166294. lajstromszámú szabadalom • Villamos erőátviteli kábel

3 166294 4 jes kábel méretezésénél a kritikus kábelszakaszt je­lenti. Annak érdekében, hogy a kábel mentén fellépő kör­nyezetváltozásból adódó rossz hatásfokot megjavítsák, már javasolták, hogy a kábel áramvezetőjének kereszt­metszetét két különböző keresztmetszetű áramvezetővel ellátott kábelrész speciális kábelkötéssel történő össze­kötésével változtassák. A megoldás általában munka­igényes és költséges, különösen olajkábelek esetén. Ezek a speciális kábelösszekötő elemek általában műszaki és villamos okok miatt különösen tenger alatti kábelek ese­tén nem kívánatosak. Bármennyire is gondosan mérete­zik és szerelik az ilyen kábelösszekötő elemeket, a kábel dielektromos állandója az összekötés helyén vagy köze­lében sok esetben kisebb lesz, mint a kábel többi részé­nél. Továbbá az összekötés helyén szükséges vastagabb szigetelő réteg következtében az áramvezető az össze­kötés belsejében jobban felmelegedhet, mint a kábel többi részén. Annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb erő­átviteli kábelt kapjuk, a kábelt úgy kell méretezni, hogy a kábel szigetelésének üzemi hőmérséklete a kábel egész hosszában a maximális megengedhető hőmérsékletérték alatt legyen. Célszerű lehet azonban, hogy az összeköté­sek helyén csak valamivel kisebb hőmérsékletet enged­jünk meg. A szigetelt kábelek áramvezetőjének anyaga a múlt­ban általában réz volt jó villamos vezetőképessége miatt. Az utóbbi években azonban a nagy költségek miatt az olcsóbb alumínium került előtérbe annak ellenére, hogy vezetőképessége a réz vezetőképességének csupán 60%-a. Azonban néhány fajta alkalmazásban, mint például a nagyfeszültségű kábelek esetén, a rézről az alumíniumra történő átállás még lassú volt. Ennek oka elsősorban az alumínium néhány, a réznél kedvezőtlenebb tulajdon­sága, így pl. a nagy hőtágulási együttható és az áram­vezetők összekötésének bonyolultabb módszere. A közvetlenül beásott föld alatti kábeleknél a nagyobb hőtágulás nem annyira kedvezőtlen, mivel a beásott ká­bel erősen rögzítve van, úgy hogy a terheléskor fellépő hő hatására nem jön létre hosszanti vagy keresztirányú mozgás. A víz alatti kábeleknél is csekély ez a hátrány, mivel a kábelnek a vízbe merülő része a víz jó hűtő hatása kö­vetkeztében igen kevéssé melegszik fel, és a kábel parti végei is általában követlenül földbe vannak beásva. Azoknál a kábeleknél, amelyeket kábelcsatornában vezetnek a feltételek teljesen mások, és a kábel felmelege­dés, illetve lehűlés hatására a kábelcsatornában hossz­irányban mozogni tud. A tágulás kiegyenlítésére általá­ban föld alatti kamrákat vagy kábelaknákat kell létesí­teni minden egyes összekötési pontnál, ahol a kábel a kábelkötés mindkét oldalán U-alakban meg van hajlítva. Ezt a megoldást használják sok év óta rézvezetőjű kábel­eknél, és sikerült olyan módszert is találni két rézvezető összekötésére, amely ellenáll a fellépő ismétlődő hajlí tásnak és feszítésnek. Az általában használt módszer szerint két rézvezető összekötésére rézhüvelyt használ­nak, amit a vezető köré tesznek és hidraulikus préssel összenyomnak. A hüvely így a vezetőknek megfelelő szilárdságot biztosít az ismétlődő hajlítások elviselé­sére. Ez az áramvezető összekötési eljárás alumínium áram­vezetőknél kevésbé bizonyult megbízhatónak az alumí­nium hüvely kisebb húzószilárdsága és az alumínium már előbb említett nagyobb