélő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vékony fémlemez alumínium lemez. 50 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében meghatározott hőcserélő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elemek ragasztóanyag révén vannak összeerősítve. 55 8. A 7. igénypontban meghatározott hőcserélő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy elemei ragasztóanyaggal előre bevont vékony fémlemezből vannak. 60 9. Az 1—8. igénypontok bármelyikében meghatározott hőcserélő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hűtőbordák felületein a hőcserében résztvevő felületet növelő mélyedések, zsaluszerű kiképzések vagy hasonló kialakítások vannak. 65 10. Az 1—9. igénypontok bármelyikében meghatáro-3