hőtágulási tényezője miatt. Ezért nagyfeszültségű kábelek alumínium vezetőinek összekötésére általában hegesztést vagy forrasztást al­kalmaznak. Ez az eljárás a közvetlenül beásott föld alatti 5 kábelek esetén teljesen megfelelőnek bizonyult, azonban az alumíniumnak a hegesztés helyén történő meglágyu­lása miatt a kábelcsatornában vezetett kábeleknél ke­vésbé megfelelő. Olyan kábelnél, melynek áramvezető része félkemény vagy háromnegyed keménységű alumí-10 nium huzalból van sodorva, az összekötésnél levő lá­gyabb rész a kábel gyenge pontja lesz, ha a fentebb leírt kritikus hajlítások fellépnek. A találmánnyal célunk olyan villamos erőátviteli ká­bel kidolgozása, amely mentes a hagyományos mére-15 tezési eljárásból fakadó túlméretezéstől, és amely nem tartalmaz nem kívánatos kábelösszekötéseket. A túlmé­retezési problémát a találmány szerint a kábel áramve­zetője villamos ellenállásának a kábelút menti hőelve­zetési képességgel összhangban történő változtatásával 20 oldjuk meg. A környezet hőelvezetési képességét a kábel tervezett útja mentén meg kell mérni, vagy meg kell be­csülni még a tervezési időszakban, hogy a kábel minden részének optimális kihasználása érdekében meg lehessen határozni a különböző kábelrészeken használandó 25 áramvezető ellenállásának nagyságát. További tárgya a találmánynak az olyan erőátviteli kábel, amelynek áramvezetője részben vagy egészben alumíniumból van és amely úgy van méretezve, hogy az egymás után következő kábelszakaszok összekötésénél 30 fellépő hőmérséklet a lehető legkisebb legyen. Ezt azáltal érjük el, hogy az egyes kábelszakaszok végeinél az áram­vezetőt alumíniumból fokozatosan rézzé változtatjuk át. A találmány szerinti megoldásnál a kábel áramvezető­je oly módon van méretezve, hogy az áramvezető egy-35 ségnyi hosszra eső villamos ellenállása a kábel bármely szakaszán a kívánt vezető hőmérsékletnek megfelelően van megválasztva. Az áramvezető villamos ellenállásá­nak változtatását az egyik vezető anyagról a másik ve­zető anyagra történő részleges vagy teljes átváltással ér-40 jük el. A vezető anyagok előnyösen alumínium és réz, és az áramvezető villamos ellenállásának változtatásakor az áramvezető és a kábel geometriai méretei nem vál­toznak. A találmány szerint méretezett erőátviteli kábelnél az 45 áramvezető hőmérséklete a kábelösszekötésekben sok­kal alacsonyabb, mint a kábel egyéb részein. Ez azt ered­ményezi, hogy a szigetelés az összekötésben vagy annak közelében kisebb hőmérsékleten van, mint a kábel többi részein. A legtöbb esetben ez kisebb dielektromos veszte-50 séget jelent. További előnye a találmány szerinti megol­dásnak, hogy a kábel szakaszok összekötése egyszerűbb lett, mivel könnyebb összekötni két rézvezetőt, mint két alumíniumból levő vezetőt. A találmány szerinti erőátviteli kábel további jellem-55 zője, hogy azokon a helyeken, ahol a kábel mentén a környezet hőelvezetőképessége változik, a kábel áram­vezetőjének villamos ellenállását a kábel áramvezető anyagának változtatásával a hőelvezetőképesség változá­sával együtt változtatjuk, miközben a kábel geometriai 60 méretei egész végig állandóak maradnak. A találmány szerinti erőátviteli kábel használata ese­tén a kábel minden egyes részénél optimális áramvezetői tulajdonságokat lehet elérni anélkül, hogy különböző méretű kábeldarabokat és speciális kábelösszekötő ele-65 meket kellene alkalmazni. 2

Next

/
Thumbnails
Contents